Törökország mindent megtesz, hogy közvetítsen a háborús felek között a fekete-tengeri gabonafolyosó ismételt megnyitásáról. Ehhez azonban szükség lesz arra is, hogy a Nyugat enyhítsen a szankciókon – véli Erdoğan.

A török elnök közvetítői szerepben a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindítása mellett érvel. Erdoğan kijelentette, hogy a gabonaüzletnek folytatódnia kell, mégpedig az eddiginél sokkal szélesebb formában.

Oroszország még július közepén mondta fel az ukrán gabonaexportra vonatkozó, az ENSZ és Törökország bábáskodása mellett létrejött megállapodást. Ukrajna addig a Törökország által a Fekete-tengeren fenntartott humanitárius folyosón juttatta el a háború alatt gabonáját a globális piacokra.

Moszkva fenntartja az újbóli hosszabbítás lehetőségét, ám csak azzal a feltétellel, ha a Nyugat visszavonja az egyes orosz élelmiszerek és a műtrágya kereskedelmére kirótt szankciót, valamint visszakapcsolja az orosz mezőgazdasági bankot a SWIFT-rendszerbe.

Addig azonban vége az ukrán kereskedelemnek, az oroszok újra blokád alá vonták a kulcsfontosságú tengeri útvonalakat, egyben figyelmeztették a nyugati flottatulajdonosokat, hogy nem fognak különbséget tenni ukrán vagy nem ukrán hajó között, amikor tüzet nyitnak.

Ukrajna visszavág

Miután az orosz ultimátum gyakorlatilag tönkre is verte az ukrán gabonakereskedelmet, Kijev bejelentette, hogy bosszúból az orosz olajszállítást veszi célba, és folyamatosan támadni fogja nemcsak a tankereket, hanem – orosz mintára – a kikötővárosokat is, ahol egyébként is orosz haditengerészeti célpontok vannak. Hasonlóan a Kreml fenyegetéséhez, az ukrán kormány is hozzátette: a nyugati vállalatok jobban tennék, ha befejeznék az érintett területen a kereskedelmet, miután innentől sem hajóik, sem azok legénysége nem lesz többé biztonságban.

A válasz még a Nyugatot is meghökkentette, miután Kijev azon országok kereskedelmi vállalatait is megfenyegette, amelyek lélegeztetőgépen tartják az ukrán államot, nem beszélve arról, hogy a Fekete-tengeren át érkező olajból EU-s tagállamok is vásárolnak, így számukra is létfontosságú, hogy az útvonal ne szűnjön meg. Más szavakkal: mindenki azt elemzi,

mi történik abban az esetben, ha Ukrajna elkezdi megtámadni az egyébként őt ellátó Nyugat kereskedelmi hajóit?

Erdoğan látja a problémát

A helyzet eszkalálódása sem a globális kereskedelemre, sem a háború jelenlegi szakaszára nincs jó hatással. Miután Magyarországtól Kínán át Szaúd-Arábiáig egyre több ország foglalkozik a tűzszünet és egy azon alapuló béketárgyalás gondolatával, a fekete-tengeri szituáció elmérgesedése az ő szándékaikat is elhalványítja. A török elnök éppen erre mutatott rá, amikor a gabonakereskedelem újraindítását szorgalmazni kezdte, mondván:

annak zavartalan biztosítása már olyan bizalmi tényező, amelyre a későbbiekben egy tűzszünetet vagy akár béketárgyalást is lehet majd alapozni.

Erdoğan telefonon egyeztetett Putyin elnökkel, majd úgy fogalmazott: a fekete-tengeri kereskedelem megmenthető, de ahhoz az kell, hogy a nyugati országok konstruktívabban álljanak hozzá az orosz állásponthoz. „A megoldás azon múlik, hogy a Nyugat betartja-e a Moszkvának tett ígéreteit” – mondta a szankciók enyhítésére utalva, hozzátéve, hogy Putyin eddig nem látta jeleit nyugati részről diplomáciai lépéseknek, pedig azok teremtenének egy olyan pozitív légkört, amely a későbbiekben a béketárgyalások alapjául szolgálhatna. (Erdoğan nem tért ki pontosan arra, mit ért ígéretek alatt, a Nyugat ugyanis soha nem tett szankciólazítási ígéreteket Oroszországnak.)

A török elnök, aki a béke hídjának nevezte a tengeri gabonafolyosót, meggyőződését fejezte ki, hogy amennyiben minden fél konstruktívabban áll hozzá a probléma megoldásához, Oroszország újra visszatér majd a néhány héttel ezelőtt felrúgott egyezményhez. A meggyőzési kísérletet egyébként személyesen is elkezdheti, miután Putyin a tervek szerint még ebben a hónapban Ankarába látogat.

Fotó: MTI/EPA/Szputnyik/Orosz elnöki sajtószolgálat/Vjacseszlav Prokofijev