Habeck gazdasági miniszter enyhének találta az eddigi Kína-ellenes gazdasági intézkedéseket, ezért most egy szigorú átvilágítási törvénnyel próbálkozik.
Hónapok óta hallgatjuk a kockázatmentesítés kifejezést az EU–kínai gazdasági együttműködésekkel kapcsolatban. Brüsszel értelmezésében ez csupán saját nyersanyagkészletének és kereskedelmi kapcsolatainak a diverzifikációját jelenti, Peking szerint viszont nem más, mint kísérlet Kína globális gazdaságban betöltött szerepének kiiktatására.
A hárompárti német kormánykoalícióból Robert Habeck gazdasági miniszter pártja, a Zöldek álltak elő a legkeményebb Kína-ellenes ötletekkel, amikor a kabinet az ország történelmének első Kína-stratégiáján dolgozott.
Scholz kancellár és Lindner pénzügyminiszter azonban óvatosabb volt, így egy igen visszafogott, a kockázatmentesítés kifejezést megint nem pontosító, „van is, meg nincs is” tanulmány született, amely nem akar elszakadni Kínától, de a jelenlegi szoros kereskedelmi kapcsolatokat sem tartja ideálisnak, vagyis éppen arra jó, hogy menet közben bármit bele lehessen magyarázni.
Új menet
Habeck azonban változatlanul a keményebb politika és a Kína elleni gazdasági korlátozások híve, így átfogó tervezetet nyújtott be „a növekvő kínai befolyás kivédésére a német gazdaságban”. Az ötlete nem új, az amerikai export- és beruházáskorlátozásokat másolja egy az egyben, amely egyébként a brüsszeli Kína-ellenes irányzatnak is az egyik építőeleme.
Habeck „befektetési ellenőrzési törvény” néven futtatja a projektjét, amely pontosan arról szól, amit a neve sugall:
nagymértékben kiterjeszti a külföldi vállalatok németországi befektetéseinek az ellenőrzési jogát, készen a beavatkozásra vagy a tiltásra.
Németországban már létezik a külföldi befektetőkre vonatkozó kötelező átvilágítás, vagyis minden (elsősorban kínai) vállalatnak egyébként is a körmére néz a Gazdasági Minisztérium, a kormány pedig megtilthatja a beruházást, ha azt „biztonságilag kockázatosnak” találja. Ez a kitétel azonban alapvetően közbiztonsági vagy a közrend megzavarására vonatkozó aggályokat fogalmaz meg, míg Habeck új javaslata amerikai mintára már „nemzetbiztonsági kockázatokról” beszél.
Ennek a lényege pedig ugyanaz, mint az amerikai és brüsszeli export-, illetve befektetési korlátozás: minden egyes kínai befektetési kérvényt a lehető legszigorúbb vizsgálatnak vetnek majd alá, ez még acélosabb lesz, ha az adott vállalat chipekben és mesterséges intelligenciában utazik.
A chipháború most terjed ki szélesebb körben Európára is. A játékban viszont Peking lép legközelebb.
Kapcsolódó:
Fotó: MTI/EPA/Clemens Bilan