Ezúttal az ukrán klímavédő szervezetek felhasználásával indult kijevi kampány annak érdekében, hogy az EU teljesen állítsa le az orosz cseppfolyósított földgáz vásárlását. Nem fog menni.
Tizennyolc ukrán klímaszervezet közös levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy az tiltsa be az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) behozatalát, ezzel csökkentve „Putyin háborús gépezetének” finanszírozását.
„Ha az EU támogatni akarja Ukrajnát, ha véget akar vetni azoknak a szenvedéseknek és brutális háborús bűnöknek, amelyeket naponta elszenvedünk Oroszországtól, akkor le kell állítania az orosz gáz vásárlását, és az eurómilliárdos átutalásokat a Kreml számlájára” – mondta egy ukrán klímavédelmi civil szervezet igazgatója az Euroactivnak.
Az üzlet megy tovább
Tavaly az Európai Unió (észszerű kivételeket téve néhány ország, például Magyarország esetében) igyekezett a minimálisra korlátozni az orosz fosszilis energiahordozók importját. A gázmennyiség drasztikusan csökkent, az Északi Áramlat vezetékek elzárásával, meg sem nyitásával és felrobbantásával pedig gyakorlatilag már csak néhány európai ország részesül vezetékes ellátásban Moszkva felől.
Nem ez a helyzet az LNG-vel, a cseppfolyósított földgázzal. Annak importja ugyanis éppen a vezetékes gáz miatti hiány következtében megugrott, Brüsszelnek és a tagállamoknak pedig esze ágában sem volt arra is szankciókat kivetni. Így fordulhatott elő az az első pillantásra furcsa szituáció, hogy
Oroszország jelenleg Európa második legnagyobb LNG-szállítója, sőt: 2023 első negyedévében a szállítások az EU-ellátás 16 százalékát tették ki.
Franciaország, amely importját 60 százalékkal növelte tavaly, a hosszú távú szerződéseken túl a vállalati együttműködésekben is érdekelt. A TotalEnergies energiacég 20 százalékos részesedéssel rendelkezik Oroszország legnagyobb ilyen jellegű vegyesvállalatában, a Yamal LNG-ben, de a kitermelést vezető Novatekbe is beszállt 19 százalékkal. A cég leállította ugyan a további oroszországi befektetéseit, de a jelenlegieket addig aknázza ki, ameddig csak lehet. Mint mondta, azért marad továbbra is az orosz piacon, hogy segítse Európa gázellátását – ameddig a szankciók ezt lehetővé teszik.
A folyamatos üzlet valóban szépen hizlalja az orosz költségvetést: idén az EU-ba irányuló LNG-export értéke 12 milliárd euró volt, és ha a tendencia folytatódik, Oroszország az év végéig további 9 milliárd eurót fog keresni a fosszilis tüzelőanyagok exportjából.
Aggódnak a bolygóért
Az ukrán szervezetek nem csak az LNG-import betiltását szorgalmazzák, hanem azt is, hogy az Európai Bizottság vezetői fontolják meg másodlagos szankciók bevezetését azokkal a vállalatokkal szemben, amelyek segítik Oroszországot az LNG-exportban. (Ez már csak azért is bonyolult lenne, mivel az érintett vállalatok közül igen sok az EU-s.)
Remek érzékkel Kijev ezúttal fájó pontra is tapintott, amikor a sok-sok „civil” szervezet védőburkában a klímaváltozás ütőkártyáját húzta elő. A tiltást követelők szerint ugyanis az import leállítása az éghajlat szempontjából is előnyös lenne.
„Ha az EU őszintén gondolja az éghajlatváltozással kapcsolatos fellépését és az ukrajnai háború befejezését, akkor Oroszország LNG-terjeszkedési terveit úgy kell leállítani, mint az Északi Áramlat vezetékeket” – érvel az egyik szervezet munkatársa, hozzátéve: nagyon aggasztó, hogy Oroszország az LNG-kapacitásának megháromszorozására készül, mivel 2030-ra az évi 100 millió tonnás kereskedelmet célozta meg.
Ennek a tervnek kulcsfontosságú eleme az Arctic LNG-2 kitermelő monstrum építése, amely önmagában megkétszerezné az orosz gáz nemzetközi piacokra szállítását és értékesítését. „Ez halálos fenyegetést jelentene a világra. A nemzetközi vállalatok hozzájárulása az Arctic LNG-2 megépítéséhez elérhetetlenné teheti a Párizsi Megállapodás 1,5 fokos csökkentési klímacélját” – áll a szervezetek közös nyilatkozatában.
Az EU-nak kell az LNG
A klímapánik még annál is átlátszóbb, mint amilyennek első pillantásra látszik. Európa (Németországgal az élen) vad terminálépítésekbe kezdett, hogy a lehető legtöbb LNG-vel tudja kiváltani a hiányzó orosz földgázt. A klímacélok mellett ezt Brüsszel igen ügyesen építette be kommunikációjába: e szerint az álláspont szerint az energiabiztonság fosszilis hordozókra épülő fenntartásával az EU gyorsabban függetlenné válhat az orosz gáztól, egyben hamarabb elérheti az átállási célokat a megújuló energiák alkalmazására.
Azzal ugyanakkor minden kormány tisztában van, hogy az orosz gáz kiiktatásával az egyébként is szűkös LNG-piac még inkább telítetté vált. Az európai vezetők szaladgálása a Közel-Keletre valóban a függetlenedést szolgálja, ám
az, hogy az USA-n kívül ennyi helyről kell beszerezniük az LNG-t, jól jelzi Oroszország jelenlegi, nélkülözhetetlen szerepét a globális ellátásban.
És ami a legfontosabb: éppen az említett piaci szűkösség miatt Moszkva így is, úgy is meg fogja találni a vevőit az LNG-re. Ez pedig teljesen független attól, hogy milyen országokból milyen vállalatok vesznek részt az új orosz LNG-projektek kivitelezésében. A kereslet csak nőni fog, a Kreml pedig el fogja adni a készleteket. Klímacélok ide vagy oda, EU-val vagy nélküle, de pénzénél marad.
Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Kreml pool/Alekszander Kazakov
