Tusványoson Orbán Viktor elmondta: 2010-ben még egyetlen hazai egyetem sem volt a világ felsőoktatási intézményeinek top 5 százalékában, 2022-ben azonban már 11 is bekerült ebbe a körbe. Ezenfelül a külhoni magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása jelentősen, 100 ezer forintra nőtt.
Az erdélyi Tusnádfürdőn 2023 júliusában harminckettedik alkalommal megrendezett Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor, azaz Tusványos zárónapján, július 22-én délelőtt Orbán Viktor ismét beszédet mondott. A mintegy háromnegyed órás felszólalás mondanivalójából két oktatással kapcsolatos megállapítást emelt ki az Uniside.hu portál tudósítása.
Orbán Viktor egyik fontos kijelentése volt, hogy 2010-ben Magyarországon még egy hazai egyetem sem volt benne a világ top 5 százalékában, 2022-ben azonban már 11-nek is sikerült bekerülnie a legjobbak közé. Ezen túl a külhoni, azaz határon túli magyar gyermekek oktatási-nevelési támogatása közel ötszörösére, 100 ezer forintra nőtt – emelte ki az oktatással kapcsolatban a miniszterelnök.
A kormányfő arra utalt beszédében, hogy április közepén megjelentek a nemzetpolitikai államtitkárság Szülőföldön magyarul programjának 2023-as felhívásai. Ebben a korábbi 22 400-ról évi 100 ezer forintra emelkedik a külhoni magyar gyerekek oktatási-nevelési támogatása. Ezt Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára jelentette be még 2023. április 11-én.
Az államtitkár szerint az alapvető nemzetpolitikai és nemzetstratégiai célokat a háború okozta nehéz gazdasági helyzetben sem adják fel, az anyanyelvi oktatás minden külhoni régióban a közösség megmaradásának garanciája. Magáról a támogatásról az első Orbán-kormány idején döntöttek, és a státustörvény alapján a 2002/2003-as tanévtől biztosítják a közoktatás területén a nevelési, oktatási, valamint a tankönyv- és taneszköz-támogatást, illetve a felsőoktatásban a hallgatói juttatást. Ezen összeget mindig az adott tanév után folyósítják, így azt még az idén, a tervek szerint augusztus–szeptemberben megkapják az érintett családok.
Mi a célja a támogatásnak?
E külhoni támogatás célja, hogy a szülők magyar tanítási nyelvű iskolába írassák a gyermekeket. Azok, akik ilyen intézménybe járnak, nagyobb eséllyel tartják meg magyar identitásukat – emelte ki az államtitkár. A támogatást azok az erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki bölcsődések, óvodások, általános és középiskolás diákok, valamint főiskolai és egyetemi hallgatók kaphatják, akik a szülőföldjükön magyar nyelvű oktatásban, illetve nevelésben vesznek részt.
A 2021/2022-es tanévben 211 246 gyermek és fiatal részesült ebben a dotációban. Potápi Árpád János felidézte, hogy 2010-től az óvodások számára is biztosítják a támogatást, amelyet 2021-ben a bölcsődések számára is megnyitottak, sőt a hallgatói támogatás összegét is 22 400 forintra növelték akkor. A program újabb átalakítását a kárpátaljai régióval kezdték, az ottani magyar gyermekeknek és fiataloknak már az idei év elején 100 ezer forintos támogatást biztosítottak a korábbi 22 400 helyett.
Egyébként a bölcsődétől a felsőoktatásig támogatják a külhoni magyar oktatási hálózatot. Ötven magyar középiskola, kollégium és szórványkollégium, nyolc külhoni magyar tannyelvű felsőoktatási intézmény, magyar kar működtetéséhez nyújtanak állandó támogatást.
A Nemzeti Újrakezdés Program keretében segítik az oktatási fejlesztések, programok, rendezvények megvalósítását, ami évi több mint 300 tevékenységet jelent. Továbbá több mint 1200 oktatási célú külhoni beruházás megvalósításához járultak hozzá; a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Program révén pedig csaknem 900 óvoda és bölcsőde épül, illetve újul meg.
Címlapfotó: MTI