A globális olajkereslet az elmúlt hetekben meghaladta a Covid-járvány előtti havi csúcsot. Nagyon sok a kátyú a klímacélok megvalósulásához vezető úton.
Bár a globális fogadalmak középpontjában folyamatosan a klímavédelem, a zöldátállás és a zéró kibocsátás áll, a világ úgy zabálja az olajat, mintha nem is a jövője múlna annak csökkentésén.
Bár még tart a globális részletes összesítés, az eddigi adatok arra utalnak, hogy az elmúlt hetekben a világszerte tomboló olajkereslet meghaladta a Covid-járvány előtti havi csúcsot – számol be a Bloomberg.
Napi mennyiségben ez azt jelenti, hogy míg 2019 augusztusában 102,3 millió hordó olajat használtunk fel naponta, az új rekord már most 102,5 milliónál jár.
A fogyasztás növekedése nem érte váratlanul a Nemzetközi Energiaügynökséget, amely csak a pontos időpontot nem tudta megjósolni a csúcsra járatással kapcsolatban, de annak tényét előre jelezte. A nyári időszak valószínűsíthető volt, hiszen az északi féltekén ekkor indul a szabadságolási időszak, így rengetegen kelnek útnak gépjárművel és repülővel egyaránt.
Mohón falni mindent
A kereslet növekedését a januártól áprilisig tartó, részletesen dokumentált időszak modellezi a legjobban. Ebben az idősávban a globális olajkereslet átlagosan napi 100,8 millió hordót tett ki, amely szintén meghaladja a Covid előtti időszak 99,9 millió hordós fogyasztását.
Az elektromos járművek térhódításával egyidőben a benzin játszotta a főszerepet a kereslet növekedésében. Ennek egyik oka, hogy a belső égésű motoros járművek száma egyelőre még mindig növekszik, a másik, hogy az európai autótulajdonosok a dízelt egyre nagyobb számban cserélik le benzinesre.
Még évekig eltart
A Nemzetközi Energiaügynökség a mostani állapotot a benzines korszak hattyúdalának nevezi, ami hihető is lenne, ha nem ugyanez az ügynökség mondta volna 2019-ben, hogy a világ elérte az olajfogyasztási csúcspontot, és innen már csak csökkenő tendenciát láthatunk.
A jelenlegi olajfogyasztási mutatók ugyanis még el sem érték a csúcspontot.
Nincs jele a csökkenésnek, a trendek pedig azt mutatják, hogy a globális kereslet további 3-4 százalékkal fog nőni a következő öt esztendőben, amikor – talán – valóban eléri a csúcsot.
Mindez azt is jelenti, hogy a Párizsi Megállapodás 2030-as céljai egyre elérhetetlenebbnek tűnnek, a zéró kibocsátás megvalósításához pedig valami teljesen más eszközre van szükség, mint amivel a kormányok próbálkoznak. Vagy inkább csak beszélnek róla. Ahogyan a Bloomberg fogalmaz: sok nyugati kormány a zöldátállásról prédikál, a színfalak mögött azonban az energiacégeket a kitermelés fokozására bátorítja.
Fotó: 123RF