Jöhetnek a nyugati szankciók, mert Kína különleges iparpolitikával fejleszt! Már 2011 óta zajlik az a kínai kormányzati program, amelynek segítségével különleges figyelmet kap több nemzetközi szinten is jelentős „bajnok” vállalat és több ezer nemzeti óriáscég.

Ezek olyan ígéretes, kisebb kínai vállalatok, amelyek segíthetnek az ország teljes önellátásában a kritikus területeken a hidegháború 2.0 korszakában. Sőt, a kínai gazdaságirányítás tudatosan választja ki e cégeket, , hogy uralni tudják az egyes ágazatokban a nemzetközi ellátási láncokat.

Úgy tűnik, Kínának megvan a válasza az Egyesült Államokkal szemben a technológiai ellátási láncok dominanciájáért folytatott fokozódó versenyre. „Kis óriásoknak” nevezi ezt a választ, és kisebb, de fontos kínai vállalatokról van szó, ráadásul több ezer van belőlük a kontinensnyi országban. A technológiai előny megőrzésére és Kína előretörésének lassítására irányuló amerikai erőfeszítések tavasszal új szakaszba léptek a Chips Act (Chips törvény) elindításával, amely 53 milliárd dolláros támogatással csábítja arra a világ vezető mikrocsipgyártóit, hogy a legfejlettebb félvezetőiket Amerikában gyártsák.

Sok kicsi sokra megy?

Míg az USA tehát látványosan azt tervezi, hogy hatalmas pénzösszegeket pumpál egy maroknyi vállalatba, hogy uralja egyetlen kritikus technológia globális kínálatát, addig Kína más stratégiát követ. Az elmúlt években a távol-keleti vezetők egyre több állami finanszírozást irányítottak át az önellátás és a dominancia kiépítésének elősegítésére számos kiválasztott iparágba. Elsősorban azért, hogy feloldják 

a Peking által technológiai „fojtópontoknak” nevezett akadályokat, ahol attól tarthatnak, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei akadályozhatják a fejlődését.

Kína erre két programot használ, amelyet az iparpolitikát felügyelő Ipari és Informatikai Minisztérium irányít.

Az egyik állami támogatást nyújt a „kis óriások” kiválasztott csoportjának – kis, szakosodott vállalatoknak, amelyekben a minisztérium szerint megvan a lehetőség az alapvető technológiák elsajátítására. A másik, az „egyedülálló bajnokok” névre keresztelt projekt célja, hogy azonosítsa és megerősítse azokat a hazai vállalatokat, amelyek már globális vezetők egyes fontos piaci területeken – vagy hamarosan azzá válhatnak.

Az „egyedülálló bajnokok” és a „kis óriások” csaknem 10 ezer „szakosodott és haladó” vállalkozásra utalnak, amelyeket a kínai kormány kiválasztott és támogatott a kritikus ipari csomópontokban betöltött vezető pozíciójuk vagy az ilyen pozíció kialakítására való képességük miatt. Ez a két program és az általuk támogatott vállalatok részletes betekintést nyújtanak arra, hogy Kína hol építette ki az ipari tőkeáttételt nemzetközi szinten, illetve a relatív ipari önellátást belföldön, illetve hogy milyen jövőbeni erőfeszítései vannak. Ezzel összehasonlíthatók az amerikai és kínai ipar relatív erősségei.

A Force Distance Times, a részben az amerikai feldolgozóipar által finanszírozott kutatócsoport által közzétett részletes jelentése azt állítja, hogy a programoknak „ébresztőként kell szolgálniuk, hogy mennyire fejlett, kifinomult és átfogó” Peking iparpolitikája. A Force Distance Timest az amerikai székhelyű Horizon Advisory geopolitikai tanácsadó cég alapítói hozták létre, amely szigorúbb politikát hirdet Kínával kapcsolatban.

Az agytröszt több mint 600 „egyedülálló bajnok” és több mint 9000 „kis óriás” kínai vállalat elemzésén alapuló kutatási jelentést adott ki, és úgy véli, hogy a csúcstechnológiás kis- és középvállalkozások egyre nagyobb előnyt jelentenek az ázsiai ország számára.

A kutatócsoport arra hívja fel a figyelmet, hogy az „egyedülálló bajnokok” és a „kis óriások” programjai működőképessé teszik a kínaiak tudatos erőfeszítéseit, hogy uralják a kritikus ellátási láncok kulcsfontosságú pontjait. És itt a hangsúly a fejlett és a specializált jelzőn van. Másrészt 

ezek a programok részletes betekintést nyújtanak az egyesült államokbeli és nemzetközi ellátási láncok Kínától különösen függő, ezáltal sebezhető területeibe, ahol az ázsiai nagyhatalom további függőséget szeretne kialakítani.

Ezenkívül felhívják a figyelmet arra, hogy az „egyedülálló bajnokok” és a „kis óriások” kölcsönösen erősítő partnerségekben működnek együtt, amelyek támogatják Pekingnek a vertikálisan integrált ipari kapacitás fejlesztésére irányuló erőfeszítéseit.

A jelentés rámutatott, hogy ellentétben az Egyesült Államokkal, amely a nagy profitot termelő csomópontokra összpontosít, és az alacsony hozzáadott értékű iparágakat külföldre szervezi ki, 

Kína ipari versenye a teljes ipari láncra összpontosít, és az ázsiai ország prioritása az ipari lánc biztonsága és befolyása. 

Eközben a kereskedelmi háború kapcsán az Egyesült Államok kormánya régóta a nagyvállalatokra (például a kínai távközlési óriásra, a Huaweire) összpontosít, de figyelmen kívül hagyta a „kis óriásokból” és „egyedülálló bajnokokból” álló nagyobb ázsiai ökoszisztémát. Ezek a vállalkozások kulcsfontosságú iparilánc-csomópontokat alkotnak, amelyek nemcsak Kína komparatív előnyeivel büszkélkedhetnek, de az Egyesült Államok gyengeségét és függőségét is tükrözik a globális ellátási láncban.

A kínai ipari minisztérium ráadásul még 2016-ban bejelentette az „egyedülálló bajnokok” első csoportját, amely akkor 98 vállalatot tartalmazott. Ide olyan cégeket soroltak be, amelyek a saját szegmensükben a világ három vezető vállalata közé tartoznak, vagy hamarosan elérhetik azt. A program által kitűzött 200 társaság helyett a számuk 2021-re sokkal dinamikusabban, 952-re nőtt.

A minisztérium két évvel később választotta ki az első „kis óriásait”, részben azért, hogy segítsen az egyedülálló bajnokoknak leküzdeni az innovációs akadályokat – jellemzően magas kutatás-fejlesztési költségeket igénylő technológiai áttörések megvalósítását – és azonosítani a jövőbeni egyedülálló bajnokokat. 

Még 2021-ben 10 milliárd jüant, azaz 1,4 milliárd dollárnak megfelelő támogatást különítettek el, hogy Kína 2025-ig több mint 1000 új céget tudjon felvenni a programba. Eddig már több mint 9000 vállalatot választottak ki. Ide olyan társaságok jöhetnek, amelyek vezető szerepet töltenek be az országos vagy tartományi piacon, magas fokú specializációt mutatnak az egyes piaci szegmensekben, a működésük pedig magas K+F-ráfordítással  és erőteljes profitnövekedéssel párosul. A „kis óriások” árbevétele 100 és 400 millió jüan (4,7 és 19 milliárd forint) között mozog. A „kis óriás” cím három évre korlátozódik, annak lejártával a cégek újra jelentkezhetnek, vagy előléphetnek „egyedüli bajnokká”. 

Mindezzel egy hierarchikus ipari rendszer alakult ki, alapvetően a specializált kis- és középvállalkozásoktól a kis óriásokon át az egyéni bajnokokig.

Példák az egyes ipari láncokra

A jelentés több példát is felmutat az ipari láncok szervezéséről. 

Űrkutatási terület

Az űrkutatás ellátási láncán belül legalább 18 egyedi bajnokot és 43 kis óriást azonosítottak, amelyek kritikus termékeket és inputokat állítanak elő. Az egyedi bajnok GRIPM Advanced Materials Co. például fejlett rézalapú fémporokra specializálódott, amelyeket 3D-nyomtatásra használnak űrtechnikai alkatrészeknél. Ennek a kínai állami fémipari leányvállalatnak 38 százalékos a részesedése a rézalapú porok globális piacán, köszönhetően annak is, hogy 2015-ben felvásárolta a részben az Egyesült Királyságban működő Makin Metal Powders céget. A vállalat célja, hogy nemcsak a réz, hanem más porított fém piacán is globális piacvezető legyen.

Egy másik egyedi bajnok, a Ningbo Yongxin Optics Co. olyan műholdas lencséket gyárt, amelyeket Kína három holdszondáján is használtak, valamint fluoreszcens mikroszkópokat, amelyeket az ország Tianhe űrállomásmoduljának a fedélzetén használtak a mikrogravitáció élő sejtekre gyakorolt hatásának tanulmányozására. Az ilyen kísérletek segítenek megérteni a hosszabb űrmissziók hatását az űrhajósok szervezetére.

A ComNav Technology Ltd. nevű kis óriás eközben a nagy pontosságú navigációs helymeghatározáshoz speciális számítógépes csipeket és számítógépes lapkákat gyárt, amelyeket olyan globális műholdas navigációs rendszerekben használnak, mint a kínai Beidou és az amerikai Global Positioning System. Legnagyobb ügyfele a kantoni székhelyű, egyedi bajnok South GNSS Navigation Co., amely olyan nagy pontosságú vevőkészülékeket gyárt, amelyek műholdakkal kommunikálva háromszögelik a földi koordinátákat.

A ComNav alapítója azért indította el a céget, mert megtudta, hogy a South GNSS Navigation ugyanezen alkatrészek drága külföldi beszállítóira támaszkodik, például az amerikai Trimble Inc. társaságra. A South GNSS Navigation átállt a ComNavtól való vásárlásra, miután kifejlesztett egy megfizethetőbb hazai megoldást.

Úgy tűnik, hogy a két program viszonylag hatékony vállalatfejlődési pályákat hozott létre. A tavaly kinevezett egyéni bajnokok közel 30 százaléka a kis óriások programjából került ki.

Alumíniumgyártás

Az egyéni bajnokok kezdeményezés elsősorban olyan területekre irányult, amelyeken Kínának már megvannak a  képességei, így könnyebben megvethetik a lábukat a globális piacon.

Az állami tulajdonú Aluminum Corp. of China Ltd. például, amely az alumíniumtermékek egyik vezető gyártója világszerte, igyekezett előmozdítani a csúcskategóriás alumínium előállítását, amely fontos az ország védelmi ipara számára is, és amelyből Kína nagyjából 300-400 ezer tonnát importál.

Két leányvállalata az elmúlt években egyetlen bajnokká vált: a Southwest Aluminum Group Co. és a Northeast Light Alloy Co. repülőgépipari és védelmi minőségű alumíniumtermékekre specializálódtak, például rakétaindító járművekhez ötvözött gyűrűkre és űrhajókhoz használt ötvözött lemezekre.

A ReportLinker piackutató cég szerint az Aluminum Corporation of China ma már a nagy szilárdságú alumíniumötvözetek más vezető előállítóival versenyez, köztük az amerikai Century Aluminum Co. és a japán Mitsubishi Rayon Co. gyártóval.

Vezeték nélküli hálózatok

Folytathatnánk a Shanghai Quectel Communication Technology Co., Ltd. (Quectel Communications) vállalattal, amely a dolgok internete (IoT) megoldások egyik vezető szállítója.

A cég mobil vezeték nélküli kommunikációs modulja 2019-ben a feldolgozóipar egyedi bajnok termékeként szerepelt. A Huawei befolyása a globális távközlési piacon felkeltette az Egyesült Államok és a világ figyelmét. Azonban Kína domináns pozícióját  a dolgok internete területén figyelmen kívül hagyták. A cellás, más néven IoT-modulok különböző gépekbe és objektumokba ágyazott kis méretű elektronikus eszközök, amelyek vezeték nélküli hálózatokon keresztül tudnak adatokat küldeni és fogadni. A Quectel bevételének több mint 95 százalékát a mobilmodulok értékesítése teszi majd ki, és uralja a globális, valamint a hazai piacot. A jelentés szerint 2022 első negyedévében a vállalat az első helyen végzett 38 százalékos globális részesedéssel.Európából nézve megdöbbentő, hogy ebben a szegmensben az első öt helyen csupán egy vállalat nem kínai.

Bár a Quectel elfoglalja a globális mobilmodulpiac nagy részét, a cellás csipkészleteit viszont külföldi félvezetőgyártóktól kell importálnia, így a cég beszerzési költségeinek körülbelül egyharmada amerikai vállalatoktól származik.

Csak e területeken van előnyben Kína?

Az ázsiai nagyhatalom tehát elmozdult az állam által irányított technológiai fejlesztés irányába, az olyan magánszektorbeli óriások sikerei ellenére, mint az Alibaba Group Holding Ltd. és a Tencent Holdings Ltd. Számtalan közgazdász szkeptikus, amikor az állam ekkora szerepet vállal a fejlesztésben, de Peking gyakran nem hajlandó követni a globalizáció logikáját, főleg, amikor a kritikus technológiákról van szó. 

Az „egyedülálló bajnokok” és a „kis óriások” vállalati adatai értékes referenciaértékkel szolgálhatnak: megtudhatjuk, hogy Kína mely területeken szerzett előnyöket, hol tervez támogatást és mely cégek vesznek részt benne. Enélkül a Nyugat képtelen orvosolni a potenciális gyengeségeit.