Két éve vették át a hatalmat Afganisztán felett a tálibok, akiket egyetlen nyugati ország sem ismert el. Ennek ellenére a tálibok olyan regionális szereplőkkel folytatnak aktív diplomáciát, mint Kína, Irán és Pakisztán.
Augusztus 15-én volt két éve, hogy a tálibok visszavették az uralmat Afganisztánban, és az Egyesült Államok csúfos jelenetek közepette távozott. A tálibok szóvivője, Zabihullah Mudzsáhid pedig az Associated Pressnek adott interjújában azt is elárulta, hogy milyen a tálib felfogás: szerintük a kormány elnyerte a hivatalos elismerést – annak ellenére, hogy a legtöbb nyugati ország nem tett ilyen diplomáciai gesztust. Ezt arra alapozta, hogy
Kínával, Oroszországgal, Tádzsikisztánnal, Üzbegisztánnal, Türkmenisztánnal, Iránnal, Pakisztánnal és a régió más országaival a kapcsolataik hivatalosak.
Annak ellenére tehát, hogy de jure nem ismerik el hivatalosan a tálib kormányt, annak a regionális szereplőkkel való kapcsolatai az elmúlt két évben egyre intenzívebbek lettek. Ahogy a tálibok a regionális hatalmakkal fenntartott kapcsolataikban navigálnak, mély betekintést kaphatunk a szándékaikba és az alkalmazkodóképességükbe. Ahhoz, hogy meg lehessen érteni az uralmuk jövőbeli kilátásait, meg kell vizsgálni a motivációikat és azonosítani a vitás pontokat, de egyúttal fel is kell ismerni a diplomáciai hiányosságokat. Ez azért fontos, mert a tálib kormány sikere vagy kudarca súlyos következményekkel jár az egész régióra nézve.
Kína – a regionális béke pártján
Kína és a tálib kormány közötti kapcsolat tranzakciós jellegű. Mindez azt mutatja, hogy a kínai tisztviselők mélyen érdeklődnek Afganisztán iránt. Emellett optimisták az ország szerepét illetően a regionális béke megteremtésében, különösen a kelet-turkmenisztáni iszlám mozgalom (ETIM) és a kínai Hszincsiang régió jelentette esetleges terroristacselekmények miatt.
A tálib kormány számára a befektetések és a gazdasági lehetőségek biztosítása kulcsfontosságú. Itt jön a képbe Kína, amely befektetéseket ajánl a táliboknak, cserébe a régió stabilitásának biztosításáért. A tálibok például 2023 januárjában olajkitermelési megállapodást kötöttek egy kínai céggel, évi elképesztő, 150 millió dolláros beruházással, emellett egy kínai vállalat 10 milliárd dolláros ajánlatot tett lítiumkitermelésre is.
Az ázsiai nagyhatalom és Afganisztán közötti elkötelezettséget Kína részéről a „3-3 policy of three respects and three nevers” támasztja alá. Ez annyit tesz, hogy tiszteletben tartja Afganisztán területi integritását és szuverenitását, az ottani nép döntését, az afgán normákat és vallási meggyőződéseket, valamint vállalja, hogy soha nem avatkozik be Afganisztán belügyeibe.
Irán – csak semmit sem elsietni
Irán viszonyrendszere Afganisztánnal valamivel bonyolultabb, mint Kínáé, mivel a határ mindkét oldalán nagyszámú diaszpóra él. Az irániak ebből adódóan két éve óvatosan üdvözölték a tálib kormányt, és az volt a hivatalos kommunikáció, hogy a kapcsolataik jellege a tálib diplomácia hozzáállásának a függvénye lesz. A vallást is megvizsgálva
Teheránnak minden bizonnyal kellemetlen volt, hogy egy szunnita szélsőséges csoport megszilárdítja a hatalmat közvetlenül a szomszédságában, mégis úgy döntöttek, hogy együttműködnek a tálib kormánnyal,
hogy közelről megfigyelhessék őket.
Mindezek ellenére a feszültségek soha nem látott mértékben megnőttek, amikor májusban halálos határ menti összecsapásokra került sor a tálibok és az iráni határőrök között. Az ok az Iránba irányuló vízfolyások korlátozása volt. Az iráni fél egyöntetűen kijelentette, hogy a tálibok voltak az agresszorok, és azzal vádolta őket, hogy megsértették az 1973-as szerződést, amely jogot biztosít Iránnak a Helmand folyó vízhozamára. Még májusban egy iráni katonai küldöttség látogatott Afganisztánba, de a tárgyalás eredménytelen volt.
Pakisztán – tele feszültséggel
Pakisztánra rátérve leszögezhetjük, hogy itt a legösszetettebb a helyzet, legalábbis ami a tálibok diplomáciai képességeit illeti. Alapesetben az ázsiai ország a tálib kormány kulcsfontosságú partnere, ennek megfelelően Iszlámábád eleinte üdvözölte az afgán államvezetést. Azonban az ottani instabilitás növekedése és a tálib kormány képtelensége arra, hogy Pakisztán aggodalmaival foglalkozzon, feszültté tette a két ország közötti viszonyt.
Pakisztán segítette az afgán menekülteket, és közülük több mint 700 ezret be is fogadott. Ezek az oltalomkérők hozzáadódtak a már eleve az országban tartózkodó tartózkodó afgán menekültekhez, így a létszámuk elérte a 3 milliót.
Emellett aktívan támogatta a tálib kormányt és az afgán népet, hogy megbirkózzon a súlyosbodó humanitárius válsággal. Számos más támogatási kezdeményezés mellett Pakisztán 2021 decemberében 5 milliárd pakisztáni rúpia értékben nyújtott humanitárius támogatást.
Pakisztán emellett kulcsszerepet vállalt Afganisztán más államokkal való diplomáciai kapcsolatainak megkönnyítésében, például Kínával és Iránnal.
Mindezek ellenére a tálibok és Pakisztán közötti kapcsolatok feszültebbek, mint valaha, különösen a határokon átnyúló terrorizmus miatt.
Egyre több olyan terrortámadás történik Pakisztánban, amelyet a határon túlról hajtanak végre vagy segítenek elő.
A Tehreek e Taliban Pakistan (TTP) 2022 novembere és 2023 januárja között több mint 100 támadást hajtott végre. Ezek közül a pesavari mecset elleni volt a legerősebb, amely 100 halálos áldozatot követelt.
Az ország polgári és katonai vezetése komoly aggodalmának adott hangot, és ezeknek a hangneme egyre erősebb. Ezek a nyilatkozatok – amelyek a tálib vezetés visszautasítását váltották ki, amely folyamatosan tagadja, hogy köze lenne ezekhez a terrortámadásokhoz – előrevetítik Pakisztán és a tálib kormány közötti diplomáciai kapcsolatok romlását.
Ha a jövőben jelentősen romlik a két ország közötti diplomáciai kapcsolat, azt a tálib kormány a gyenge diplomáciai készségének köszönheti, ami azt eredményezi, hogy képtelenek lesznek kezelni a köztük és a regionális államok között fennálló vitás pontokat.
Működünk!
A fentiek tükrében kijelenthetjük, hogy világ továbbra is szkeptikusan szemléli a tálib rezsimet, többnyire a szélsőséges története és a nemzetközi normák, törvények betartásával szembeni vonakodása miatt. A tálibok relatíve keveset tettek annak érdekében, hogy megnyugtassák a szomszédaikat, hogy Afganisztán nem lesz a terroristaszervezetek bölcsője, különösen a jelenlegi humanitárius válságot tekintve. Az országnak, hogy a régió stabilitását meg tudja őrizni, a jövőben mindenképp több gyakorlatiasságra és kompromisszumokra lesz szüksége – ahogy ezt egyébként a kínai nagytestvér is szeretné a befektetésekért cserébe.
A cikk eredetileg a Mandiner Makronóm rovatában jelent meg.
Címlapfotó: MTI, Kabul, 2023. augusztus 15.; Tálib fegyveresek ünneplik a tálib hatalomátvétel második évfordulóját.
