Miklós Hajnalka írása.

Az Európai Unió 2014 és 2021 között 75 millió eurót fordított Szerbia és Románia, valamint 65 millió eurót Szerbia és Magyarország közötti határon átnyúló Interreg projektekre. A 2021–2027-es időszakra vonatkozólag, az Európai Bizottság 2022. október 14-i döntése értelmében, további 63,55 millió eurót szán Magyarország és Szerbia közös programjaira, különös tekintettel a zöldrégió kialakítására, amely az éghajlatváltozási adaptációt, kockázatkezelést, biodiverzitás megőrzését és szennyezés csökkentését foglalja magában. A programok céljai között szerepel az emberi és kulturális értékek fejlesztése, azaz az oktatás, az élethosszig tartó tanulás, a kultúra és a turizmus támogatása, valamint a határokon átnyúló intézményi és civil együttműködés erősítése a régió biztonságának növelése érdekében.

Szerbiára ösztönzőként hatott 2008-ban, a globális gazdasági válság első évében, hogy sikerült Brüsszellel előbbre lépni az EU-tagság ügyét illetően, ugyanis stabilizációs és társulási megállapodást írtak alá Belgráddal. 2012-től teljes körű ideiglenes kereskedelmi megállapodás végrehajtásáról döntöttek, valamint Szerbia megkapta a tagjelölti státuszt.

A hivatalos tárgyalások az unióhoz való csatlakozásról 2014-ben kezdődhettek, és jelenleg is tartanak.

A szerb euróintegrációs minisztérium adatai alapján a 35 tárgyalási fejezetből eddig 22-t nyitottak meg, kettőt sikerült ideiglenesen lezárni azzal hogy 2021-től új tárgyalási metodológiát vezetett be az EU a Nyugat-Balkán országai esetében, ami alapján a csatlakozási tárgyalásokra már klaszterekbe sorolt témakörökben, azaz korábban meghatározott fejezetekben kerül sor. Egyelőre két klasztert sikerült megnyitnia Szerbiának, olyan fejezetekkel, amelyek korábban megnyíltak. Hiába kész az ország arra, hogy egy újabb klaszter megnyíljon, 2019-től az EU nem nyitott új tárgyalási fejezetet, mindenekelőtt a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd stagnálása miatt.

Szerbiában 2013-tól kezdett a GDP növekvő értékeket mutatni. Stabilan 7 százalék alá csak 2014-től csökkent a pénzromlás, amikorra a gazdasági helyzet is optimálisabb növekedést produkált. A válság az egyébként is ingatag munkaerőpiacra is nagy hatással volt, 2008-ban 13,7 százalék-volt a munkanélküliek aránya, ami 2011-re 22,97-re emelkedett, egy évvel később pedig még magasabb, 24 százalékos volt a ráta.

Az ottani statisztikai hivatal adatai szerint Szerbiában 2022 végén 9,2 százalékos volt a munkanélküliek aránya.

Az európai uniós tárgyalások kedvezően hatottak az ország befektetői megítélésére, a Szerbiába áramló FDI értéke évről évre nő. Több befektető inkább exportplatformnak tekinti az országot, nem pedig önálló piacnak, ami köszönhető annak is, hogy része a Közép-európai Szabadkereskedelmi Megállapodásnak. A legtöbb befektető Európából érkezik Szerbiába, de Kína részesedése itt is egyre erőteljesebb: 2010 és 2022 között az ázsiai ország FDI-befektetései 3281 milliárd eurót tettek ki, ezt követte Oroszország 2473 milliárddal, majd az USA 733 milliárddal. 

A befektetések főként az autóiparba (19 százalék), a mezőgazdaságba és élelmiszergyártásba (11,8 százalék), a textiliparba (8,2 százalék), az elektronikai és elektromos iparba (7,1 százalék), valamint az építőiparba (5,3 százalék) áramlanak. A befektetői oldalon ettől függetlenül még mindig vannak olyan elemek, amelyek nehezítik a további FDI bevonását.

Ilyen többek között a koszovói konfliktus kérdése, amely időről időre előtérbe kerül és hatással van a tőkevonzásra is.

A koronavírus-járvány miatti lassulás kedvezőtlenül hatott az addig dinamikusan növekvő gazdaságra, a GDP visszaesése mellett az infláció emelkedése, valamint a munkanélküliségi adatok növekedése is aggodalomra adott okot. Az IMF által 2021-ben kiadott jelentés szerint azonban Szerbia a következő öt évben a gazdasági paraméterek javulására számíthat, így a reáljövedelmek növekedése mellett az életszínvonal is emelkedhet. A Nemzetközi Valutaalap az előrejelzését arra alapozza, hogy a járványt követő első évben (2021. január–május között) az ipar 10,3, a kiskereskedelem reálértéken 13, az export pedig 28 százalékkal bővült az előző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként a 2021-es beszámolóban az IMF 6 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált, amelyet a szerb gazdaság meg is haladott, 7,55 százalékos bővüléssel.

A koszovói kérdés miatt beszűkült kapcsolatok után 2012-ben megnyílt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Nyugat-balkáni Tagozata,

amelynek célja a térség iránt érdeklődő hazai cégek megsegítése volt. Ám az igazi lendületet a két ország közötti nyitott kérdések rendezése hozta magával. Így 2013 júniusában Áder János köztársasági elnök és Tomislav Nikolić szerb államfő közösen koszorúzta meg a Csúrogon elhelyezett, a második világháború magyar és szerb polgári áldozatainak emlékművét. Áder ezt követően a szerb köztársasági képviselőházban mondott beszédében elítélte a második világháború során a magyarok által a Vajdaságban elkövetett bűncselekményeket, valamint bocsánatot kért e tettekért. 2014-ben ennek hatására a szerb kormány bejelentette, hogy kikerült a kollektív bűnösség elve a szerb jogrendből, így megszűnt az a 70 évvel korábban hozott rendelet is, ami három magyarlakta település lakosainak bűnösségét emelte jogszabályi rangra. Ezzel pedig a szerb–magyar külkereskedelmi mutatók fokozatos emelkedésnek indultak.

Az elmúlt években kiemelkedően sikeresnek bizonyultak a magyar vállalatok szerbiai befektetései, amelyek közül kiemelendők az OTP és a Mol beruházásai:

az OTP Bank a Société Générale Csoport szerb leánybankjára irányuló akvizíciójának köszönhetően immár déli szomszédunk második legjelentősebb bankja lett, míg a Mol Csoport leányvállalata, a Mol Srbija üzemanyag-raktározási és logisztikai depóközpontot nyitott Karlócán (Sremski Karlovci),

amely a vállalat eddigi legnagyobb egyedi beruházása volt az országban. Az elmúlt időszak legnagyobb új magyar befektetése az Indotek csoport belgrádi irodaterület-portfóliójának megvásárlása volt a szerb GTC csoporttól. A tranzakció értéke 267,6 millió euró. A megállapodás öt üzleti park (Green Heart, FortyOne, Belgrade Business Center, 19 Avenue, GTC House) 11 épületének eladására terjed ki, amelyek összterülete 122 175 négyzetméter. A nagyobb vállalatokon kívül több százra tehető a kis- és középvállalati szektorban a teljes magyar és a vegyes tulajdonban lévő cégek száma.

A nagykövetség kiemeli azt is, hogy a két állam közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségét jelzi, hogy a Magyar Exportfejlesztési Ügynökség (HEPA), a Közép-európai Gazdaságfejlesztési Hálózat Nonprofit Kft. (CED), valamint a Magyar Export-Import Bank Zrt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. (EXIM) is képviseletet nyitott Szerbiában. Ezek célja a hazai termékek exportjának támogatása, a szerbiai befektetési lehetőségek feltérképezése, magyar befektetések támogatása, illetve az ehhez szükséges finanszírozás biztosítása.

A vajdasági befektetésösztönzési program révén az itt élő magyar kisebbség helyzete is javult az elmúlt évek során. Az ezt a célt szolgáló Prosperitati Alapítvány decemberi adatai alapján a 2016-ban indított gazdaságfejlesztési programnak eddig csaknem 15 ezer nyertes pályázata volt a Vajdaság területén, amire 68 milliárd forint támogatást folyósított Magyarország, ami a vállalkozók önrészével kiegészülve mintegy 150 milliárdos értékű beruházást eredményezett.

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: 123rf.com