Egyre hangsúlyosabb az ESG, azaz a fenntarthatósági megközelítés az üzleti folyamatokban: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-szempontokat a beszállítók kiválasztásánál és több mint egyharmaduk már most is kér ilyen adatokat a partnereitől. A megkérdezett hazai középvállalatok ilyen irányú aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egységes minősítési szabvány és a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás.
A Makronóm Intézet kutatásában részt vevő vállalkozások közel háromnegyede hallott már az ESG-ről és van is valamilyen tudása erről a fogalomkörről. Ugyanakkor részletes tudása csak minden harmadik vállalkozásnak van, és csupán minden negyedik építi be az üzleti stratégiájába az ESG-szempontrendszert.
1. ábra – ESG fogalomkör ismertsége a vállalkozások körében
Az ESG-ről röviden Az ESG (Environmental – azaz környezeti, Social – azaz társadalmi, Governance – azaz irányítási) mozaikszó olyan szempontrendszert jelöl, amelynek célja, hogy az egyes vállalkozások tevékenysége, vagy azoknak egy bizonyos szegmense fenntarthatósági szempontok alapján is vizsgálható legyen, így a velük üzleti kapcsolatba kerülő külső szereplőknek (vevők, befektetők, finanszírozók) teljesebb képük legyen a szervezetről, illetve annak tevékenységéről. |
Forrás: Makronóm Intézet felmérése
A vállalkozások elsősorban belső irányelvek szintjén foglalkoztak már az ESG-vel, azaz megvan a kidolgozott eljárásuk és politikájuk az ESG valamely elemére vonatkozóan. Optimizmusra ad okot, hogy a felmérés szerint a megkérdezettek egyötöde tervezi már az ESG-re vonatkozó eljárások kidolgozását a következő időszakban, és csupán 17 százalékuk nem foglalkozik egyáltalán ilyen munkával, és nem is kíván törődni ezzel a következő egy évben.
Az ESG-szempontrendszer fontosságát mutatja az is, hogy a megkérdezett vállalkozások vevőinek több mint az egyharmada már most is igényli az ESG-re vonatkozó adatszolgáltatást, többnyire eseti jelleggel. A vásárlók legtöbbször a környezeti pillérre vonatkozóan kérnek adatokat, innen is
kiemelkedik a hulladékgazdálkodással és az energiafogyasztással kapcsolatos információk fontossága;
a társadalmi és irányítási pillérekre vonatkozó információkat a vevők csak kis hányada igényli.
2. ábra – ESG-adatszolgáltatás a vállalkozások körében
Forrás: Makronóm Intézet felmérése
Az üzletkötésekben, azaz a fontos üzleti döntések során is egyre inkább felértékelődik az ESG-jelentések megléte és a szempontrendszer alkalmazása: a vevők közel fele már figyelembe veszi az ESG-jellemzőket a beszállítók kiválasztásánál. Azaz a hazai beszállító vállalatok számára – ágazattól függetlenül – egyre fontosabb lesz odafigyelni az ESG-re. A szempontrendszer integrálásának a hiánya ugyanakkor ma még jellemzően nem okoz közvetlen üzleti hátrányt a megkérdezett vállalkozások szerint. Minden ötödik megkérdezett fontos szemponként nevezte meg az üzleti kapcsolatokban az érdemi ESG-tevékenységet.
3. ábra – Az ESG-szerepe az üzleti életben
Forrás: Makronóm Intézet felmérése
A vállalkozások többségének valamilyen szakértői segítsége az ESG területén, a kihívást elsősorban a szabályozási nehézségek és bizonytalanságok, a pénzügyi források hiánya, valamint az ESG-vel kapcsolatos korlátozott tudás jelenti.
A megkérdezett vállalkozások ESG-re vonatkozó aktivitását jelentősen növelné, ha lenne egy egységes minősítési szabvány, továbbá a minősítés megszerzéséhez pénzügyi támogatás is járna.
A felmérésről:
A felmérésben részt vevő vállalkozások többségében a feldolgozóiparban működnek, a válaszadók 96 százaléka beszállítója egy vagy több vállalkozásnak. A medián-árbevétel 3,6 milliárd forint, az átlagos foglalkoztatotti létszám pedig 102 fő.
A Makronóm Intézet teljes ESG-kutatása ezen a linken érhető el.
Címlapfotó:123rf.com