Miklós Hajnalka írása a Makronómon.

Szerbia 30 napra felfüggesztette a hazai gyártmányú fegyverek és töltények kiszállítását. Ezt a döntést a kormány Aleksandar Vučić (Alekszandar Vucsity) szerb államfő javaslatára lépte meg, akkor, amikor a Koszovó északi területein kialakult konfliktus három hónap után sem csillapodott, a koszovói szerb lakosság pedig továbbra sem érzi magát biztonságban a helyi államvezetés általi zaklatástól.

Igaz, a kormány döntését – hivatalosan legalábbis – nem ezzel magyarázzák. Miloš Vučević (Milos Vucsevity) védelmi miniszter szerint a fegyverkiszállítás felfüggesztésének célja az, hogy Szerbia erősítse a védelmi kapacitásait, amit az országot körülvevő körülmények és az állam biztonságának megőrzése indokol. Kihangsúlyozta, Szerbia nem készül a háborúra, csupán felmérve a kockázati tényezőket, figyelemmel kísérve az eseményeket, uralni kívánja a helyzetet.

A harmincnapos moratórium augusztus végén jár le, akkor dönt a kormány újra arról, hogy visszatér-e a korábban felállított fegyverkiviteli ütemtervhez.

Egy hónap moratórium nem a világ

A legutóbbi, 2021-es adatok alapján Szerbia fegyverek és katonai felszerelések exportjára abban az évben 371 engedélyt adott ki, amelyek összértéke 1,23 milliárd dollárt tett ki. A fegyverek 52 százalékát, mintegy 634 millió dollár értékben az Amerikai Egyesült Államokba szállították. Jelentősen kevesebbet, 12 százalékát Szaúd-Arábiába, mintegy 142 millió dollár értékben, illetve Ciprusra került a fegyverek 7 százaléka (87 millió dollár értékben).

Éppen a 2021-ből származó adatokra hivatkozva, Aleksandar Radić (Alekszandar Radity), katonai analitikus a Biznis.rs portálnak adott nyilatkozata szerint

Szerbia egyre több ad hoc üzletet is lebonyolított, ilyen vásárlója volt abban az évben Azerbajdzsán és Uganda. Ám a többéves vevők listáján volt az Egyesült Arab Emírségek, Algéria, Egyiptom és Bulgária is.

Az Amerikai Egyesült Államok, mint azt Rakić kiemelte, nem az amerikai katonai erők ellátása céljából vásárol Szerbiától, hanem a saját civil piacára biztosítja a Zastava fegyvereket.

Szerbia a védelmi iparra, legalábbis a politikai vezetés nyilatkozatai szerint, az ország gazdaságának fejlődési lehetőségeként tekint. Számos fejlesztést kezdtek el és jó néhány együttműködési szerződést is aláírtak. Csak ebben az évben 370 millió eurót különítettek el erre az iparágra: 100 millió eurót közvetlenül az új gyártási technológiák fejlesztésére, ipari csarnokokra, illetve azok felszereltségére, 270 milliót pedig a szerb fegyveres erők fegyvereinek és katonai felszereléseinek modernizálására. Ezért volt többek között meglepő a fegyverkivitel felfüggesztéséről szóló döntés. Igaz, egyes szakértők szerint erre számítani lehetett.

Akkor, amikor világszerte nő a védelmi ipari termelés, amikor a NATO és az Európai Unió is a védelmi intézkedésekre fekteti a hangsúlyt, Szerbiának szintén tartania kell a lépést, és gondoskodnia kell a saját haditartalékainak feltöltéséről, mutatott rá Nikola Lunić (Nikola Lunity), a belgrádi székhelyű Stratégiai Politikai Tanács (Saveta za strateške politike) civil szervezet igazgatója a Szabad Európa Rádiónak nyilatkozva.

Szavai szerint Szerbia védelmi iparát nem éri anyagi veszteség ezen egy hónap alatt, mivel a legyártott fegyverek után így is jár fizetség. Ugyanakkor az ország ez idő alatt elveszíthet néhány olyan üzleti partnert, amellyel régebb óta együttműködik. Vagyis ennek a döntésnek hosszú távon lehetnek igazán kedvezőtlen hatásai.

Ugyanakkor Darko Trifunovićban (Dárkó Trifunovity), a Nemzet- és Nemzetközi Biztonsági Intézet (Instituta za nacionalnu i međunarodnu bezbednost) igazgatójában a kormány döntése több kérdést is felvetett. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kivitel felfüggesztése a védelmi ipar esetén még soha nem szólt egy hónapra, az mindig tovább tartott. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a kormány nem indokolta meg kellőképpen a kivitel felfüggesztését, csupán annyit lehetett megtudni, hogy erre a katonaság szükségletei miatt van szükség. Ez pedig felvetette a kérdést: Szerbia hadserege, vagy biztonsági struktúrái olyan rossz helyzetben vannak, hogy nincs kellő mennyiségű fegyverük, lőszerük vagy más felszerelésük, és ezért kellett felfüggeszteni az exportot? Trifunović arra is rámutatott, hogy a helyi fegyvergyárak a hosszú távú szerződéseikben kötelezettségeket is vállaltak a partnereik iránt.

Darko Trifunović figyelmeztetett arra is, hogy a moratóriummal csak még inkább elmélyülhet a most is nehéz koszovói helyzet.

Mi áll a kivitel felfüggesztésének hátterében?

Szakértők szerint

a döntés hátterében lehet többek között az is, hogy a szerbiai fegyverek újra Ukrajnában kötöttek ki.

Szerbia politikai vezetése cáfolta, hogy közvetlenül küldtek volna fegyvereket Ukrajnának, azok csupán kereskedelmi útvonalakon kerülhettek a háborús területre. A nemrégiben felmerült eset nem az egyedüli, és már az orosz vezetés is kinyilvánította nemtetszését. Februárban egy orosz portál közzétett egy Szlovákiában, Pozsonyban található fegyverraktárban készült felvételt, amelyen állítólag 3500 szerb Grad rakéta látható. Az internetes oldal állítása szerint ezek a fegyverek később Ukrajnában kötöttek ki.

Ezek a felvételek és a hozzájuk kapcsolódó feltételezések Szerbiát kellemetlenül érintik. Az ország ugyanis, bár elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, korábban egyértelművé tette azt is, hogynem kíván szankciókat bevezetni Oroszországgal szemben.

Lunić a Szabad Európa Rádiónak arra mutatott rá, hogy Szerbiának a fegyverek és a katonai felszerelések kivitelét átláthatóvá kell tennie, egy olyan külpolitikai eszközt kell annak képviselnie, amely lehetővé teszi a nemzeti érdekek érvényesülését. Déli szomszédunknak, amely  az EU-integrációra vár, a lehető leghamarabb harmonizálnia kell álláspontját az unió kül- és biztonságpolitikájával, illetve fontolóra kellene vennie az európai védelmi ipari termelési kapacitások növeléséről szóló megállapodáshoz való esetleges csatlakozást is. Különösen, miután Szerbia világos álláspontot képvisel Ukrajna szuverenitása és területi integritása kapcsán.

Címlapfotó: shutterstock