Tusványoson a BKIK, az MBH Bank és a Magyar Nemzeti Bank szakértői a friss pénzügyi trendekről beszélgettek. Szó esett digitalizációról, pénzügyi innovációkról és a kriptovilágról is.
Ha éppen kattintásvadász online címekből tájékozódunk arról, hogy mi történik Tusványoson, akkor aligha a valóságról kapunk képet. A különleges erdélyi helyszín hangulata teljesen más, ahogyan ezt személyesen is megtapasztalhattuk Tusnádfürdőn. Hivatalos nevén a Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábort 32. alkalommal rendezték meg. Sokan tudják, hogy itt nem csak a politikai nyilatkozatoké vagy a zenéé a főszerep: délelőttönként és délutánonként szakértői, szakpolitikai véleménycserék vannak terítéken.
Július 21-én, pénteken például az MBH Bank sátrában jártunk. Itt arról beszélgettek a meghívott szakértők, hogy
a technológiai fejlettség és az innováció vezérelte gazdaságstratégia milyen meghatározó szerepet játszhat abban, hogy a cégek és bankok felkészültek legyenek a stresszhelyzetekben,
és gyorsan tudjanak reagálni a friss eseményekre, új trendekre.
A kerekasztal résztvevői Szabó Levente, az MBH Bank egyedi kiszolgálásért felelős üzleti vezérigazgató-helyettese, Kolozsi Pál Péter, a Magyar Nemzeti Bank jegybanki eszköztárért, devizatartalékért és kockázatkezelésért felelős igazgatója és dr. Balog Ádám, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) általános alelnöke voltak. A fő téma a következő 10 év legfontosabb gazdasági kihívásai volt.
Megállapították: nélkülözhetetlen, hogy a pénzügyi szereplők a társadalom érdekeit szolgálva elébe tudjanak menni a változásoknak, amelyeket a digitalizáció erősödése és az éghajlatváltozás vagy éppen az olyan váratlan események jelentenek, mint amilyen a koronavírus-járvány volt.
„A világ nem fog lelassulni, alkalmazkodni kell a folytonos változáshoz, még gyorsabban kell reagálni a kihívásokra”
– értettek egyet a szakértők. Hozzátéve: átalakulóban van a társadalom dinamikája, az, hogy az emberek mit tartanak fontosnak.
„Ez a pénzügyi szektorral szemben is elvárás, a kereskedelmi bankoknak is túl kell lépniük az alapszolgáltatásokon, olyan megoldásokra van szükség, amely az emberek mindennapjaiban nyújtanak segítséget” – mondta Szabó Levente. „Intézményileg is fel kell készülni a változásokra. Az államoknak, és ezen belül a jegybankoknak is készen kell álniuk, hogy a lehető leghatékonyabban reagáljanak az új kihívásokra” – tette hozzá Kolozsi Pál Péter, a központi bankok előtt álló feladatok közé sorolva a pénzügyek digitalizációjára való reagálást és adott esetben a digitális jegybankpénz biztonságos bevezetését. Balog Ádám kiemelte a tudásközpontok szerepét és ezzel összefüggésben a koncentráció mértékének várható növekedését.
„A hatékony államok lesznek sikeresek, azok, amelyek az innováció irányába tudják vinni a vállalkozásokat, a gazdaság és a társadalom egészét is”
– hangsúlyozták. Gyorsan változik a pénz szerepe, használata (számlapénz, kártyahasználat) és a pénzügyi szolgáltatásokkal kapcsolatos igények is. Rámutattak a különböző nemzetközi devizák súlyának és az állami szabályozáson részben kívül eső alternatív fizetési eszközök (kriptopénzek) jelenleg is zajló átalakulására, illetve arra, hogy elébe kell menni ezeknek a változásoknak. Ám fontos, hogy a pénzügyi rendszerek megőrizzék a beléjük vetett bizalmat, függetlenségüket– emelte ki Balog Ádám.
„A digitális jegybankpénzek esetleges bevezetésével kapcsolatban a technológiai aspektusok mellett át kell gondolni például, hogy adott esetben milyen funkciói lesznek egy ilyen pénznek, az állam milyen hatásokat akar általa elérni, milyen hatása lesz a monetáris politika vitelére, az inflációra, a bankrendszerre, a betétekre és a hitelezésre” – jegyezte meg Kolozsi Pál Péter, hozzátéve, hogy ez a kutatási munka a jegybankokban és a Magyar Nemzeti Bankban is elkezdődött, illetve az első pilotprojektek is elindultak.
„Nehéz megmondani, hogy pontosan milyen lesz a következő sokk, de az bizonyos, hogy minél fejlettebb technológia áll rendelkezésünkre, annál hatékonyabban tudunk majd reagálni”
– hangsúlyozta Kolozsi Pál Péter, aki szerint ezt támasztja alá az azonnali fizetési rendszer bevezetése, ami a koronavírus-válság időszakában nagy hozzáadott értéket jelentett.
A stresszhelyzetek – ahogy láttuk a járvány, a háború esetén is – felgyorsítják a normál folyamatokat, különösen digitalizációt. Az innováció szerepe itt nagyon fontos, mind a szabályozó, mind a pénzügyi szolgáltatók, mind a vállalkozások részéről.
A következő tíz esztendő fő kihívásai közé sorolták a résztvevők a környezeti hatásokhoz, az éghajlat változáshoz való alkalmazkodást és azt, hogy miként lehet majd erre irányítottan reagálni, a társadalmi, gazdasági környezet állandósuló változását és e változások gyorsuló ütemét, valamint a mindezek következtében szükséges új gazdasági modellre való sikeres átállást.
„Sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi növekedésre lesz szükség, amelynek a tudás és az innovációvezéreltség lesz a központi eleme”
– emelték ki a beszélgetésben.
Az eredeti cikk ezen a linken olvasható.
Címlapfotó: MTI
