Miklós Hajnalka írása.

Szerbiában a szarvasmarha-tenyésztés egyre súlyosabb helyzetben van, a gazdák egymás után állnak el ettől a mezőgazdasági ágazattól, most pedig a sertéstenyésztés is veszélybe került. Az afrikai sertéspestis ugyanis egyre nagyobb károkat okoz.

A júliusi és júniusi hónapok folyamán mintegy 18 ezer sertést öltek le a betegség miatt, 32 község 1068 gazdaságában, közölte a szerb mezőgazdasági minisztérium. A 2023. július 27-én megjelent adatok szerint a betegség a legsúlyosabban Vajdaság keleti, Bánátban található gazdaságait érintette, illetve Belgrád környékét.

Eddig 24 község területén, a Nišava (Nisava), a Jablanica, a Pčinja (Pcsinya), a Piroti, a Braničevo (Branicsevo), a Pomoravlje, a Zaječari (Zajecsári) és a Beograda körzetben jegyezték a vaddisznóknál is a betegség megjelenését.

A termelők attól félnek, hogy ha a kór eléri a nagyobb farmokat, akkor az ország szinte teljesen sertéshús nélkül marad.

Déli szomszédunk a korábbi években oltással védekezett a sertéspestis ellen, ám az európai integráció miatt le kellett mondania erről.Ugyanis a védőoltás  fokozatos megszüntetése volt az egyik feltétele annak, hogy Szerbia megkapja a szükséges tanúsítványt, és sertést, illetve sertéshúst szállíthasson az Európai Unió területére. A rendelkezésre álló védőoltás ugyanis kedvezőtlenül hat a hús minőségére.

Milan Prostran (Milán Prosztrán) mezőgazdasági elemző a Danas napilapnak rámutatott, hogy Szerbiában 

a kilencvenes években 4,2 millió sertést tartottak nyilván, ma már csak kétmilliót. 

Az állatállományt ugyanakkor nemcsak a pestis csökkentette, hanem az államnak az ágazathoz való általános hozzáállása is arra kényszerítette a gazdákat, hogy egymás után elálljanak a tenyésztésről. Az elmúlt négy-öt év hatott a legdrasztikusabban erre az ágazatra, hiszen Szerbia egyre több sertéshúst importál.

Prostran hangsúlyozta, hogy a két évvel ezelőtti adatok szerint 76 millió dollár értékben importáltak sertéshúst, vagyis már a betegség előtt válságba került a termelés, amit a pestis csak fokoz. A sertéstartást pedig nem lesz egyszerű visszaállítani, már csak azért sem, mert a jószágok és a termelés csökkenése egyre fokozódik, a fogyasztók többsége számára pedig egyre tarthatatlanabb a sertéshús ára, ami ma 700–1000 dinár (6–8,5 euró) között mozog kilogrammonkénti. A drágaság miatt csökkent a fogyasztás, már nem sertéscombból fogy a legtöbb, hanem az olcsóbb termékeket keresik, a húsos csont, a köröm, a borda iránt nőtt meg a kereslet. 

Amíg a különböző szankciókkal és embargóval sújtott kilencvenes években fejenként 65 kiló húst fogyasztottak Szerbiában évente, most ez a mennyiség 41-42-re csökkent, az összes húsfélét számítva. Vagyis az állattenyésztés problémái már 30 éve jelentkeztek, de az utóbbi tíz esztendő egyre mélyülő gondjai sem kapcsolták be a vészjelzőt az illetékeseknél.

Nenad Budimović (Nenád Budimovity), a Szerbiai Gazdasági Kamara Állattenyésztő Egyesületének titkára szerint az elmúlt években a sertéstenyésztés már az ország szükségleteit sem tudta kielégíteni, a kivitel évről évre egyre alacsonyabb. Az ágazat nem tud lépést tartani az igényekkel, ezért van szükség a sertéshús importjára. Ő is arra mutatott rá, hogy csökkent a fogyasztók körében a húsfogyasztás. A közzétett adatok alapján déli szomszédunknál fejenként 16 kiló sertéshúst fogyasztanak évente. A baromfihús vette át a vezetést, igaz, ebből sem fogy sokkal több Szerbiában.

Az afrikai sertéspestis még nem terjedt el az egész országban, elsősorban a kisebb gazdaságokat érintve. A betegség azonban egyre nagyobb területeken jelenik meg, és a nagy farmok tulajdonosai szerint komoly a veszélye annak, hogy az állomány teljesen kiirtható. Emiatt van nagy szükség arra, hogy a mezőgazdasági minisztérium hatékony védelmi intézkedéseket hozzon az egészséges állatok megóvása érdekében.

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: MTI