Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdászának írása

A magas infláció miatt 2022 októberétől az egynapos betéti eszköz 18 százalékos kamata lett az, ami meghatározta a piaci kamatokat. Ennek megfelelően az overnight bankközi kamat november elején 18, az egy hónapos 16,76, míg az egyéves 16,43 százalékon állt. Kevésbé volt erőteljes a transzmisszió az állampapírpiacon, ahol szintén megnövekedtek a kamatok, bár itt a csúcsot a márciusi értékek jelentették: a 3 hónapos hozam 14,94, az 1 éves 14,64 százalékig emelkedett. A hosszabb futamidőkön a kamatokat elsősorban nem a monetáris politika, hanem az ország kockázati megítélése befolyásolja, így itt a csúcs 2022. október közepén alakult ki 10,93 százalékon, ahonnan a rövid hozamok márciusi tetőzéséig 8,62-ra csökkent. 

Ha a hitelintézetek a jegybanknál 18 százalékos kamaton el tudják helyezni a forrásaikat, az a hitelpiacra is kihatással van: a bank nem fog egy kockázatosabb kölcsönt olcsóbban megfinanszírozni. Azonban a bank is számol azzal, hogy a 18 százalékos kamat nem él a végtelenségig, azaz ennek megfelelően árazza be az új hiteleket. 

Mi a helyzet a lakáscélú hiteleknél?

Ezek jellemzően hosszú lejáratú hitelek, tehát a kamatozásuk leginkább a hosszú lejáratú állampapírokéhoz hasonlítható. Kamatuk januárban érte el csúcspontját 10,66 százalékon. A folyószámlahitelek kamata szintén érdemben emelkedett: a 2021 eleji 18,4 százalékos szintjük 2023 májusára 25,22 százalékra, míg a fogyasztási hiteleké 7,25 százalékról 16,19 százalékra emelkedett az idén januárra. A vállalati hitelek esetében: az 1 millió eurónál kisebb összegű fedezett kölcsönök kamata 2,84 százalékról februárra 17,6 százalékra nőtt, míg az 1 millió eurónál nagyobb összegű fedezett hiteleké a 2021. januári 1,74-ról 2023 februárjára 18,28 százalékra emelkedett.

Ilyen magas kamatok mellett a háztartások és a vállalatok alaposabban mérlegelnek. Ez meglátszik a hitelezési volumen alakulásán is: az első fél évben az egy évvel korábbihoz képest a lakáshitelek értéke a harmadára esett, a fogyasztási kölcsönöké 23 százalékkal csökkent, a folyószámlahiteleké kismértékben növekedett. A kihelyezett vállalati forintkölcsönök értéke 44,7 százalékkal esett – még úgy is, hogy az állam jelentős mennyiségben biztosított kedvezményes kamatozású hitelt a Széchenyi Kártya Program és a Baross Gábor hitelprogram keretében.

A hitelpiaci helyzet 

A júniusi adatoknak már egy kamatcsökkentés hatását kellene tükrözniük, ami csak minimálisan látszott: a lakáskölcsönök kamata az előző hónaphoz képest 0,08 százalékponttal növekedett, a csúcstól azonban 1,06 százalékponttal elmaradt. A fogyasztási hitelek kamata egy hónap alatt 0,29 százalékponttal emelkedett, a csúcstól 1,04 százalékponttal maradt el. A folyószámlakölcsönök kamata a májusi csúcstól 0,21 százalékponttal maradt el. Hasonlóan a vállalati hiteleknél: az egymilliárd euró alatti kölcsönök kamata az egy hónappal korábbihoz képest 0,94 százalékponttal nőtt, míg a csúcstól 1,4 százalékponttal maradt el. 

Ez jól mutatja, hogy 

a kölcsönök kamata a jegybanki kamat csökkenését csak lassan követi le. Ennél jellemzően gyorsabb a kamatcsökkenés a betétek esetén: 

a lakossági lekötött betétek kamata egy hónap alatt 0,45 százalékponttal csökkent, míg a csúcsától 0,68 százalékponttal marad el.

A jegybank a következő hónapokban várhatóan tovább csökkenti a kamatokat, az egyhetes betéti kamat mértéke szeptemberben érheti el az alapkamat 13 százalékos szintjét. Ezt követően a lazítás a korábbinál lassabb ütemben, de folytatódhat. Ezt befolyásolja az infláció alakulása, illetve a forintárfolyam változása: az elmúlt néhány hét kedvezőtlen árfolyamváltozásai nem segítik a pénzromlás letörését.

Ezzel párhuzamosan a hitelezésbe is visszatér az élet, mivel ez a szükséges feltétele például a beruházások vagy a lakásépítések beindulásának, 

illetve a fogyasztás növekedésének. Ez azonban leginkább csak az év vége, a jövő év eleje felé várható, hiszen a hitelezés érdemi beindulásához markáns kamatcsökkenésre és a gazdasági környezet javulására van szükség: a vállalatok akkor mernek beruházni, ha a gazdaság stabil és ismét növekvő pályára áll.

Eredetileg megjelent a mandiner.hu/makronom oldalán.

Borítókép: 123rf