Két, látszólag egymástól független kishír jelent meg a napokban, melyek együtt azonban rossz érzéseket keltenek az emberben. Prigozsin még hétfőn bejelentkezett Afrikából, a brit titkosszolgálat pedig ukrán harcosokat küld az afrikai térségbe. Az események az orosz–amerikai proxy-háború áthelyeződését vetítik előre. Nógrádi György szerint ezt nem fogja meggátolni Jevgenyij Prigozsin halála.
Jevgenyij Prigozsin Wagner-vezér a kudarcba fulladt zsoldoslázadás óta először posztolt videót – írta a minap a Reuters. A felvételen egy sivatagi területen látható álcázva, puskával a kezében, a távolban pedig több fegyveres férfi és egy kisteherautó.
A hőmérséklet 50 fok feletti – minden úgy van, ahogy mi szeretnénk. A Wagner-csoport minden kontinensen még nagyobbá teszi Oroszországot Afrikát pedig szabadabbá. Igazság és boldogság az afrikai emberek számára, rémálommá tesszük az ISIS, az Al-Kaida és más banditák életét
– mondta a zsoldosvezér a videóban. Majd hozzáteszi, hogy a Wagner embereket toboroz, és teljesíteni fogja a számára a kitűzött feladatokat.
Prigozsin történetéhez kapcsolható a következő „kishír” is, a kettőt együtt olvasva pedig az embernek nincsenek jó érzései. A világtörténelem valójában sok ilyen kis történetekből áll össze.
Nagy-Britannia ukrán harcosokat küld Afrikába Oroszország ellen
A múlt héten katonai-diplomáciai forrásra hivatkozva közölte a RIA Novosztyi, hogy a brit hírszerző szolgálat, az MI6 ukrán fegyveresekből szabotázs- és büntető-különítményt szervezett, amelyet augusztus végén Afrikába küldenek.
Az oroszok megjegyzik, hogy London kérésére Zelenszkij irodája maximális segítséget nyújtott az MI6 és az SAS különleges egység képviselőinek az ukrán nemzeti erők 100 olyan harcosának kiválasztásában, akiknek jelentős harci tapasztalatuk van. Az egység parancsnokának Vitalij Prascsukot, az ukrán hírszerzési főigazgatóság (GUR) tisztjét nevezték ki, aki már részt vett a brit különleges szolgálatokkal közös különleges műveletekben Zimbabwében. A különítmény feladatai közé a szabotázst és az Oroszországgal való együttműködésre kész afrikai vezetők likvidálását sorolták.
A britek tehát úgy döntöttek, hogy bevonják az ukránokat a problémáik megoldásába.
Marija Zaharova külügyminisztériumi szóvivő a gyarmati korszakból származó angol kalózkodás klasszikus példájának nevezte Nagy-Britannia fellépését. Andrej Klimov szenátor viszont a londoni terveket az „afrikai pozícióépítés” tipikus példájának tekintette. Szerinte az ukrán csapat hihetetlenül értékes eszköz lesz a britek számára, ugyanis
külsőleg szinte lehetetlen megkülönböztetni őket egy hétköznapi orosz sráctól. Ráadásul jól tudnak oroszul, ami hatalmas teret nyit Afrikában a bucsai stílusú provokációk létrehozására.
Kétségkívül benne van a veszély, hogy az ilyen provokációkkal sikeresen lerombolhatják az Oroszország és Afrika közötti bimbózó együttműködést.
„Előfordulhat, hogy az ukrán fegyveres erők felrobbantanak néhány objektumot a kontinensen, és embereket ölnek meg, a nyugati sajtó pedig majd beszámol az »oroszok bűneiről«. Ezt a veszélyt nem lehet alábecsülni.
Nem tartom kizártnak, hogy jelenleg London valamiféle provokációt dolgoz ki Moszkva ellen”
– hangsúlyozta a képviselő.
Persze azért az oroszokat sem kell félteni, hogy ne tudnák használni a „hamis zászlós” műveleteket a saját érdekeik szolgálatában.
A Nigerben és a tágabb szubrégióban tapasztalható feszültségeket kétségtelenül súlyosbítja a Kelet és a Nyugat közötti geopolitikai és gazdasági rivalizálás. Az ottani államcsíny óta a Wagner-csoport is növelni akarja a jelenlétét, és szinte minden érdekelt tenni szeretne valamit hivatalosan, félhivatalosan vagy tiltott módszerek alkalmazásával. Új megbízatásokat kapnak az ott állomásozó orosz zsoldosok és a nyugati különleges erők.
Nyugat-Afrika pedig félelemben él, hogy az Oroszország és az USA közötti proxyháború könnyen átcsúszhat Afrikába.
Jevgenyij Prigozsin halála kapcsán megkérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt, aki szerint a haláleset teljes mértékben befolyásolja majd a Wagner-csoport afrikai szerepvállalását. Putyin eddig irányt szabott Prigozsinéknak, most az új vezetésnek el kell döntenie melyik országban mit fog csinálni. Például Nigerben az új vezetést már a Wagner-csoport katonái védik. Viszont a tegnapi jelentések szerint a britek és a franciák Algériától kértek engedélyt az átvonulásra,így valószínűsíthető, hogy csapást akarnak mérni Nigerre. Az algírok nem adták meg az engedélyt.
Nógrádi György abszolút összetettnek jellemezte a helyzetet. A Wagner-csoportnak például csak Líbiában – ahova most látogatott el az orosz vezérkari főnök helyettese, hogy egyeztessen – kétezer embere harcol. Láthatóan országok sorsáról van szó, és ezt eddig Prigozsinék kézbe tartották. Most Putyin feladata lesz, hogy kinevezze Prigozsin utódját, aki tovább folytatja a Wagner munkáját.
