Amit a józanabb elemzők már korábban éreztek, most itt van a számok nyelvén: Oroszországnak 2023 utolsó öt hónapjában az olaj- és gázeladásokból származó teljes extra bevétele a becslések szerint eléri a havi 1000 milliárd rubelt, mintegy 11 milliárd dollárt. Ez az összeg bőven meghaladja a költségvetésben szereplő szintet. Moszkva költségvetési bevételeinek körülbelül az egyharmada az olaj- és gáziparból származik.

Az orosz olajbevételek a szankciók ellenére is elkezdtek helyreállni

A pénzügyminisztérium a többletbevételt a költségvetési hiány fedezésére akarja fordítani. Moszkvában érvényben van egy fiskális szabály, amelynek a célja a gazdaság megóvása az árupiacok ingadozásától, a váratlan bevételeket pedig külföldi valuta vásárlására kell felhasználni a Nemzeti Jóléti Alap tartalékai számára.

A pénzügyminisztérium a múlt héten jelezte, hogy módosítja a szabályokat. Így a moszkvai kormány fontolóra veheti a Nemzeti Jóléti Alap felhasználásának csökkentését további szövetségi költségvetési kiadások finanszírozására a 2023–2024-es átmeneti időszakban – áll a minisztérium honlapján. Ez azt jelentheti, hogy a tárca az extra energiabevételekhez nyúl majd, és felülvizsgálja az idén bevezetett költségvetési mechanizmust, hogy tovább tompítsa a nyugati szankciók erejét. 

Az állami kiadások rekordszintre emelkedtek, mivel a Kreml növeli a védelmi termelést és a szociális programokat, hogy támogassa az ukrajnai háború költségeit. Ez Vlagyimir Putyin elnök hivatalos politikája is. Az orosz valuta nagymértékű leértékelődése növelte a rubel bevételeit. Az orosz fizetőeszköz az idén eddig 22 százalékkal gyengült a dollárral szemben, és tavaly március óta a legalacsonyabb szinten van. 

A rubel dollárral szembeni minden egyes csökkenése 100-120 milliárd rubel többletbevételt jelent a kormánynak 

– jelentette ki Alekszandr Iszakov, a Bloomberg Economics orosz közgazdásza.

Az orosz költségvetés az idén júniusban jelentős havi többletet mutatott. A pénzügyminisztérium a bejelentése szerint folytatja a deviza- és aranyvásárlást a Nemzeti Jóléti Alap számára, mivel az olaj-, valamint gázexportból származó havi bevételek fellendülése meghaladta a költségvetésben kitűzött célt. 

Két év hiányára is van pénz a Nemzeti Jóléti Alapban

Mi okozta az orosz költségvetési bevételek látványos növekedését? – ezt a kérdést járta körül a berlini székhelyű bne IntelliNews portál cikkében. A decemberi és januári orosz költségvetési számok hatalmas hiányt mutattak. Mindkét hónapban új olajszankciók léptek életbe, amelyeket Nyugaton nagy sikerként üdvözöltek. A Kreml bevételei csökkentek, pont úgy, ahogy elképzelték a büntetőintézkedéseket kitalálók. Ez jelentősen hozzájárul a háború mielőbbi befejezéséhez – vélték Brüsszelben.

Ám az orosz költségvetési bevételek júniusban megugrottak, és 815 milliárd rubel (8,6 milliárd dollár) többletet könyvelhettek el, ami ezer milliárd rubelt faragott le az eddigi hiányévből. Az éves hiány pedig a moszkvai pénzügyminisztérium által a nemzeti jövedelem, a GDP 2 százalékában meghatározott cél alatt helyezkedik el. 

Ahogy Chris Weafer és Christof Ruehl, az orosz olajkereskedelem két szakértője a bne IntelliNewsnak elmondta: a januári eredmények egyszeri jellegűek voltak, és arra számítottak, hogy a bevételek az év hátralévő részében ismét növekedni fognak. Anton Sziluanov pénzügyminiszter ugyanezt mondta, és továbbra is ragaszkodik az év végére a GDP szerény, kétszázalékos, 2900 milliárd rubeles hiányára vonatkozó előrejelzéséhez. 

Mivel Oroszországnak mintegy 6800 milliárd rubelje van a Nemzeti Jóléti Alap likvid részében, megengedheti magának, hogy akár két évig fedezze a hiányt. 

Akkor még nem beszéltünk a bankszektorban lévő 17 ezer milliárd rubeles likvid forrásról, és ha minden kötél szakad, akkor az 580 milliárd dolláros nemzetközi tartalékokhoz is hozzányúlhat a kormány.

Oroszország hamarosan befejezi az ázsiai olajpiacokra való átállást 

Májusra már a költségvetés ismét nyereséges lett, bár ebben a hónapban csak 13 milliárd rubeles többletet mutatott. A júniusi 815 milliárdos bevétel pedig hatalmasnak számít. A jó években, magas olajárak mellett a költségvetés akár 1000 milliárd rubelt is kereshet egy hónapban, és rossz években, rossz hónapokban ugyanennyit veszíthet. 2021-ben, az utolsó „normális” évben a költségvetés átlagosan havi 250 milliárd rubelt keresett, 2022-ben pedig az átlagos havi bevétel havi 400 milliárd körül volt.

Miért ugrottak meg a bevételek júniusban? Weafer és Ruehl érvelésének a lényege, hogy 

a szankciók nem akadályozták meg Oroszországot abban, hogy olajat adjon el, csak arra kényszerítették, hogy azt máshol értékesítse. 

A háború előtt Oroszország olajának nagy része Európában talált vevőre. Körülbelül egy hétbe telik, amíg egy tankhajó a Finn-öbölben lévő orosz olajkikötőkből a hollandiai Rotterdamba hajózik, ahol az olaj az EU csővezetékrendszerébe kerül. Ma azonban már szinte az összes orosz olajat Ázsiában – főként Kínában és Indiában – adják el. Az út a vevőkhöz jelentősen hosszabb, körülbelül két hónapig tart.

Januárban Oroszország olajelosztási útvonalát hirtelen megváltoztatták. A bevételek megszűntek, mivel nem volt értékesítés, miután a tartályhajók Rotterdamból Ázsiába mentek. Két hónapba telt, amíg odaértek, ami után kirakodtak és az olajért járó összeget megkapták. Ezután újra hazáig kell hajózniuk – ami ismét két hónap –, mielőtt újabb olajat vehetnek fel, és megkezdhetik a visszautat.

Megindult az orosz olajexport folyamatos futószalagja

Az első ciklus befejeződött, megindult az orosz tartályhajók folyamatos futószalagja. Az olajexport ismét úgy folyik majd, mint korábban. Lehet, hogy az egyes tartályhajóknak sokkal tovább tart eljutni a célállomásra (és ez többe is kerül), de az exportált olajmennyiség általános áramlása ugyanolyan lesz, mint annak idején, feltéve, hogy van elég tartályhajó a szállításhoz – márpedig van.

Oroszország sikeresen átállította az olajkereskedelmét Európából Ázsiába, és most van egy zökkenőmentesen működő piaca, amelyet nem lehet szankciókkal sújtani, és nagyon hasonló bevételeket ér majd el, mint a büntetőintézkedések előtt – vélte a két olajipari elemző. Az olajszankciók nem csökkentették vagy korlátozták tartósan a Kreml bevételeit, és bár a magasabb szállítási költségeknek köszönhetően némileg kevesebb a haszon, de ez belefér. 

Mi történik a költségvetéssel az év hátralévő részében? Nehéz megmondani, mivel sok minden számít, és nagyban függ attól, hogy mi lesz az olajárral, de az OPEC új, önkéntes termeléscsökkentése miatt az árak valószínűleg a jelenlegi, hordónkénti 85 dolláron maradnak, sőt akár magasabbra is emelkedhetnek.

Sok függ az olajártól

Ha az olaj ellenértéke átlépi a hordónkénti 100 dollárt, ahogyan azt Szaúd-Arábia szeretné, akkor a szankciók Oroszország számára kedvezőtlenebbé válnak. Van egy másik lyuk a rendszerben: az orosz olajexport mennyiségének a felét az EU-tag Görögország tankhajói szállítják. Megtehetik ezt, mivel a fedélzeten lévő olaj ára kevesebb mint 60 dollár hordónként, így azt egyáltalán nem szankcionálják. 

De itt is lehet játszani a kiadásokkal, mivel ez attól függ, hogy hol számolják el költségeit a szállításnak, a különféle szolgáltatásoknak, a biztosításnak. Általában ezeket az út elején adják hozzá a számlához, ahol a szankciós árplafon szerinti árat állapítják meg, de hozzáadhatják a végén is, ahol már nem részei a szankciós árplafon szerinti olajárnak.

Mivel Oroszországnak most már saját flottája és biztosítótársaságai vannak, erőteljesen játszhatja ezt a játékot is.

Ha az árplafont mondjuk 35 dollárra csökkentenék, ahogy azt sokan szerették volna, az új fejfájást okozna a Kremlnek. Az azonban egyértelmű, hogy a Nyugat rendkívüli módon vonakodik szigorúan érvényesíteni az olajársapka szankcióit, mivel jobban fél az árak önpusztító megugrásától, mint Oroszországtól. Nagyon valószínű, hogy az orosz pénzügyminiszternek sikerül két százalékon tartania a hiányt, ez pedig azt jelenti, hogy a Kremlnek lesz pénze, amelyet a háborúra költhet. A két szakértő ezzel kapcsolatban megjegyezte: az olajszankciók nem működtek.

Címlapfotó: shutterstock