A kiskereskedelem forgalmának a volumene 8,3 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest, viszont a májusi adathoz viszonyítva a KSH adatai 0,7 százalékos növekedésről számolnak be.
Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
Júniusban bár a kiskereskedelmi forgalom volumene a várakozásoknak megfelelően továbbra is jelentős visszaesést mutat éves alapon, ez a 8,3 százalékos mérséklődés az előző hónapokban mértnél már alacsonyabb, egy számjegyű csökkenést mutat. A forgalom volumenének havi alapon 0,7 százalékos növekedése azonban már kedvező jel: ha nem is támadt még fel a kiskereskedelmi forgalom, de legalább éledezik. Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy az éves alapú visszaesés jelentős része az üzemanyag-forgalomból származik, amelynek a csökkenése 24,2 százalék volt az ársapka jelentette magas bázis miatt. Júniusban a magánszemélyeken kívül a cégek is tankolhattak még ársapkás áron, ami az ő keresletüket emelte – ekkor a külföldi és a 7,5 tonnánál nagyobb járműveknek erre már nem volt lehetőségük. Az üzemanyag-forgalom magas bázisa tehát a következő hónaptól még kevésbé fogja visszahúzni a kiskereskedelmet, de decemberig még mérsékli azt.
Eközben az élelmiszerboltok, illetve a nem élelmiszerüzletek forgalmának a volumene már jóval kisebb mértékben esett vissza éves alapon, mint az előző hónapban: 4,8, illetve 4,3 százalékkal. Ebben szerepet játszik a tavaly tavaszi kormányzati transzferek hatásának a kikerülése a bázisból – tavaly júniusban ezek már sokkal kevésbé éreztették hatásukat. Ugyanakkor a forgalom normalizálódásának megkezdődésében szerepet játszik a reálkeresetek lassabb csökkenése is: az infláció fokozatosan mérséklődik, és májusban a béremelkedési ütem is gyorsult – 15,5-ről 17,9 százalékra, azaz a háztartások többet költhettek júniusban, mint az előző hónapban. A reálbérek alakulása a következő időszakban is meghatározó fontosságú lesz a kiskereskedelem szempontjából: az infláció lassulásával a forgalom éves alapú volumenindexe kedvezőbbé válhat, a pozitív tartományba azonban az üzemanyagok okozta magas bázis miatt csak az év vége, jövő év eleje felé kerülhet.
Az élelmiszer-forgalom volumene pedig már szeptemberben meghaladhatja az egy évvel korábbit. Tehát a mai adatok alapján a fogyasztás a második negyedévben is negatívan befolyásolhatta a GDP-t. Ez a hatás azonban a kiskereskedelem teljes forgalomcsökkenésénél jóval kisebb lehetett, tekintettel arra, hogy az üzemanyag-forgalmon belül a hazai hozzáadott érték alacsonyabb, mint például az élelmiszerek esetében – és a bázisidőszakban az árstopok miatt ez a hozzáadott érték még kisebb volt.
A KSH adatai részletesen:
2023. júniusban elmondhatjuk, hogy az előző év azonos időszakához képest (naptárhatástól megtisztítva):
- Az országos kiskereskedelem forgalmának volumene 8,3 százalékkal visszaesett.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem tekintetében a forgalom volumene 4,8 százalékkal lett kisebb. Ezen belül az élelmiszer-kiskereskedelem 75 százalékát adó élelmiszer jellegű vegyes üzletek értékesítési volumene 5,2, az élelmiszer-, ital-, dohányáru-szaküzleteké 4,2 százalékkal mérséklődött.
- A nem élelmiszer-kiskereskedelem forgalmának volumene pedig összességében 4,3 százalékkal csökkent. Az eladások volumene a gyógyszer-, gyógyászatitermék-, illatszerüzletekben 4,0 százalékkal nőtt, a textil-, ruházati és lábbeliüzletekben lényegében nem változott, míg a könyv-, számítástechnika-, egyébiparcikk-üzletekben 2,9, a használtcikk-üzletekben 5,3, az iparcikk jellegű vegyes üzletekben 11, a bútor-, műszakicikk-üzletekben 12 százalékkal lett kisebb.
- Az árucikkek széles körére kiterjedő, a kiskereskedelmi forgalomból 7,7 százalékkal részesedő csomagküldő és internetes kiskereskedelem volumene 4,5 százalékkal csökkent.
- Az üzemanyagtöltő állomások forgalmának volumene 24,2 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakához viszonyítva.
- Végül a kiskereskedelmi adatokba nem tartozó gépjármű- és járműalkatrész-üzletek eladásai 6,9 százalékkal mérséklődtek.
A KSH szerint idén júniusban:
- Az országos kiskereskedelem forgalma folyó áron 1560 milliárd forintot ért el.
- Az országos kiskereskedelmi forgalom 49 százaléka az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletekben, 35 százaléka a nem élelmiszer-kiskereskedelemben, 16 százaléka az üzemanyagtöltő állomások üzemanyag-forgalmában realizálódott.
Összevetve 2023. január–júniusát az előző év azonos időszakával:
- A kiskereskedelem forgalmának a volumene 10,3 százalékkal lett kisebb.
- Az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemben 7,5, a nem élelmiszer-kiskereskedelemben 8,0, az üzemanyag-kiskereskedelemben 22 százalékkal visszaesett az értékesítés volumene.
Borítókép: 123rf