Niger az elmúlt napok eseményei okán joggal került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. Újabban olyan híradások is napvilágot láttak, amelyek szerint a Nigerben létrejött új katonai kormány nem mástól, mint a Wagnertől kérne segítséget az ECOWAS ellen.

Erre azért kerülhet sor, mert vészesen közeledik a határidő, ameddig az ország eltávolított elnökét szabadon kell engedniük, különben a nyugat-afrikai regionális blokk esetleges katonai beavatkozásával kell szembenézniük a puccsista tábornokoknak – olvashatjuk az Al Jazeera hasábjain.

A kérés egész konkrétan az egyik puccsista vezető – Salifou Mody tábornok – a szomszédos Maliba tett látogatása során hangzott el, ahol kapcsolatba lépett a Wagner egy tagjával – legalábbis ezt állítja Wassim Nasr újságíró, a Soufan Center vezető kutatója az Associated Pressnek.

Három Maliból érkező forrás és egy francia diplomata is megerősítette, hogy volt egy ilyen találkozó, amelyről először a France 24 számolt be.

A tábornok szájából a hírek szerint elhangzott: „Szükségük van [a Wagnerre], mert ők lesznek a garancia a hatalom megtartására”, majd hozzátette, hogy a Wagner fontolóra veszi a kérést.

Niger katonai kormányának az ECOWAS nevű regionális csoport által meghatározott vasárnapi határidővel kell szabadon engednie és visszaállítania a demokratikusan megválasztott elnököt, Mohamed Bazoumot. Az ECOWAS-tagországok védelmi vezetői pénteken véglegesítettek egy beavatkozási tervet, és felszólították a hadseregeket, hogy készítsék elő az erőforrásokat, miután a csütörtökön Nigerbe küldött közvetítő csoportot nem engedték beutazni vagy találkozni Abdourahmane Tchiani tábornokkal, az új katonai kormány vezetőjével.

Nigert a Nyugat utolsó megbízható terrorizmusellenes partnerének tekintik egy olyan régióban, ahol az utóbbi években gyakoriak voltak a puccsok. 

A katonai vezetők viszont elutasították a korábbi gyarmatosító Franciaországot, annak jelenlétét, és Oroszország felé fordultak.

A Wagner néhány afrikai országban tevékenykedik, köztük Maliban, ahol emberi jogi csoportok halálos visszaélésekkel vádolják az erőit.

Több helyi állampolgár egyértelműen elutasította a hadsereg hatalomátvételét.

„Ez az egész egy szemfényvesztés” – mondta Amad Hassane Boubacar, aki a niameyi egyetemen tanít. Majd hozzátette: „Ellenzik a külföldi beavatkozást az alkotmányos rend és a törvényesség helyreállítása érdekében. De éppen ellenkezőleg, készek paktumot kötni Wagnerrel és Oroszországgal, hogy aláássák az alkotmányos rendet. […] Készen állnak arra, hogy az ország lángba boruljon, hogy törvénytelenül megőrizhessék pozíciójukat”.

Az egyik kérdés, hogy a nemzetközi közösség hogyan fog reagálni, ha a Wagner bejön. Amikor Wagner 2021 végén bement Maliba, a francia hadsereg nem sokkal később, többéves partnerség után eltávolította őket. A Wagnert később az Egyesült Államok terroristaszervezetnek minősítette, így a nemzetközi partnerek most talán erősebben reagálnak az esetleges jelenlétére.

A lehetséges beavatkozással kapcsolatban jelenleg nincsenek részletek.

Nem világos, hogy egy regionális beavatkozás hogyan nézne ki, mikor kezdődne, vagy kapna-e támogatást a nyugati erők részéről. A nigériai katonai kormány felszólította a lakosságot, hogy figyeljenek a kémekre, és önszerveződő védelmi csoportokat mozgósítottak, hogy éjszakánként ellenőrizzék az autókat és járőrözzenek a fővárosban.

„Ha a junta a sarkára állna, és a lakosságot maga mellé állítaná – esetleg még civil milíciákat is felfegyverkezne –, az egy olyan felkelés elleni harccá alakulhatna, amelynek a kezelésére az ECOWAS nincs felkészülve” – áll a Hudson Intézet jelentésében.

Míg egyesek Nigerben a harcra készülnek, mások az ECOWAS által a puccs után bevezetett utazási és gazdasági szankciókkal próbálnak megbirkózni, amelyek lezárják a szárazföldi és légi határokat az ECOWAS országaival, valamint felfüggesztik a velük folytatott kereskedelmi és pénzügyi tranzakciókat.

A lakosok szerint az áruk drágulnak és a készpénzhez való hozzáférés korlátozott. „Mélységesen aggódunk a szankciók következményei miatt, különösen az alapvető élelmiszerek, a gyógyszerek, az orvosi felszerelések, a kőolajtermékek és a villamos energia ellátására gyakorolt hatásuk miatt” – mondta Sita Adamou, a Nigeri Emberi Jogok Védelmére Létrehozott Egyesület elnöke.

Borítókép: 123rf