Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza

Júniusban az ipari termelés az előző hónapokban már megszokott tendenciát követte – a teljesítmény éves alapon 3,8 százalékkal csökkent a nyers és 6,1 százalékkal a munkanaphatástól megtisztított adatok szerint. Az éves alapú visszaesés nem meglepetés: eddig az év egészét ez a tendencia jellemezte. Ami rosszabb hír, hogy a májusi jelentősebb növekedés után havi alapon ismét csökkent a termelés – 0,9 százalékkal. Korábban a magas beruházási ráta és a nagy rendelésállomány miatt arra lehetett számítani, hogy az ipar lesz az idén a gazdaság egyik húzóereje. A mai adatok alapján ez a második negyedévben sem következett be. Bár a beruházások két jelentősebb súlyú iparágban (járműgyártás, villamos berendezés előállítása) segítik a termelés növekedését, az alacsony belső kereslet, illetve a magas energiaárak okozta versenyhátrány az iparágak többségében visszahúzza azt, az ágazat teljesítménye a május végén az előző évit 8,5 százalékkal meghaladó rendelésállomány ellenére is csökken. Ahhoz tehát, hogy az ipar ismét növekedési pályára álljon, szükséges a belső kereslet emelkedése, a magas energiaárakat tartalmazó szerződések kifutása, illetve további beruházások termőre fordulása.

A KSH szerint:

A termelés csökkenéséhez a feldolgozóipari alágak többsége hozzájárult. A legnagyobb súlyú alágak közül a termelés volumene leginkább a járműgyártásban nőtt, jelentősen bővült a villamos berendezés előállításában is, ugyanakkor a számítógép, az elektronikai, az optikai termék, valamint az élelmiszer-, ital- és dohánytermék gyártásában visszaesett.

A termelés az év első hat hónapjában 4,8 százalékkal kisebb volt, mint 2022 azonos időszakában.

A szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás júniusban az előző hónaphoz képest 0,9 százalékkal csökkent.

Borítókép: 123rf