Nem okozott meglepetést a jegybank kedd délutáni, július 25-i döntése, számítani lehetett rá, hogy a kamatfolyosó teteje, illetve az egynapos betéti eszköz kamata is 100-100 bázisponttal csökken.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzőjének írása
A kamatok normalizálását több tényező együttesen segítette elő. Az infláció a várakozásoknak megfelelően lassul, a cserearány javulása és az energiaárak mérséklődése miatt érdemi többlet alakult ki a külkereskedelmi mérlegben, amelynek köszönhetően többletbe fordult a folyó fizetési mérleg egyenlege is.
Emellett – kisebb ingadozások mellett ugyan –, de a forint is viszonylag stabilan alakult az elmúlt időszakban az euróval szemben, valamint a csökkenő hozamok mellett is likvid maradt az állampapírpiac.
Mi várható a közeljövőben?
Óvatosságra ad okot ugyanakkor, hogy a nagy jegybankok, a Fed és az EKB még nem zárták le kamatemelési ciklusukat, vagyis a következő időszakban tovább mérséklődhet a kamatkülönbözet, amely leértékelődési nyomást helyezhet a forint árfolyamára. Ezen óvatos megközelítést mutatja az is, hogy a jegybanki közlemény hangneme továbbra is szigorú, amely megnyugtatásul szolgálhat a piacok számára, hogy a jegybank továbbra is az inflációs cél elérését helyezi előtérbe. Ezzel együtt is arra számítunk, hogy az augusztusi és a szeptemberi ülésen is 100-100 bázisponttal mérséklődhet tovább az egynapos betéti eszköz kamata, így addigra zárhat össze az alapkamattal.
Nyitott kérdések
Kérdés viszont, hogy folytatja-e októbertől a jegybank a kamatcsökkentéseket az alapkamaton keresztül vagy szünetet tart. Ebben az inflációs folyamatok mellett az árfolyam, az energiapiac alakulása, Magyarország kockázati megítélése, valamint a Fed és az EKB kamatpolitikája lehet befolyással.
Várakozásaink szerint ugyanakkor már idén megkezdődhet az alapkamat csökkentése is, ezzel együtt a kamatkörnyezet a jövő év végéig szigorú maradhat.
Címlapfotó: 123rf.com
