Európa az elmúlt évtizedekben főként Oroszországra támaszkodott energiaellátásában, azonban az EU szankciós politikája miatt jelentős energiahiány alakult ki 2022-ben.
Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhely vezetőjének írása a Makronómon.
Európa fő „energiaszolgáltatója” az elmúlt évtizedekben Oroszország volt. Ezért is figyelték és figyelik többen is megdöbbenve az EU jelenlegi szankciós politikáját. A kincstári magabiztosságot hirdető szólamokkal szemben sokan szkeptikusak voltak abban a tekintetben, hogy mennyire nélkülözheti az Unió gazdasága a keleti olajat és gázt.
Tekintsünk vissza: energiaárak változása tavaly
Ahogyan az 1. ábra is mutatja, 2022 októberében a legtöbb európai államban jelentősen kevesebb elektromos áram állt rendelkezésre, mint a 2016-2019-es évek legalacsonyabb októberi értéke. Az EU átlagában a legrosszabb októbernél is 8,5 százalékos volt a csökkenés, míg a legfejlettebb országokat tömörítő Eurozóna esetében egyenesen 9,1 százalékkal állt rendelkezésre kevesebb energia, mint a megadott három év minimális értéke.
Az ábra tanúsága szerint mindössze hat európai ország volt képes elkerülni azt, hogy a korábbi minimum alá essen az elérhető energia mennyisége. Ezek rendre Málta, Írország, Izland, Ciprus, Magyarország és Portugália. Az összes többi államban negatív csúcsnak számított volna a 2022-es érték 2016-2019 között.
Montenegró esetében egészen elképesztő, 75,6 százalékos a zuhanás mértéke a korábbi minimumhoz képest. De több mint 10 százalékot csökkent a 2016-2019-es mélyponthoz képest a rendelkezésre álló áram mennyisége Franciaország, Belgium, Szlovákia, Litvánia, Görögország, Finnország, Észak-Macedónia és Szlovénia esetében is.
A magyar +5,8 százalékos érték ráadásul egy ligában van a valamivel előttünk álló Ciprus és Izland értékével. A korábbi minimum felett jelentősebb mértékben csak a máltaiak (+14,7 százalék) és az írek (+10,4 százalék) esetében állt az indikátor értéke.
Mi a tanulság?
Áram nélkül nem csak fény nincsen az otthonainkban, és nem csupán a home office és az otthoni tévénézés forog ebben az esetben kockán.
Nyilvánvaló, hogy ha jelentősen csökken a rendelkezésre álló elektromos energia mennyisége, az komoly visszaesést okozhat a gazdasági teljesítményben, a GDP-ben, a foglalkoztatásban és a háztartások jövedelmében is. Magyarország energetikai helytállása ebből a szempontból is jó hír.
Címlapfotó: shutterstock
