Melyik nemzet ne örülne annak, ha többmilliónyi állampolgárának jelentős vagyona lenne? A jelek szerint van egy, amelyik magyarázatokat keres, szégyenlősen elpirul, sőt, tagadja ezeket az adatokat. Ez Franciaország. Bezzeg máshol büszkén vállalnák, hogy van mit a tejbe aprítani. A múlt héten látott napvilágot a Crédit Suisse és az UBS, a két svájci bank tanulmánya a világ vagyonáról. 

Tavaly Franciaországban csaknem hárommillió eurómilliomos élt, amelyet a 68 milliós lakosságra elosztva majd minden huszadik francia büszkélkedhet azzal, hogy legalább egymillió eurós, azaz 380 millió forintos vagyona van. Az ország a világranglistán bronzérmes, az Egyesült Államok és Kína mögött a harmadik helyen áll, viszont Japánt megelőzi.

Az igazi milliomosok klubja sokkal kisebb

De ki is valójában a hárommillió francia milliomos? – az adatok megjelenése óta a média erre kutatja a választ. Mert e szám mögött a szakértők szerint finoman szólva is sokféle valóság húzódik meg. A gazdagok klubja nem is olyan zárt, és egyesek úgy tartoznak bele, hogy nem is tudnak róla. A Statisztikai és Közgazdasági Tanulmányok Nemzeti Intézete, az INSEE először is különbséget tesz a „nagy nettó vagyonúak” között, amely egy igen vegyes csoport. Ez a háztartási vagyonok szempontjából leggazdagabbak 10 százalékát foglalja magában. 

A vagyon rendkívül széleskörűen értelmezhető.

Ahhoz, hogy egy háztartás bekerüljön, a bruttó vagyonnak – ingatlanok, pénzügyi és szakmai összességének – meg kell haladnia a 607 700 eurót.

„A háztartások leggazdagabb 10 százalékának közel sincs egymillió eurós vagyona” – ezt mondta a Le Figaro napilap megkeresésére Pierre Lamarche, az INSEE lakás- és vagyonügyi osztályának vezetője.  

A milliomosok klubja sokkal kisebb. Az INSEE által 2021-ben közzétett legutóbbi, a háztartások jövedelméről és vagyonáról szóló felmérés szerint, amely a 2018-as adatokon alapul, a háztartások mindössze 3 százalékának van egymillió eurót meghaladó bruttó vagyona. A lakosságnak csak ez a szegmense a nemzeti vagyon több mint negyedét birtokolja. Kétharmaduknál – a sokszor nem könnyen pénzzé tehető, a legtöbbször lakhatási célt szolgáló, azaz „holt” – ingatlanvagyon a vagyon több mint felét teszi ki. Ezt követik a pénzügyi eszközök, az üzleti és a maradványvagyon, az autók, ékszerek, műtárgyak.

Zongorázni lehet a különbséget a milliomosok és a multimilliomosok között

Az utolsó harmad kivétel. Ez a leggazdagabbak egy százaléka, amelynek a bruttó vagyona meghaladja a kétmilliót, ez az összeg átlagosan 4,3 millió euró. Ez a csoport mindenki mást megelőz, a nemzeti vagyon 16 százalékát birtokolja. „A leggazdagabb egy százalék vagyonszerkezete nagyban különbözik a többi milliomosétól  – magyarázta Pierre Lamarche. – A pénzügyi vagyon – bankbetétek, megtakarítások, részvényszámlák, de mindenekelőtt az életbiztosítások – 34 százalékos, az ingatlan 30 és az üzleti vagyon 28 arányával a különböző vagyonelemek kiegyensúlyozottabbak. A háztartások krémje a vagyonának nagyobb részét fekteti pénzügyi eszközökbe. Ezzel szemben a vagyonuk jóval kisebb hányadát, 30 százalékát teszik ingatlanba, a többi háztartás vagyona 52–70 százalékban ingatlan.” Ahogyan utaltunk is rá: az ingatlanok meghatározó szerepet játszanak a franciák egészének vagyonában is. 

Nagy különbség van a milliomosok és a multimilliomosok között. Olyannyira, hogy Agnès Verdier-Molinié szerint „a hárommillió francia milliomosról szóló számadat csak ködösítés”. A Le Figarónak nyilatkozva az iFrap agytröszt főigazgatója sokkal sötétebb képet fest: „Franciaországban nagyon sok a kis milliomos, akiknek a vagyona főként ingatlanokból származik, és sokkal kevesebb a szakmai befektetés, mint például Németországban.” 

Azonban ez a sok milliomos az ingatlanárak mesterséges emelkedésének az eredménye, ami az ágazat túladóztatásának köszönhető. „Rengeteg kis ingatlanmilliomos van, akiknek az itteni sokkal magasabb ingatlanárakból származik a hasznuk” – összegezte Agnès Verdier-Molinié.

A korral is összefügg a vagyoni helyzet

Míg a francia milliomosok vagyoni összetételét viszonylag könnyű meghatározni, addig sokkal nehezebbnek, szinte lehetetlennek tűnik profilt készíteni magáról a francia milliomosról – jegyezte meg Pierre Lamarche. Néhány fontos társadalmi-szakmai jellemző azonban adódik, mivel a háztartások vagyonának a szerkezete összefügg a szakmai tevékenységükkel. 

A nagy vagyonnal büszkélkedő magánszemélyek között leginkább nyugdíjasokat találunk. Ők birtokolják a francia nettó vagyon 39 százalékát. 

„Mivel a vagyon hosszú idő alatt halmozódik fel, logikus, hogy ez a portfólió az életkorral együtt nő – elemezte a statisztikus. – Bármilyen társadalmi hátterünk is legyen, 30 éves korunk előtt ritkán leszünk milliárdosok.” 

A társadalmi-szakmai kategórián kívül vannak bizonyos területek, ahol az ottani milliomosok összegyűlnek, például az Île-de-France régió. „Ez a térség, azaz Párizs és környéke az ország lakosságának mindössze 19 százalékát teszi ki, viszont a nagyon magas jövedelműek itt csoportosulnak. A leggazdagabb egy százalék 43 százaléka és a leggazdagabb réteg 0,1 százalékának több mint a fele itt él” – magyarázta az INSEE osztályvezetője. 

Adózzanak a milliárdosok!

A francia politikában időről időre elhangzik olyan követelés, hogy a nagyobb vagyonokat még jobban adóztassák meg. A közelmúltban volt olyan pillanat, amikor a föld legvagyonosabb férfija és nője címet franciák birtokolták. A Forbes amerikai magazin becslése szerint a legtehetősebb ottani vállalkozó, Bernard Arnault (LVHM luxuscikkeket gyártó konszern) vagyona 238,5 milliárd dollár (nagyjából 223 milliárd euró) körül van. Ez 149 895-ször nagyobb, mint a felső 10 százalék átlagos vagyona, amely 2021-ben alig 1,5 millió euró volt. 

Az ökológiai átállás

Női vonalon a L’Oréal örököse, Francoise Bettencourt Meyers vezeti a világranglistát, akinek a vagyona több mint 80 milliárd dollár. A Forbes összeállítása szerint jelenleg 43 francia dollármilliárdos él a földön. Ráadásul a franciák nem is szeretik, ha valaki tobzódik a milliárdjaiban. Ilyenkor feltámad bennük az egyenlőség eszméje, és azt követelik, hogy a gazdagok még többel vegyék ki a részüket a közös kiadásokból, miközben a tehetősök arról panaszkodnak, hogy Franciaországban nem éri meg gazdagnak lenni. 

Az elmúlt hónapokban arról szólt a vita, hogy az ökológiai átállás finanszírozása érdekében több adót kellene beszedniük a gazdagoktól. Elisabeth Borne kormányfőnek júniusban bemutatták a Jean Pisani-Ferry közgazdász és Selma Mahfouz pénzügyi szakértő által írt, Az éghajlatvédelmi intézkedések gazdasági hatásáról szóló jelentést. A két szerző úgy vélte, hogy „nem lehet és nem is szabad kizárni a kötelező terhek – jelen esetben az adók  – átmeneti emelését”. Az igazságosság érdekében azt javasolták, hogy a leggazdagabb háztartások pénzügyi eszközeit adóztassák meg. A két közgazdász kivételes, 5 százalékos átalányadót irányzott elő 30 évre a felső 10 százaléknak. 

Pisani-Ferry és Mahfouz jelentése arra is rámutat, hogy 

a háztartások nettó pénzügyi vagyona 2021-ben 4700 milliárd eurót tett ki, ebből a leggazdagabb 10 százaléké 3000 milliárd volt. 

Ezzel is megpróbálták igazolni egy új pénzügyi vagyonadó bevezetését. 

Nem túl reális a zöldvagyonadó

Bruno Le Maire gazdasági és pénzügyminiszter a France Inter rádióműsorában megpróbálta lerombolni azt az elképzelést, hogy a franciák legnagyobb tőkét felmutató 10 százaléka egy kis kiváltságos kasztot alkot. „A legnagyobb vagyonnal büszkélkedők nagyon sokan vannak, több millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe” – érvelt a miniszter. Vagyis ez az intézkedés azt jelentené, hogy 3 millió háztartás pénztárcájába nyúlnának bele. 

Mindenesetre ez jóval több, mint a korábbi ISF-fel, a szolidaritási adóval sújtottak köre, amelyet Emmanuel Macron a hivatalba lépésekor eltörölt. 2017-ben – a megszüntetése előtti utolsó évben – 358 198 háztartásnak kellett ISF-et fizetnie, ami 11-szer kevesebb, mint a jelenleg tervezett. Ami az azt felváltó vagyonadót (IFI) illeti, 2021-ig 153 ezer háztartásnak kellett befizetnie. 

A France Stratégie jelentésben François Ecalle államháztartási szakértő azt mondta, hogy a zöldvagyonadó nem reális. Nehéz elképzelni, hogy a háztartások felső 10 százalékának a pénzügyi vagyonát 5 százalékos átalányadóval sújtsák – fejtette ki a szakértő.

A jelentés nem tartalmaz további részleteket, de az adókulcs szükségszerűen progresszív lenne, tekintettel a vagyoni különbségekre.

Ki a gazdag Franciaországban?

A közgazdászok általában azt tekintik gazdagnak, aki a medián-életszínvonal kétszeresénél, évente nettó 44 080 eurónál (16,42 millió forint), havonta pedig 3673 eurónál (mintegy 1,4 millió forint) többet keres. A pénzügyminiszter azonban a France Interen emlékeztetett arra, hogy azok, akik a legtöbb vagyonnal büszkélkednek, a jövedelemadó 75 százalékát fizetik. Macron elnök sem köntörfalazott: ostoba csapdának nevezte a közelmúltban kibontakozó vitát, hogy a leggazdagabbak megadóztatásával finanszírozzák az ökológiai átmenetet. Így valószínűleg az ősszel ismét elhalkul az az ötlet, hogy tovább kellene sanyargatni ezt a réteget.

Címlapfotó: shutterstock