A kínai központi vezetés hathatósan akar fellépni a tartományok állandóan növekvő adósságával szemben, mert attól tart, hogy a probléma országossá terebélyesedik. Ezentúl a legsúlyosabb helyzetben lévő önkormányzatok pénzügyeit kirendelt állami munkacsoportok felügyelik.
A pekingi kormány döntött: megakadályozza, hogy a kínai önkormányzatok még több adósságot halmozzanak fel, mert az immár pénzügyi stabilitást fenyegető kockázatot jelent, miközben a koronavírus-járvány előtti szárnyalással összevetve az eredményeket az ottani gazdaság hanyatlik. Évek óta az egyik legnagyobb felülről lefelé irányuló erőfeszítést láthatjuk arra, hogy a helyi önkormányzatok által felhalmozott adósságokat kezeljék, és ne hagyják nyakló nélkül növekedni. Ez annak is a jele, hogy a hatóságok egyre idegesebbek a felhalmozott kölcsönök láttán – írta meg a Financial Times brit gazdasági napilap.
A tartományok pénzügyei aggodalomra adnak okot
A kínai államtanács, az ország kabinetje tisztviselőkből álló csoportokat küld a pénzügyileg leggyengébb tartományok közül tízbe, hogy átvizsgálják a könyvelésüket – beleértve az átláthatatlan mérlegen kívüli szervezetek kötelezettségeit is –, és megtalálják az adósságcsökkentés módját. Ezekben a tartományokban a központi bank, a pénzügyminisztérium és az értékpapír-felügyelet munkacsoportjai részt vesznek az adósságrendezési erőfeszítésekben, és közvetlenül Li Csiang miniszterelnöknek fognak jelenteni.
A tartományok által felhalmozott hatalmas adósságok komoly problémát jelentenek a politikai döntéshozók számára. Az illetékes felügyelők megpróbálják felszámolni ezt a hatalmas adósságot, amely azért keletkezhetett, mert az ország hosszú ideje az eladósodásra épülő infrastrukturális fellendülés modelljét követi. A Goldman Sachs becslése szerint a helyi önkormányzatok teljes adósságállománya 94 ezer milliárd jüan (13 ezer milliárd dollár), beleértve a mérlegen kívüli, helyi önkormányzati finanszírozási eszközökként ismert szervezetek kötelezettségeit. A kínai önkormányzatok drasztikus eladósodását jelzi, hogy
míg 2019-ben még csak a gazdasági kibocsátás 62,2 százalékát tette ki az adósság, addig 2022-ben már elérte a 76 százalékot
– állt az amerikai Bloomberg jelentésében.
Az egyik legfontosabb feladat a rejtett adósságok – a helyi önkormányzatok mérlegében nem szereplő, gyakran tőzsdén kívül vagy más, nem nyilvános csatornákon keresztül kifizetett pénzek – felülvizsgálata és számbavétele lenne.
A helyi bankokra is nyomást helyeznek
A kezdeményezés értelmében ezen adósságok egy részét a hivatalos önkormányzati tartozások közé lehetne átváltani, míg a többit átstrukturálnák. A helyi önkormányzatok számára lehetővé tennék, hogy néhány alacsony kamatozású kötvényt használjanak. Ennek segítésére az állam ezer milliárd jüan (140 milliárd dollár) értékben ad ki önkormányzati kötvényeket – számolt be a Reuters.
A „felügyelők” nyomást gyakorolhatnak a politikai és kereskedelmi bankokra, hogy a helyi kölcsönök futamidejét hosszabbítsák meg és csökkentsék a kamatlábakat. Peking azt akarja, hogy a tartományok adjanak el eszközöket, így segítsenek az adósság visszafizetésében. A Kínai Kommunista Párt Politikai Bizottsága már júliusban megfogalmazta az irányelvet, így vitának nincs helye.
Kína gazdasági növekedése lelassult
Kína 2015 óta többször is kísérletet tett a helyi önkormányzatok eladósodásának visszaszorítására, amely az infrastrukturális és ingatlankiadásoknak köszönhetően a gazdasági növekedés fellendülésével egyre nagyobb méreteket öltött, de számos meggondolatlan projektet eredményezett. Továbbra is aggodalomra ad okot, hogy miként lehet megoldani ezt a dollármilliárdos adósságproblémát egy olyan időszakban, amikor Kína gazdasági növekedése lelassult.
Az ország idei, 5 százalékos növekedési célja évtizedek óta a legalacsonyabb. A világ második legnagyobb gazdasága deflációs kockázatokkal néz szembe: júliusban 2021 eleje óta először csökkentek az éves fogyasztói árak. A jövőbeni sokkal lassabb gazdasági növekedés pedig aláássa a költségvetési bevételeket, amelyek az adósságtörlesztés egyik fő forrását jelentik.
„Ez egy tipikus tyúk-tojás probléma – jelentette ki a Moody’s Investors Services egyik helyi illetékese. –
Növekedés nélkül hogyan lehet több forrást előteremteni az adósság visszafizetéséhez?”
Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában olvasható.
Címlapfotó: shutterstock
