A kivetett szankciók és a fronton tapasztalt veszteségek megviselték Oroszországot, beleértve a fegyvergyártási kapacitását is, s ez vissza nem térő alkalmat teremtett Kína fegyveripara számára, hogy előretörjön a nemzetközi fegyverpiacon.
Mihálovics Zoltán politológus, a Makronóm Intézet elemzőjének írása
Az orosz–ukrán háború nyomán bevezetett szankciók hatásai, valamint a harctéren szerzett veszteségek – melynek pontos száma hiteles forrás hiányában nem ismert, sőt egymásnak ellentmondó információk keringenek – súlyosan megviselték Oroszországot. Ha ez a helyzet hosszú távon tovább terheli Oroszország védelmi ipari bázisát, akkor más államok számára lehetőség nyílik arra, hogy átformálják a globális fegyverpiacot. Aki ebből a leginkább profitálhat, az Kína.
Annyi bizonyos, hogy az oroszok és az ukránok is jelentős veszteségeket szenvedtek a már több mint egy éve húzódó konfliktus során. Oroszország esetében ezt az is jelzi, hogy a nemzetközi piacokra irányuló fegyverexportja jelentősen visszaesett, mivel a termelést nagyobbrészt a frontra kell irányítaniuk.
Ismét Kína nyer
Az orosz fegyverek iránti kereslet kielégítéséért folytatott versenyben Kína egyedülállóan előnyös helyzetben van. A világ 15 legnagyobb védelmi cégéből hat kínai állami tulajdonú vállalat, ezen túl pedig olyan védelmi gyártókapacitása van, amely képes kielégíteni a hazai keresletet, miközben egyre kifinomultabb rendszerek és platformok nagy megrendeléseit szállítja a külföldi vevőknek.
Az ázsiai nagyhatalom mindössze két év alatt csaknem megháromszorozta fegyvereladásainak értékét a 2020-as 10 éves mélyponthoz képest.
Kína kedvező helyzetben van a képességbeli hiányosságok pótlása tekintetében is. A közép- és nagy hatótávolságú légvédelmi rendszerek az orosz vevők által a legkeresettebbek közé tartoznak. Kína kifejlesztette a HQ–9-es és a HQ–17-es sorozatú légvédelmi rakétarendszert, amelyek az orosz S–300-asok és a Tor–M1-esek visszafejlesztésén alapulnak. Ezek az orosz társaikhoz képest jobb teljesítményt nyújtanak azoknak az országoknak, ahová a nyugati beszállítók nem hajlandók hasonló képességeket exportálni.
Emellett Kína gyors fejlődése a drónok bevetése és exportálása terén azt eredményezte, hogy az „értékes fegyverek” (költséghatékony, de alacsonyabb technológiájú rendszerek) hiánypótló exportőréből a csúcstechnológiát képviselő képességek exportőrévé vált. A drónok segítettek Kínának megvetni a lábát az olyan piacokon, ahol nemcsak Oroszország, hanem az Egyesült Államok is jelen van.
Az elmúlt 10 évben az ázsiai nagyhatalom fegyvereladásai Szaúd-Arábiának (amely az Egyesült Államok első számú vevője), valamint Egyiptomnak és az Egyesült Arab Emírségeknek (Oroszország első számú vevői között vannak) szinte kizárólag olyan csapásmérő képességekre összpontosítottak, amelyek többnyire az ázsiai országnál találhatók meg.
Bár az USA uralja a szaúdi fegyverpiacot, Washington eddig vonakodott UAV-ket (automatikus repülésszabályozó rendszereket) eladni az országnak, ami piaci rést jelent Kína számára. Szaúd-Arábia még az UAV-k Kínával közös gyártása mellett is elkötelezte magát. Mivel a drónok a háború sztárjai lettek Ukrajnában és a hegyi-karabahi konfliktusban, az UAV-k iránti kereslet valószínűleg tovább nő, ami nagyszerű kilátásokat nyújt az ázsiai nagyhatalom számára, amennyiben a drónok továbbra is bizonyítják hatékonyságukat.
Kína rugalmasan választja meg, hogy hová ad el fegyvereket, és a termékei csodával határos módon olyan helyeken is felbukkantak, ahol az ország megígérte, hogy nem adja el őket, például Shaanxi Baoji Tiger páncélozott személyszállító járműveket használtak az orosz erők Ukrajnában. Peking óriási előnye, hogy vonzó árakat kínál a vásárlóknak.
Összefoglalva: érdekes lesz az elkövetkező időszak, mivel az orosz–ukrán háború továbbra is megterheli Oroszország védelmi termelését, aminek utóhatásai vannak a fegyverexport-képességére is. Ezek a kihívások évekig, sőt évtizedekig gyötörhetik Oroszországot. A háború befejeztével pedig újra kell termelnie az elveszített katonai készleteit. Kínának tehát megvan minden lehetősége, motivációja és kapacitása is, hogy előnyt kovácsoljon Oroszország veszteségeiből. Ahogy Oroszország egyre nagyobb mértékben mond le a globális fegyverpiacból való részesedéséről, nem sok minden áll Kína sikerének útjában.
Kapcsolódó:
Eredetileg megjelent a mandiner.hu/rovat/makronom oldalán.
Borítókép: 123rf
