Az Európai Parlament kifejezte eltökélt szándékát, hogy visszaszorítja a befektetésen alapuló állampolgársági programokat. Az aranyútlevélről, amely állampolgárságot ajánl, ha valaki beruház az adott országban, és az aranyvízumról van szó, amely a vagyonos külföldinek kisebb befektetési összegért tartózkodási engedélyt biztosít, de ez is megnyitja az utat a hőn áhított állampolgárság felé. A befektetés útján az állampolgárság elnyerésére indított európai programok élnek és virulnak, annak ellenére, hogy Brüsszel teljes erővel a megszüntetésüket követeli – állapította meg minapi cikkében a Bloomberg.

Árucikk az európai állampolgárság?

Az Európai Parlament úgy vélte, hogy a befektetői állampolgársági programok, amelyek harmadik országok polgárainak egy adott pénzösszegért cserébe állampolgárságot adnak, az uniós polgárság legbelső lényegét kérdőjelezik meg. A képviselők a Máltán, Bulgáriában és Cipruson folytatott jelenlegi gyakorlatot „potyázásnak” minősítették, mivel a tagországok olyan dolgot bocsátanak áruba, amelyet soha senki nem szánt árucikknek. 

Bebizonyosodott, hogy egyes tagországok 

a kérelmeket akkor is kedvezően bírálták el, amikor a kérelmezők nem feleltek meg minden feltételnek. 

A kockázatokra való tekintettel ezért a képviselők a befektetői állampolgársági, azaz az aranyútlevélnek is nevezett programok megszüntetését követelik. A parlament egy fokkal kevésbé találta veszélyesnek az aranyvízum rendelkezéseit, a befektetői letelepedési programokat. Ennek ellenére a pénzmosás, a korrupció és az adókijátszás megelőzése érdekében mégis sürgetik az ilyen programok uniós szintű szabályozását.

132 ezer vagyonos ember örülhet

Egy évtized után a brüsszeli politika felfigyelt ezekre a jelenségekre, pedig 2011 és 2019 között több mint 132 ezer ember kapott állampolgárságot e programok révén. Az Európai Parlament és az Európai Bizottság tagjai sürgették az uniós államokat, hogy szüntessék meg ezeket a programokat. Oroszország Ukrajnával szembeni háborúja miatt az aranyvízumokat fokozottan ellenőrizni kell – szögezte le a parlament állásfoglalása –, mivel 

oligarchák, bűnözők és korrupt politikusok számára lehetőséget biztosítanak arra, hogy bevásárolják magukat Európába.

A pénz beszél
Az aranyvízumprogramok jövőjével kapcsolatos bizonytalanság a bevándorlási tanácsadó cégek számára valóságos áldást jelent. Ugyanis az ilyen híresztelések terjedése magával hozza a vízum iránti kereslet meglódulását. 
A kormányzati statisztikák szerint csak májusban többéves csúcsot döntött a Portugáliában kiadottak száma, amely 180 volt. A külföldi befektetők elkapkodják a görög aranyvízumokat is. Ott ez a szám 412 volt, ami 87 százalékos növekedés az előző évhez képest. Spanyolország tavaly 2462 aranyvízumot adott ki, 60 százalékkal többet, mint 2021-ben. Olaszország 79-et osztott ki tavaly, főként oroszoknak, amerikaiaknak és briteknek. 
A fő ok, amiért a bevándorlási tanácsadók nem idegeskednek e programok eltűnése miatt, az a benne lévő pénz. Az elmúlt évtizedben az aranyvízumot adó európai országok összesen mintegy 25 milliárd eurónyi közvetlen külföldi befektetést kaptak ezeken a programokon keresztül. Az évek során Portugália volt az egyik legnagyobb kedvezményezett, 6,8 milliárd euró érkezett be az országba. 

Az európai politika valóságos keresztes hadjáratot indított az aranyútlevelek és aranyvízumok ellen. Portugália miniszterelnöke az év elején jelentette be országa programjának végét, kijelentve, hogy semmi sem indokolja ennek a különleges rendszernek a fenntartását. 

Csak épp kimondatlanul meghagyott egy kiskaput. 

Ha a külföldiek legalább 500 ezer eurót fektetnek be helyi, nem ingatlanhoz kapcsolódó vállalatokba vagy alapokba. Van, ahol emelik a beruházási összeget, és a nagyobb bevétellel jól járnak ők is. Görögország megduplázta a beruházási küszöböt 250 ezer euróról 500 ezerre, ráadásul ezt csak az ország egyes, nem annyira fejlett részein lehet befektetni. 

Jönnek a digitális nomádok

Mindezek ellenére kevés a bizonyíték arra, hogy Európában nehezebb lenne aranyvízumot szerezni. 

„Nem tapasztaltunk jelentős változásokat a vízum megszerzésének nehézségében” 

– mondta Patricia Casaburi, a Global Citizen Solutions bevándorlási tanácsadó cég ügyvezető igazgatója az amerikai hírportálnak, a Bloombergnek nyilatkozva.

Hollandia még mindig fogad be aranyvízum-kérelmeket, annak ellenére, hogy bejelentette, megszünteti a programját. Ciprus az idén májusban módosította a vízumkeretét – korábban a befektető családtagjai is kaphattak aranyvízumot –, de nagyrészt változatlanul hagyta a programját. Bulgária az idén újra bevezette aranyvízumrendszerét, miután 2021-ben lezárta azt. Málta az Európai Bizottság többszöri felszólítása ellenére sem volt hajlandó megreformálni a programját. 

„Átlagban körülbelül 5-7 millió dolláros vagyonnal jönnek a kuncsaftok Európába, a gazdagabb milliomosok számára az uniós tartózkodás megszerzéséhez elegendő 500 ezer dolláros befektetés” – jegyezte meg a Bloombergnek Nuri Katz, a kanadai székhelyű Apex Capital Partners bevándorlási tanácsadó cég alapítója. 

Bár nem egyenlő az aranyvízummal, egyre népszerűbbek az olyan alternatívák, mint a digitálisnomád-vízum, amelyet a külföldön élni vágyó távmunkások számára terveztek. Franciaországban, Írországban vagy Németországban startupvállalkozást létrehozó alapítók különleges befektetői vízumot is igényelhetnek, amely először ideiglenes tartózkodási engedélyt, majd állandó tartózkodáshoz vezető utat biztosít számukra.

Ha az aranyvízumprogramokat megreformálják vagy megszüntetik, más adókedvezmények léphetnek a helyükbe. Spanyolországban egy az idén januárban elfogadott törvény lehetővé teszi, hogy a nem rezidensek – beleértve a digitálisnomád-vízumot kiváltókat is – hat éven keresztül a 600 ezer euróig terjedő jövedelem után 24 százalékos átalányadót fizessenek, szemben a spanyolok 47 százalékos adókulcsával. Azoknak pedig, akik azonnal költözni szeretnének, a görög, portugál és olasz digitálisnomád-vízum áll rendelkezésre. Azaz még mindig van rengeteg lehetőség.

A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.

Címlapfotó: 123rf