Bod Péter Ákos – közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora. 1990–91-ben országgyűlési képviselő, majd 1994-ig a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke volt – az esztergomi MCC Feszt alkalmával vitázott György László kormánybiztossal 2023. július 28-án, pénteken. Bod Péter Ákos úgy vélte, hogy a válság nem Magyarország-specifikus leginkább demográfiai helyzete csüggesztő.

György László – közgazdász, szakpolitikus, docens 2022 decemberétől  gazdaságstratégiai feladatokban való szakmai közreműködésért és a Tanítsunk Magyarországért program koordinációjának ellátásáért felelős kormánybiztos – ezzel szemben kijelentette a tegnapi beszélgetésen, hogy nem volt a magyar gazdaság ilyen jó helyzetben azt utóbbi negyven évben, mint most.

Szerinte a Fidesz  vezette kormány munkája eddig mindenképpen jó eredményekkel szolgált, leginkább mivel országunkban csökkent legnagyobb mértékben a szegénység az EU-n belül és növekedett a foglalkoztatottság. Véleménye szerint a Magyarország hatáskörén kívül eső helyzetek azonban valóban kényes helyzetbe hozták az országot, de a kormány felelős és átgondolt intézkedései Európa többi országa számára is – végül – mintául szolgált

György László  a Makronóm Intézet mutatószámára  hivatkozva arról is beszélt az MCC Feszten Esztergomban, hogy Magyarország az első helyen áll gazdasági fejlődés tekintetében negyven másik ország közül. Bod Péter Ákos ezzel szemben aggodalmát fejtette ki, mivel belátása szerint a magyar GDP várható növekedése valamivel kisebb – 0,6 százalékos -, mint a világban az másutt előrejelzett, véleménye szerint a forint is meglehetősen gyenge és sebezhető.

Jó ötlet lehet a forintunkat lecserélni?

Azzal érvelt Bod Péter Ákos, hogy a gazdaságunk kicsi ahhoz, hogy fenn bírjon tartani egy saját fizetőeszközt. Szlovéniát, Szlovákiát és Észtországot hozta példaként,  mondván ők is, amint tehették, lecserélték valutájukat az euróra. Szerinte az infláció is jelentős és még ha az év végére egy számjegyű is lesz, az éves átlaga még mindig 16 és 17 százalék közötti marad.

A kormánybiztos szerint ugyanakkor Szlovákiában az euró bevezetése rejtett inflációt vonhat maga után. Ezzel ellentétben Románia, Lengyelország, Csehország és Magyarország azzal, hogy megőrizte valutáját, teljes mértékben pozitív hatást fejtet ki az országok gazdaságára.

Azon állításának alátámasztására, hogy az ország soha nem volt még ilyen jó állapotban számos érvet említett: mint mondta, a bérnövekedés Magyarországon maradt fenn legtovább és a vállalatokat, családokat is a magyar kormány támasztotta meg leginkább a háborút követő elhibázott szankciós politika révén kialakult inflációs környezetben. Az uniós források, – amelyek határozottan járnak Magyarországnak – visszatartása ellenére fogalmazott: „a kormány minden erejével támogatni és finanszírozni fogja a gazdaságot is.”

További stratégiai célok

Magyarországnak továbbra is aktív szerepet kell vállalnia a világgazdasági mozgásokban – vélte György László, a kormány másik célja  pedig az, hogy “magyar multik” épüljenek az országban. Mivel a világ exportjának döntő részét csupán 600 multinacionális cég alakítja, elengedhetetlen és stratégiailag fontos cél, ha legalább egy ilyen magyar nagyvállalkozás bekerül ebbe a listába. Ez hatalmas előrelépés lenne Magyarországnak, hiszen a további fejlődést ezekből a hasznokból is tudná finanszírozni. Hangsúlyozta: a szomszédban dúló háborúnak véget kell érnie ahhoz, hogy a gazdaságunk újra jelentősebb növekedést mutasson fel, hiszen, ahogyan azt a Makronóm Intézet elemzői kiszámolták, az idei GDP növekedés 4,7 százalékkal alacsonyabb a háború és a szankciós politika hatására.

Cikkünk forrása:

Hamarosan részletesebb tudósítással is jelentkezünk a beszélgetésről.

Címlapfotó: Mandiner