Románia és Bulgária előtt várhatóan az ősszel megnyílik a schengeni övezet, amire a két kelet-európai ország oly régen várt. A folyamatnak a légi közlekedésre vonatkozó vízummentesség októberi eltörlésével kell kezdődnie, majd január 1-jéig lehetővé kell tenni a szárazföldi határellenőrzések eltörlését – vélték az Euractiv páneurópai hírportálnak nyilatkozó uniós diplomáciai források. Ezzel Bukarest és Szófia a Schengen-övezet teljes jogú tagjává válna.

Románia 12 éve vár a schengeni tagságra

A schengeni térség kezdetben – 1985 júniusától – öt európai országra – Belgium, Hollandia, Luxemburg, Franciaország és a Német Szövetségi Köztársaság – terjedt ki. Az egyezmény arról a luxemburgi kisvárosról kapta a nevét, ahol a megállapodást a felek aláírták. Ma már 23 uniós állam és 4 nem uniós ország (Izland, Norvégia, Svájc, Liechtenstein) alkotja a szabad helyváltoztatás rendszerét, ahol a tagországok polgáraitól és vállalkozásaitól nem kérnek a határon semmilyen papírt. Kivéve, ha valamelyik tagország – rendkívüli helyzetre hivatkozva –  bizonyos időre mentességért folyamodik a szabályok alkalmazása alól – ekkor újra bevezethetik a határellenőrzést.

Az európai polgárok az unió eddig meghozott intézkedései közül ezt támogatják a legtöbben, díjazzák, hogy szabadon utazhatnak a Schengen-övezet országai között, még az autójukkal sem kell megállniuk. A 27 uniós állam közül ma négy nem tagja az intézménynek, az említett két kelet-európai állam, valamint Írország és Ciprus.

Romániáról és Bulgáriáról az uniós tagságuk elnyerése, azaz 2007 után négy évvel az EU megállapította, hogy a két ország „Schengen-kompatibilis”, ám még ugyanebben az esztendőben leszögezte, hogy még nem felel meg teljes mértékben az intézményhez való csatlakozás feltételeinek. A két ország immár 12 esztendeje igyekszik teljesíteni a schengeni kritériumokat, de eddig mindig akadtak olyan nyugati tagállamok, amelyek kifogásaikat hangoztatták a román és a bolgár csatlakozással szemben. Magyarország számára különösen fontos lenne, hogy Románia mielőbb a Schengen-folyamat részesévé váljon, elég, ha az erdélyi magyarságra vagy a két ország közötti növekvő áruforgalomra gondolunk.

Mindig voltak, akik meghiúsították a csatlakozást

Tavaly decemberben Bulgária schengeni övezethez való csatlakozását Ausztria és Hollandia akadályozta meg. Románia tagsága ellen ugyanakkor csak Ausztria lépett fel. Horvátország pedig idén januárban egyhangú döntéssel lett a szabad mozgást biztosító övezet teljes jogú tagja.

Hollandia arra kérte a bolgár hatóságokat, hogy tegyenek többet a korrupció ellen és folytassák az igazságügyi reformot. Ausztria követelései sokkal nehezebben megvalósíthatónak tűnnek, Karl Nehammer osztrák kancellár ugyanis még egy új kerítést kezdett követelni a török határ mentén, amit az Európai Bizottság elutasított.

Június elején a brüsszeli bizottság újabb pénzügyi támogatást nyújtott Romániának és Bulgáriának a határigazgatás terén már elindított tervezetek megvalósításához. Bulgáriának 45 millió, Romániának pedig 10,8 millió euró jutott. Az Európai Bizottság üdvözli a két ország által az elmúlt hónapokban a menekültügy és az illegális bevándorlók kiutasítása, a határigazgatás és a nemzetközi együttműködés terén elért eredményeit. Vélhetően ez az előrelépés eloszlathatja Ausztria azon félelmeit, hogy Szófia és Bukarest nem tesz eleget az illegális bevándorlók regisztrálása érdekében.

Szófiai források szerint Bulgáriának komoly esélye van arra, hogy ha diplomáciai nyomást gyakorol és megmutatja, hogy folytatni kívánja a reformokat, akkor már az idén megszerezze a belépőt a Schengen-övezetbe. Az EU is jó eredménynek tartja a bolgár igazságügyi reformot, és reméli, hogy a jogi rendszer megtisztítása tovább folytatódik.

A második fő oka annak, hogy elhárultak az akadályok Bulgária schengeni övezetbe való belépése elől, az, hogy Szófiában a sorozatos voksolások után végül sikerült „egy Európa-párti kormányt” választani, amely felül kívánja vizsgálni Rumen Radev elnök Ukrajna-politikáját – szögezte le az Euractiv egy másik cikkében. Az elemzőben felmerül a kérdés: vajon mi az összefüggés a között, hogy Bulgária megfelel-e a Schengen-követelményeknek és az ukrán háborúhoz való bolgár viszonynak? Ne is csodálkozzunk azon, hogy ilyen módszerek is alkalmasak arra, hogy elérjék a majd teljes európai háborúpárti összhangot.

Románia teljesítette a schengeni elvárásokat

Hollandia kérésére készítettek egy európai monitorjelentést a bolgár korrupcióellenes küzdelemről. A beszámoló ugyan bírálta, hogy a korrupció elleni harcban a szófiai hatalom legfelsőbb szintjén nem születtek megfelelő eredmények, de üdvözölte a reformok folytatására irányuló politikai akaratot. Ausztria ellenérzései a schengeni bővítéssel szemben a menekültválságot tekintve nem szűntek meg, de várhatóan Bécs nem fékezi tovább a két balkáni államot, ha csupán egyedüli uniós országként ellenzi a csatlakozásukat.

Bulgária intézményeinek következő nagy célkitűzése az euróövezethez való csatlakozás, amelyet 2025. január 1-jén akarnak megvalósítani.

Románia teljesítette a csatlakozáshoz szükséges valamennyi kritériumot – jelentette ki a közelmúltban Luminiţa-Teodora Odobescu külügyminiszter. Románia európai szinten részt vesz az illegális bevándorlás elleni küzdelemben, bár – mint Odobescu asszony rámutatott – nincs kapcsolat a bevándorlás és a schengeni térség között. Megemlítette azonban az ottani belügyminisztérium és az Európai Bizottság által e téren indított kísérleti projektet. A közelmúltban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke reményét fejezte ki, hogy Bulgáriában és Romániában a szerbiai határon folyamatban lévő projektek más külső határok esetében is jó gyakorlatként szolgálnak majd.

A június végi európai csúcstalálkozón az uniós vezetőknek nem sikerült elsimítaniuk az EU migrációs szabályainak reformjával kapcsolatos vitát: Lengyelország és Magyarország nem volt hajlandó engedni a többi 25 uniós állam- és kormányfővel a kötélhúzásban. A Romániának a schengeni övezethez való csatlakozása ellen szavazó Ausztriával folytatott párbeszédről szólva a román miniszter cselekvési tervet említett, amelynek célja, hogy meggyőzze Bécset arról, hogy immár Bukarest is mindenben megfelel a feltételeknek. „Valójában nagyon is világos, hogy Románia hiteles partner, biztonságot nyújtó és tevékeny fél az Európai Unió külső határainak védelmében” – fűzte hozzá a külügyminiszter.

Marcel Ciolacu román szociáldemokrata miniszterelnök is hasonlóképpen nyilatkozott: az elkövetkező hónapokban átfogó tervet indítanak annak érdekében, hogy rávegyék Ausztriát, szüntesse meg vétóját a régóta várt román csatlakozással szemben.

A románoknak csak 36 százaléka bízik az EU-ban
Az, hogy Románia 12 év alatt sem tudott csatlakozni a határok nélküli schengeni övezethez, egyre mélyebb szakadékot teremt a románok és az Európai Unió között – ez derült ki egy friss felmérésből. Míg korábban nagy lelkesedést mutattak Románia Európai Unión belüli jövője iránt, a Center for Urban and Regional Sociology (CURS) új felméréséből az derült ki: a románok nagy része mostanra elvesztette a bizalmát abban, hogy hamarosan csatlakozhatnak a schengeni övezethez, és ezzel együtt azt a hitét is, hogy az ország jövője az EU-n belül van – írta a SchengenVisaInfo.com.
Az eredmények szerint a felmérésben részt vevők 70 százaléka borúlátó várakozásokat fogalmazott meg Románia közeli schengeni csatlakozásáról, és mindössze 15 százalékuk optimista e tekintetben. Ami az ország EU-val szembeni álláspontját illeti, a megkérdezettek 49 százaléka úgy nyilatkozott, hogy Romániának továbbra is szorosan kötődnie kell az unióshoz. Negyvennégy  százalék pedig azon a véleményen volt, hogy az országnak függetlenebbé kell válnia az együttműködéstől. Arra a kérdésre, hogy mennyire bíznak az intézményekben, a románok mindössze 36 százaléka állította, hogy hisz az unióban, 43 százalékuk a NATO-ban, míg a civil szervezetekkel csak 19 százalékuk rokonszenvezik.
De mely intézmények élvezik a legnagyobb támogatást az országban? Hetvenhét százalékkal a katasztrófaelhárítás, 71 százalékkal a hadsereg, 65 százalékkal pedig a román ortodox egyház, amely a közelmúltig a legmegbízhatóbb intézmény volt az országban. Keleti szomszédunkkal ellentétben a legtöbb uniós országban továbbra is nagy bizalommal vannak az EU-s intézmények iránt. Például Lengyelországban, amely az unió által egyik legjobban bírált állam, az EU-t tekintik a legmegbízhatóbb intézménynek. A jobbközép Rzeczpospolita napilap megbízásából végzett friss felmérés szerint a lakosság 68 százaléka bízik az unióban.
A Brüsszellel vitában álló Magyarországon is hatalmas az EU-s tagság támogatottsága: az egyik legfrissebb felmérés szerint még a Fidesz táborában is 77 százalékos az uniópártiak aránya, az ellenzéknél ez 94 százalékos. A pártnélküliek 86 százaléka támogatja az ország EU-tagságát. Úgy tűnik, hogy az állandósuló összetűzések nem vették el a kedvét ezen országok állampolgárainak attól, hogy továbbra is hitet tegyenek az európai együttműködés mellett.
A Statista, az adatgyűjtésre szakosodott német platform korábbi adatai azt mutatták ki, hogy az uniós polgároknak csupán a 19 százaléka bízik a politikai pártokban, míg a nemzeti kormányok 34 százalékot értek el. Európai léptékben a legmegbízhatóbb intézmények között az élen továbbra is a hadsereg található 73, míg a másodikon a rendőrség 72 százalékkal.

Címlapfotó: shutterstock