Költségvetési többlet Írországban

Írországnak is van gondja: nem tudja, mit kezdjen a hatalmas költségvetési többletével

Szerző: | 2023. augusztus. 18. | Geopolitika, Társadalom, Világgazdaság

A tehetősek problémája kínozza Dublint: mire költse az egyre gyarapodó költségvetési többletét, amely 2026-ra eléri a 65 milliárd eurót? A kormány szerint félre kell tenni szűkösebb időkre, mások az összegből az égető lakásválságot kezelnék, de vannak olyanok is, akik futballklubot vennének, ezzel is emelve az ország presztízsét.

Az Európai Unió 27 tagállama között van jó pár, amely szívesen magára vállalná az íreket szorongató gondokat. Egy évtizedek óta folyamatosan deficites országból nézve álomszerűnek tűnik, hogy Írország az idén 10 milliárd eurós költségvetési többletet könyvelhet el. De hogy tetézzük a bajt, ez a folyamat a következő években is folytatódik, mégpedig olyannyira, hogy a felhalmozott többlet 2026-ra elérheti a 65 milliárd eurót

Amerikai óriások állnak az ír eredmények mögött

Ezzel a problémával bármelyik európai ország elbíbelődne. Minek köszönhető ez a mindenképpen dicséretes eredmény?

Főként a szigetország adóügyi vonzereje játszott közre ebben. 

Az alacsony társasági adója (12,5 százalék, szemben például a franciaországi 25 százalékkal) számos hatalmas multinacionális vállalatot arra ösztönzött, hogy az európai központját Dublinban hozza létre. Ezek közül sok az amerikai digitális óriás (Apple, Google, Meta), de olyan gyógyszeripari cégek is vannak köztük, mint például a Pfizer, amelynek az üzleti tevékenysége a Covid–19-világjárvány következtében hatalmasra nőtt. A társasági adó az idén várhatóan mintegy 25 milliárd eurót hoz Írországnak, ami 7 százalékos növekedés az előző évhez képest. 

Ezenfelül Dublin számára a brexit egy új előnyt jelent a külföldi vállalatoknak az országba csábításakor, hiszen cégek zöme települt át Nagy-Britanniából Írországba, hogy továbbra is élvezzék az Európai Unió biztosította előnyöket. Az sem elhanyagolható szempont, hogy az itt dolgozó munkatársak angolul kommunikálhatnak. Az ország kormánya pedig nyugati megítélés szerint megbízható, belesimul a genderelvárásokba és az LMBTQ-követelményeknek is kiválóan megfelel.

Dublin, Ireland, June 25th 2022. Ireland pride 2022 parade with people walking one one of the main city street
Írország, Dublin, LMBTQ felvonulás 2022-ben.  Forrás: 123rf

Az ír kabinet két alapot hoz létre

A kormány számára most az a kérdés, hogy miként használja fel ezt a hatalmas többletet. A pénzhalmaz óriási elvárásokat hordoz magában, és természetesen mindenki azt szeretné, ha az ő elképzelései szerint valósulna meg a felhasználása. A kabinet a közelmúltban már bejelentette, hogy 

e bevételek egy részét két, hamarosan létrehozandó alapba fekteti: egy szuverén vagyonalapba, azaz egy hosszú távú tartalékalapba és egy állami befektetési alapba, 

amelynek a célja, hogy gazdasági lassulás esetén is biztosítsa a kulcsfontosságú infrastrukturális projektekre fordított kiadásokat. 

Ám már most sem támogatják egyöntetűen ezeket a terveket. Michael McGrath pénzügyminiszter az összegek egy részét az elöregedő népességgel jelentkező jövőbeli kiadásnövekedés fedezésére szeretné elkülöníteni. Mások, különösen az ellenzék, azt követelik, hogy ezt a váratlanul felszabaduló összeget azonnal költsék az országot sújtó, példátlan lakásválság kezelésére

További nehézséget jelent, hogy a gazdaságban majdnem teljes a foglalkoztatottság, így egyszerűen nincsenek meg azok a szakemberek, akik lakásépítésre vagy más típusú infrastruktúrák építésére rendelkezésre állnának – fejtette ki a BBC-nek Alan Barrett professzor, a Dublini Gazdasági és Társadalomkutató Intézet főigazgatója. 

Hadseregre vagy klímaváltozásra, esetleg futballklub vásár lására kellene költeni?

Az ír végrehajtó hatalom felvetette azt az ötletet is, hogy ezt az összeget az ország adóssága egy részének törlesztésére fordítaná. Az orosz–ukrán háború tanulságait szem előtt tartva 

egyesek azt javasolták, hogy a pénzt a hadsereg költségvetésének növelésére kellene elkölteni. A zöldek szerint pedig a klímaváltozás elleni küzdelem finanszírozásánál semmi sem lehet fontosabb. 

The Irish Times egy korábbi cikkében egy másik ötlet mellett kardoskodott, de a megvalósulását még az újság is valószínűtlennek tartja: a jövőbeni szuverén vagyonalap bevételeit 

egy futballklub megvásárlására lehetne fordítani, ahogyan Katar tette a Paris Saint-Germainnel, az Egyesült Arab Emírségek a Manchester Cityvel, Szaúd-Arábia pedig az angol Newcastle klubbal. 

Ha egy szupersztárokból álló futballcsapat létrejönne, az nemcsak állandó témát adna a sajtónak, hanem látványosan növelné az ország presztízsét, arról nem is szólva, hogy az ír futballszurkolók kegyeit már eleve meg is nyerték.

A hevesnek ígérkező vita még csak most kezdődött. A következő fontos állomás október 10-én lesz, amikor a 2024-es költségvetés bemutatására kerül sor: ezen a pénzügyminiszternek be kell jelentenie, hogy az elkövetkező évtizedben az egyes alapokba mekkora összeget kell befektetni. 

Mesebeli gazdagság és a valóság

Írország, annak köszönhetően, hogy amerikai multinacionális vállalatok európai központjait vonzotta az országba, csodálatos eredményeket tud felmutatni. Ám ezáltal csak mesterségesen felfújja az ottani üzleti statisztikákat – állapítják meg a szakértők. Ez tükröződik a nemzeti jövedelem, az import, a szolgáltatások és a beruházások adataiban is. 

Ezen következetlenségek miatt régóta bírálják az ír közgazdászokat, például az amerikai Nobel-díjas Paul Krugman, aki gúnyolódott a mesebeli gazdagságon, míg Brad Setser, az amerikai pénzügyminisztérium volt tagja Írország „statisztikai segélykiáltását” emlegette. Az Ír Központi Bank korábbi kormányzója, Patrick Honohan egy jelentésében azt a kérdést tette fel:

 „Tényleg Írország a legvirágzóbb állam Európában, miután évtizedekig a legszegényebbek közé tartozott?”

23rd,November,2018,,Dublin,,Ireland.,Central,Bank,Of,Ireland,Building
Ír Központi Bank, Dublin/ Forrás: shutterstock

A jelenlegi bankkormányzó, Gabriel Makhlouf is arra figyelmeztet, hogy a valóság más, mint azt a számok sugallják. Az országban letelepedett multinacionális vállalatok, mint példáulaz amerikai chipgyártó, az Intel és a gyógyszeripari óriások „valahol valódi gyárakban, valódi emberekkel készítenek dolgokat – hangsúlyozta a Financial Timesnak. Bár ezek az amerikai óriáscégek a helyi munkaerő mintegy 10 százalékát foglalkoztatják, a hozzáadott érték aránytalanul nagy részét adják. Az ír export 77 százaléka tőlük származik, és az ország társaságiadó-bevételének a 70 százaléka ezektől a cégektől ered.

Reális mérőszám kell

Egyetlen komoly ír közgazdász sem hiszi, hogy az ír GDP-adatok tükrözik az ország gazdasági viszonyainak valóságát – jelentette ki Alan Barrett, a dublini Gazdasági és Társadalomkutató Intézet igazgatója. Még 2015-ben az Ír Központi Statisztikai Hivatal megbízta őt és Philip Lane-t, az Európai Központi Bank jelenlegi vezető közgazdászát, hogy dolgozzanak ki egy reálisabb mérőszámot a nemzeti aktivitásról. 

Két mutató, a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) és a módosított belföldi kereslet (MDD) alakult ki, amiből kivették a nemzeti össztermékből a szellemi tulajdonhoz vagy az írországi székhelyű repülőgéplízing-üzlethez kapcsolódó jövedelmet. A GNI 2022-re 5,9 százalékos növekedést prognosztizált, ami a nemzeti jövedelem növekedésének a felét jelenti. Az ír gazdaság tehát valóban nagyon dinamikus, de kevésbé, mint ahogy azt a GDP-adatok sugallnák.

A kelta tigris volt Európa tavalyi megmentője 
Írország mentette meg Európát a recessziótól 2022 végén? Miközben a legtöbb közgazdász arra számított, hogy az eurózóna bruttó hazai terméke a negyedik negyedévben csökken, az Eurostat 0,1 százalékos növekedéssel számolt. Ez az adat teljes egészében az Ír Köztársaság által az utolsó három hónap alatt regisztrált 3,5 százalékos növekedésnek köszönhető, ami nélkül az eurózóna enyhe visszaesést könyvelhetett volna el.
Egész Európa történelmi recesszióba süllyedt a Covid miatt, Írország gazdasága viszont nem mutatja a lanyhulás jeleit. A statisztikák mögött meghúzódó valóság azonban erősen ellentmondásos. Ezek a torzulások egyre nyilvánvalóbbá válnak: 2019 vége és 2022 vége között az ír nemzeti jövedelem több mint 37 százalékkal ugrott meg, szemben a németországi 0,2 vagy a franciaországi 1,2 százalékkal. 
Írország teljesítménye 2019 vége óta az euróövezet növekedésének több mint a feléhez járult hozzá. További aránytalanság, hogy a becslések szerint Írország 2015 óta nagyobb mértékben (20,1 százalék) járult hozzá az eurózóna nemzeti jövedelméhez, mint Németország (19,1 százalék), a földrész legnagyobb gazdasága, annak ellenére, hogy a „kelta tigris” az európai gazdaságnak mindössze a 4 százalékát adja. Ez a statisztikai torzítás Írországban 2015 óta tart, amikor az ország GDP-je 26 százalékkal ugrott meg. Akkor kiderült, hogy ennek az eredménynek a nagy része annak tudható be, hogy az Apple adóoptimalizálási céllal a szellemi tulajdonból származó jövedelmét Írországban számolta el. 

Kapcsolódó cikkünk:

Címlapfotó: shutterstock

Ezek is érdekelhetnek

trend

Promóció

Hazai válogatás

Promóció

Kövess minket

Facebook

Instagram

LinkedIn