KSH adatok

Júliusban tovább mérséklődött az infláció, az élelmiszerárak csökkenni is tudtak

Szerző: | 2023. augusztus. 8. | Hazai, Társadalom, Világgazdaság, Zöldenergia, Zöldgazdaság

A KSH legfrissebb gyorstájékoztatója szerint (2023. augusztus 8.) a fogyasztói árak 17,6 százalékkal nőttek idén júliusban a tavalyi év azonos időszakához képest, míg az élelmiszerárak 0,9 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz viszonyítva. A külkereskedelmi egyenleg szintén jelentős javulást mutat.

Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása.

Júliusban folytatódott Magyarországon az éves alapú infláció csökkenése 20,1 százalékról 17,6 százalékra. Havi alapon az árak 0,3 százalékkal emelkedtek. A mai adat megegyezik a 17,7 százalékos elemzői konszenzussal. A külkereskedelem irányából is ismételten kedvező adatok érkeztek: az export euróban számított értéke 11,1 százalékkal emelkedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent. Ez azt jelenti, hogy az egyenleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott, amire még nem volt példa.

Az infláció csökkenését több tényező is befolyásolta

A magas árak fokozatos bázisba kerülése, a világpiaci energiaárak normalizálódása, illetve a tavalyinál erősebb – bár egyre gyengülő forintárfolyam is befolyásolta az infláció enyhülését. Szintén mérsékli az árakat az ipari termelői árak csökkenése – itt az éves alapú áremelkedés már egy számjegyű volt júniusban. Ugyanakkor az előző hónaphoz képest több egyedi hatás is megjelenik az adatokban. A Versenyhivatal árfigyelő oldala fokozta a piaci versenyt, amely az élelmiszerárak 0,9 százalékos csökkenéséhez vezetett havi alapon. Az éves alapú áremelkedés még így is jelentős, 23,1 százalék, bár ez a csúcsértéknek már csak mintegy a fele.

Az élelmiszerárak havi alapú csökkenése széles körű volt, nem csak pár terméket érintett.

A legnagyobb árcsökkenés a burgonya (11,3 százalék), a tojás (5 százalék), a tej (4,4 százalék), a sertészsiradék (4,2 százalék) és a kenyér (3,9 százalék) esetében következett be. Havi alapon leginkább az utazás egyéb távolsági úti céllal kategóriája drágult, 18,8 százalékkal. Ezt a helyközi vonat és autóbuszjegyek drágulása okozta, ami 0,2 százalékkal emelte az inflációt. Szintén felfelé vitte az inflációt az üzemanyagok drágulása is, bár itt a KSH által mért drágulás (1,1 százalék) a várakozásoktól jóval elmaradt, a mintegy 50 forintos drágulás nem jelent meg az adatokban.

Az üzemanyagok drágulásában a forint gyengülése és az olajárak emelkedése játszott szerepet – ez a statisztikai adatokban vélhetően csak a jövő hónapban jelenik meg, mivel az árakat csak az adott hónap első 21 napján mérik fel. A csomagolóanyagok kiterjesztett gyártói felelősségének hatása szintén nem látható az inflációs adatokban – kérdés, hogy ez a következő hónapokban megjelenik-e – azaz itt a vállalkozások egyelőre nem hárították át a megnövekedett költségeket.

A főbb termékcsoporok közül az éves index csak a szolgáltatásoknál (0,2 százalékponttal 14,6 százalékra), illetve a háztartási energia, fűtésnél (1,4 százalékponttal 35,7 százalékra) emelkedett, a többi esetben csökkent.

A mai adatok alapján az egy számjegyű infláció év végi elérése biztosra vehető, a kérdés csak az, hogy ez októberben vagy novemberben következik be.

Itt a legnagyobb kockázati tényező a forint elmúlt időszakban bekövetkezett gyengülése, ezen folyamat megfordítása az infláció szempontjából kívánatos lenne. Ugyanakkor a mai adat alapján az tűnik valószínűnek, hogy ha csak a forint árfolyama nem gyengül tovább, akkor az MNB az eddigi ütemben folytatja a lazítást. Ugyanakkor a szeptember utáni lazítás ütemét már nagyban befolyásolhatja az árfolyam.

A KSH további adatai:

  • a háztartási energia ára átlagosan 35,7 százalékkal növekedett. Ehhez a vezetékes gáz ára 47,2 százalékkal, a palackos gáz 41,6 százalékkal, az elektromos energia 26 százalékkal, a járműüzemanyagok ára pedig 21,5 százalékkal járul hozzá.
  • Jelentősebb árnövekedés az élelmiszereket érinti még, itt átlagosan 23,1 százalékos volt az emelkedés. A tojás ára csaknem harmadával nőtt (30,7 százalék) az előző év júliusához képest, míg a tejtermékeké 29,5 százalékkal, a kávéé 28,8 százalékkal, a vaj és vajkrémé pedig 24,2 százalékkal. Jelentős árnövekedés figyelhető meg az állateledeleknél is, melyek átlagosan 39,7 százalékkal emelkedtek tavaly júliushoz képest. Legkisebb mértékben a termékcsoporton belül a liszt (2,4 százalék) és az étolaj (1,5 százalék) ára nőtt.
  • A szeszes italok, adohányáruk és a szolgáltatások ára átlagosan 14,6 százalékkal emelkedett.
  • Utóbbin belül az autópálya-használat, gépkölcsönzés és parkolás 25,3 százalékkal, a sport és múzeumi belépők 21,7 százalékkal, a járműjavítás és karbantartás 21,2 százalékkal, az üdülési szolgáltatás 20,2 százalékkal, a taxi pedig 16,6 százalékkal kerül többe.
  • Az új személygépkocsikért idén júliusban már átlagosan 9,5 százalékkal kell többet fizetni, mint tavaly ilyenkor.
  • A mosó- és tisztítószerek ára pedig 32,6 százalékkal nőtt egy év alatt.

Hogyan változtak az árak az előző hónaphoz képest?

2023 júniusához viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Az élelmiszerek viszont átlagosan 0,9 százalékkal lettek olcsóbbak, melyek közül néhányat kiemelve a tojás 5 százalékkal, a tej 4,4 százalékkal, a kenyér 3,9, a vajkrém 3,8 százalékkal lett olcsóbb, míg a kolbász 1, a csokoládé és kakaó pedig 0,9 százalékkal kerül többe átlagosan. A szolgáltatások átlagosan 1,7 százalékkal drágultak júniushoz képest, melyhez leginkább az üdülési szolgáltatások 9,6, a postai szolgáltatások 8,5 százalékos áremelkedése járult hozzá a leginkább. A háztartási energia ára is tovább növekedett, átlagosan 1,1 százalékkal. Míg a vezetékes gáz ára 2,9 százalékkal, addig a járműüzemanyag ára 1,1 százalékkal emelkedett.

A KSH a külkereskedelmi forgalmat is megvizsgálta a 2023. júniusi hónapot figyelve

Kedvezőek az adatok, hiszen az export euróban számított értéke 11,1 százalékkal emelkedett, míg az importé 4,7 százalékkal csökkent.

Ez azt jelenti, hogy az egyenleg 1,5 milliárd euró többletet mutatott, amire még nem volt példa. Az export növekedése azt mutatja, hogy

az ipar exportra termelő része működik, azaz mindenféle hiedelemmel szemben a korábbinál erősebb forintárfolyam nem vetette vissza a kivitelt,

az ipari termelés csökkenését az alacsony belső kereslet okozza. Az alacsony belső kereslet eredményezi a behozatal mérséklődését is: a fogyasztás és a beruházások az egy évvel korábbitól elmaradnak, így ezek nem igényelnek annyi importot, mint egy évvel korábban. Az energiaárak normalizálódása nyomán a cserearányok is javulhattak, azaz az import ára kevésbé nőhetett (esetleg csökkent), mint az exporté. A korábbi beruházások termőre fordulása az export értékét a következő időszakban tovább növelheti, míg a fogyasztás beindulása az importot szintén serkentheti. E kettő eredőjeként az egyenleg továbbra is pozitív maradhat.

A kedvező egyenlegadatok pozitívan befolyásolják a folyó fizetési mérleg alakulását, így némileg enyhíthetik a forintra nehezedő nyomást.

Az export 77, a behozatal 71 százaléka köthető az EU27-hez.

Címlapfotó: 123rf.com

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn