Válaszul az oroszok fekete-tengeri gabonablokádjára, Kijev drónokat indít az orosz olajszállítók és hadihajók ellen. Kérdés, hogy a külföldi tankerek belekerülnek-e a szórásba, és ha igen, mi lesz a következménye?

Nagy valószínűséggel a sikertelen ukrán ellenoffenzíva is szerepet játszik abban, hogy Ukrajna a hétvégén bejelentette: támadásokat indít a Fekete-tengeren cirkáló orosz hadihajók, valamint az orosz olajszállítók ellen. Hogy szavainak nyomatékot adjon, Kijev az elmúlt napokban már sikeresen meg is támadott egy orosz tankert, amikor az a Krím-félsziget környékén haladt el.

Az ukrán kormány tájékoztatása szerint ez egyértelmű megtorlás azért, mert Oroszország nem csak kilépett a fekete-tengeri gabonaegyezményből, de a bejelentését követően nagy erőkkel lőtte az ukrán, gabonakereskedelmi szempontból létfontosságú kikötővárosokat, többek között Odesszát. A védelmi minisztérium közölte: mindaddig, amíg az oroszok a békés ukrán városokat terrorizálják és elpusztítják az ország gabonakészletét, „százmilliókat ítélve éhezésre, nem lesz több biztonságos víz vagy békés kikötő a Fekete- és Azovi-tengeren”.

Jogos válasz?

Az üzenet kísértetiesen hasonlít az oroszokéra, akik július közepén közölték: a kereskedelmi egyezmény felmondásával „a fekete-tengeri kereskedelem már nem biztonságos”,

ezzel figyelmeztetve a nyugati vállalatokat, hogy ha valamelyik hajójuk találatot kapna, az messze nem a véletlen műve lesz.

Ahogyan Ukrajnának a gabona tekintetében, úgy Oroszország olajexportja szempontjából is létfontosságú a fekete-tengeri útvonal. „Bármi, amit oroszok szállítanak a tengeren, mostantól katonai célpont” – nyilatkozta a Politicónak Oleg Usztenko, az ukrán elnök gazdasági tanácsadója, hozzátéve, hogy a fenyegetés jogos válasz a fekete-tengeri gabonafolyosó orosz blokádjára és a célzott rakétatámadásokra.

Az ukránok által támadással fenyegetett terület olyan tengerparti városokat is magában foglal, mint az egyik legnagyobb kereskedelmi kikötő, Novorosszijszk, az alapvetően üdülővárosként ismert Szocsi, Tuapsze, Gelendzsik vagy a kikötőjében termináloktól hemzsegő Taman. A legfontosabb ezek közül Novorosszijszk, ahol csak a múlt hónapban 59 millió hordó kőolajat, Oroszország teljes exportjának egyharmadát rakták hajókra.

Ebből egyébként 32 millió hordót EU-s tagállamok vásároltak meg, ami újabb kérdéseket fog felvetni eredményes ukrán támadások esetén.

A város egyben végállomása annak az olajvezetéknek is, amely a Fekete-tengert köti össze a Kaszpi-tengerrel, és naponta 1,3 millió hordó olaj zúdul át rajta Kazahsztánból Oroszországba.

Ami legalább ilyen lényeges: Novorosszijszk az orosz Fekete-tengeri Flotta haditengerészeti bázisának is otthona, Ukrajna így hihetően hivatkozhat arra, hogy miközben elsüllyeszt egy-két tankert, katonai célpontokat keresett. (Az elmúlt napokban már került sor orosz hadihajó elleni dróntámadásra is.)

Biztosítás nélkül nehéz lesz

Nemcsak ebben hasonlít az ukrán fenyegetés az oroszra, hanem kereskedelmi következményeiben is. A gabonamegállapodás orosz felmondásával és a kereskedelmi hajók megfenyegetésével a szállítmányozó vállalatok és a biztosítók azonnal visszavonulót fújtak. A világ egyik legnagyobb biztosítási alkusz cége, a Marsh az orosz bejelentést követő napon már fel is függesztette minden, az ukrán gabonaexportra vonatkozó programját, vagyis azonnal felfogta, hogy olyan szakaszában jár az ügy, amelyben a biztosítók garantáltan csak vesztesek lehetnek.

Azok a biztosítók, amelyek mégis hajlandóak voltak szerződni, díjaikat az egekbe lökték a 100 százalékos kockázat miatt, az Intercargo, az áruszállító hajótulajdonosok globális szövetségének egyik vezetője, Paul Markides pedig úgy fogalmazott: „Nem hiszem, hogy a tulajdonosok beengednék az ukrán kikötőkbe a hajóikat, amíg a folyosó újra nem üzemel. Ez egyszerűen ellentmond a legelemibb biztonsági követelményeknek”.

A helyzet most megfordult, az ukrán fenyegetések és támadások ugyanis éppolyan kockázatot jelentenek a nyugati szállítókra és biztosítókra nézve, mint néhány hete az oroszoké.

Kérdés, hogy a nyugati cégek vállalják-e a kockázatot, vagy inkább ebben az esetben is lefújják az üzletet, és befejezik a szállítást. Amennyiben ez megtörténne, az valóban súlyos csapást mérhet az orosz exportra, amely az olajra kivetett 60 dolláros „globális kereskedelem szempontjából olcsó, de biztonságos” ársapka miatt továbbra is virágzik.

Hogyan reagál a Nyugat?

Bár Ukrajna célpontjai elsősorban az orosz tankerek és hadihajók lesznek, ha valóban nagyobb volumenű csapásokat indítanak, annak bizonyára lesznek külföldi vagyoni és személyi áldozatai is. Efelől egyébként az ukrán vezetés sem hagyott semmi kétséget. Usztenko alig burkoltan fenyegette meg a nyugati kereskedelmi cégeket, amelyeknek szerinte rá kell ébredniük, hogy Oroszországgal többé már nem lehet a szokásos üzletmenetet folytatni.

Jogi és erkölcsi szempontból is teljesen indokolatlan, hogy ezek a hajók továbbra is orosz olajat szállítsanak. A magas biztonsági kockázat miatt ehhez most egy nyomós gazdasági érv is társul. A hajók és a legénység is óriási veszélynek van kitéve. Ilyen körülmények között a biztosítások árai jelentősen megugranak, így a szállítások veszteségesek lesznek

– mondta az elnöki tanácsadó.

A kérdés most az, hogyan reagálnak az új fenyegetésre azok az országok (köztük EU-s tagállamok is), amelyek kereskedelmi kapcsolatban állnak olajszállítási területen Oroszországgal. Ha szó nélkül kiszállnak az üzletből, az azt jelenti, hogy az egyébként is problémás globális energiahajsza még jobban felpörög. Ha tovább folytatják a kereskedelmet a biztonsági kockázat ellenére,

mi történik abban az esetben, ha Ukrajna elkezdi megtámadni az egyébként őt ellátó Nyugat kereskedelmi hajóit?

És ebben az esetben az sem mellékes, milyen retorziókat foganatosít a Kreml. A háború tengeri kiterjesztésével mindenesetre ismét közelebb került az eszkaláció lehetősége.

Fotó: MTI/EPA/Sztepan Franko