A Global Times cikke arról számol be, hogy a jüan részesedése az orosz deviza-tranzakciókban a júniusi 39,8 százalékról rekordnak számító, 44 százalékra nőtt. Mindezt a lap a TASZSZ orosz hírügynökségre és a központi bankra hivatkozva állította. Ezen túl a lap a jelentésre utalva megírta, hogy júliusban az ún. „mérgező” devizák aránya a júniusi 58,8 százalékról 54,5-re csökkent.

Ezek a fejlemények azért kiemelendők, mert maga a jüan 2023 februárja óta először váltotta fel a dollárt a legtöbbet kereskedett devizaként Oroszországban, amit a Bloomberg is megerősít.  

Ez ugyanakkor várható volt, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet júliusi ülésén azt mondta, hogy az Oroszország és Kína közötti kereskedelmi tranzakciók több mint 80 százalékát rubelben és jüanban bonyolítják le – írja a TASZSZ. A Sputnik pedig augusztus 9-én arról számolt be, hogy a külgazdasági együttműködésben a fizetések 47,7 százalékánál jüant használtak.

Mindezekből megállapíthatjuk, hogy Oroszországban a jüan lett az egyik legkeresettebb külföldi valuta. 

Kína immár 13 éve Oroszország legnagyobb kereskedelmi partnere, és a két állam közötti kétoldalú kereskedelem 2022-ben új csúcsot ért el, egészen pontosan 1,276 ezer milliárd jüant (azaz 190,27 milliárd dollárt). A vámügyi főigazgatóság statisztikái alapján a Kína és Oroszország közötti kereskedelem júliusban 46,3 százalékkal, 140 milliárd jüanra (19,49 milliárd dollár) emelkedett. 

A szoros együttműködés a kínai lap szerint mindkét állam számára előnyös:

• Az Oroszországból a Power of Siberia gázvezetéken – amely a kelet-szibériai gázmezők fejlesztését célozza – keresztül érkező gázexport várhatóan növekedni fog, és – a Financial Times szerint – 2024-re éri el a maximális, évi 38 milliárd köbméteres kapacitását.
• Az első vonat Kínából júliusban tette meg az utat az Amur vasúti hídon, amely összeköti az orosz Távol-Keletet az északkelet-kínai Hejlungcsiang tartománnyal, és várhatóan évente 25 millió tonna áru halad majd át ezen.

Ugyanakkor nem Oroszország az egyetlen, amely a dollártól a jüan felé mozdul el. 

• Márciusban kínai és francia energetikai vállalatok véglegesítettek egy jüanban vásárolt, cseppfolyósított földgázról szóló megállapodást. 
• Ugyanebben a hónapban a hírek szerint Brazília elkezdte használni a jüant a Kínával folytatott tranzakciókban, és a kereskedelmet már közvetítő valuta nélkül bonyolította le. 
• Júliusban az indiai finomítók elkezdtek jüannal fizetni az Oroszországból származó olajimport egy részéért – jelentette a Reuters. 
• Szintén júliusban Bolívia lett a legújabb dél-amerikai ország, amely jüant használt a Kínával folytatott kereskedelemben.

Power of Siberia 2

Érdemes alaposabban körbejárni a Power of Siberia 2-t is: ennek a vezetéknek a célja Kína gázellátásának biztosítása az északkeleti Jamal-félszigetről – amely egyébként sokáig az európai piacot szolgálta. A kínai–orosz tárgyalások a gázvezetékről a háborút megelőző hónapokban intenzívebbé váltak. A pekingi olimpia idején Vlagyimir Putyin és Hszi Csin-ping 25 évre szóló szerződést írt alá a távol-keleti útvonalról, és határozottan beszéltek a Power of Siberia 2-ről.

Azóta azonban, miközben Oroszország többször is hangsúlyozta, hogy kész a vezeték indítására, Peking feltűnően hallgatott. Márciusi látogatása során a Kremlben Hszi megkerülte a kérdést, míg Putyin úgy beszélt a tervről, mintha az már kész lenne.

Kína gázellátásának alig több mint az 5 százaléka függ Oroszországtól. Az Oroszországból a meglévő útvonalakon keresztüli szállítás tervezett növelésével együtt a Power of Siberia 2-re vonatkozó megállapodás a 2030-as évek elejére mintegy 20 százalékra növelné ezt a részesedést.

Kína a csővezetékből csak nyerhet. Az ország az energiaforrásainak a diverzifikálására törekszik, különösen az Oroszországból és Közép-Ázsiából érkező szárazföldi szállítások tekintetében, amelyek biztonságosabbak lennének, mint a tengeri útvonalak a Nyugattal fennálló geopolitikai vagy katonai feszültségek esetén. Oroszország számára a vezeték megépítése az egyetlen módja annak, hogy legalább az elvesztett uniós piac egy részét kompenzálja. Ez a piac tette ki ugyanis a Jamal-félszigetről kitermelt gáz nagy részét. 

Kína azonban más szárazföldi szállítások fejlesztésével is foglalkozott. Nemrég a közép-ázsiai országokkal tartott csúcstalálkozón Hszi az úgynevezett D vonalú vezeték megépítését szorgalmazta. Tavaly mintegy 35 milliárd köbméter gázt exportáltak Kínába Türkmenisztánból három csővezetéken keresztül.

Ehhez képest Oroszország 16 milliárd köbmétert küldött a Power of Siberián keresztül. Az oroszok még a Power of Siberia 2 vezetékkel sem tudnák pótolni az európai eladásokban elszenvedett veszteséget. A gáz ára is alacsonyabb lenne: az első Power of Siberián keresztül küldött gáz ellenértéke jóval az európai piaci ár alatt van, mégpedig olyan feltételek mellett, amelyeket akkor állapítottak meg, amikor Oroszország tárgyalási pozíciója sokkal erősebb volt.

Ezeket figyelembe véve a Power of Siberia 2 a becslések szerint évi 12 milliárd dollárt hozna a Gazpromnak, amelyből az állam körülbelül 4,6 milliárdot kapna vámok és adók formájában. Ez az összeg 2023-ban Oroszország átlagos havi energiabevételének kevesebb mint a fele. A Kreml azonban kétségbeesetten keresi a további bevételeket, mivel a költségvetési hiánya felduzzad, a háborús költségei nőnek és az európai gázeladásai csökkennek.

Visszatérve a dollár és a jüan közt zajló egyre élesebb versenyre, összességében a fentiek alapján könnyen lehet, hogy a dedollarizáció új lendületet vesz szerte a világban. Mindenesetre érdemes lesz figyelemmel kísérni a dollár kontra jüan versenyt, illetve azt, hogy lesznek-e további országok, amelyek dollár helyett jüanban számolnak el, vagy ebben bonyolítják le a tranzakcióikat.

Borítókép: 123rf