Egy globális tanulmány szerint a légszennyezés hozzájárul az antibiotikumrezisztencia növekedéséhez, ami világszerte komoly veszélyt jelent az emberi egészségre. A mesterséges intelligencia azonban megoldást nyújthat erre a problémára is. 

Az antibiotikumrezisztencia az egyik leggyorsabban növekvő fenyegetés a globális egészségügyre. Bármely országban bármely korú embert érinthet, és becslések szerint évente már 1,3 millió ember halálát okozza. Az antibiotikumrezisztencia fő oka továbbra is elsősorban a fertőzések kezelésére használt antibiotikumok helytelen és túlzott használata. A tanulmány szerint azonban a problémát súlyosbítja a növekvő légszennyezés.

A több mint 100 országból származó, közel két évtizedre visszanyúló adatokat felhasználó elemzés azt mutatja, hogy a megnövekedett légszennyezés minden országban és kontinensen összefügg az antibiotikumrezisztencia növekedésével. 

„Kutatásunk bizonyítja, hogy a légszennyezettség növekvő szintje összefügg az antibiotikumrezisztencia emelkedő kockázatával

– írták a kínai és brit kutatók. – Ez az elemzés az első, amely megmutatja, hogy a légszennyezés hogyan befolyásolja az antibiotikumrezisztenciát globálisan.” Eredményeiket a Lancet Planetary Health című folyóiratban tették közzé, a tanulmány azonban azt nem vizsgálta, hogy a kettő hogyan függ össze. 

A légszennyezés már most is a legnagyobb környezeti kockázat az egészségre nézve. A rossz levegőjű területek olyan krónikus betegségeket okozhatnak, mint a szívbetegségek, az asztma és a tüdőrák, amelyek csökkentik a várható élettartamot – állítja a The Guardian.

A jövőre nézve tehát igen fontos a szennyezettség csökkentése. A tanulmány szerint – 

amennyiben a jelenlegi tendenciák nem változnak – 2050-re az antibiotikumrezisztencia szintje világszerte 17 százalékkal nőhet, az ezzel összefüggő korai halálozások száma pedig évente mintegy 840 ezerre emelkedhet.

Mit tehetünk ellene?

A tanulmány szerint a légszennyezés megfékezése nagymértékben csökkenthetné az antibiotikumrezisztens fertőzésekből eredő halálesetek számát és az ezzel járó költségeket.

Az Infolks vállalat PR-vezetője szerint a megoldást a technológiában, azon belül is a mesterséges intelligenciában (MI) találjuk, amely segíthet kezelni a problémát. 

Bár önmagában nem megoldás, igen hasznosak az MI-szenzorok. Érzékelőket szerelnek fel az utcákon, amelyek valós időben mérik a légszennyezettséget, egy erre betanított mesterséges intelligencia pedig képes pillanatok alatt feldolgozni hatalmas mennyiségű adatot, ezáltal a szenzorral mért számokból előrejelzéseket tud gyártani. Tehát bár ez a módszer önmagában nem nyújt hosszú távú megoldást, a nagyon rossz levegőjű régiókban figyelmezteti az embereket arra, hogy az erős légszennyezettség miatt mikor maradjanak inkább otthon. 

A mesterséges intelligencia azonban többre is képes annál, mint hogy felületesen kezelje a problémát. Például javaslatokat és ötleteket adhat a megoldásra: irányíthatja a közlekedési lámpákat, ezáltal lerövidítheti az autózás idejét, optimalizálhatja a vállalatok energiafelhasználását, javíthatja a termékek gyártási és szállítási hatékonyságát, sőt, segíthet megtervezni vagy feljavítani a levegőtisztítókat is. Az MI tehát az eddigi felhasználási területei mellett a levegőszennyezettség csökkentésében is fontos szerepet kaphat.