A tengerparttól elzárt Fehéroroszország nyugati szomszédai – Lengyelország, Litvánia és Lettország, mind uniós tagállam – egyre-másra jelentik be a határok kiemelt ellenőrzését. A hónap eleje óta Lengyelország 10 ezer katonát küldött az országgal közös határára, Litvánia pedig hat fehérorosz határátkelőhelyéből kettőt lezárt, Lettország pedig szintén határzárat fontolgat.

Vajon mennyit ér a wagneresek esküje?

A Fehéroroszországgal határos három európai uniós tagállam megítélése szerint a Wagner-zsoldosok fehérorosz területen való megjelenése komoly veszélyforrást jelent számukra. 

Az orosz katonai csoport, miután júniusban rövid ideig tartó és balul sikerült lázadást hajtott végre a moszkvai hadsereg vezetői ellen, Fehéroroszországban talált menedéket. Az orosz zsoldosok belarusz területen, a lengyel határ térségében megkezdték egy több ezer fős bázis kialakítását. 

Azóta a Wagner esetében változtak a dolgok: augusztus 23-án  a csoport vezetői életüket vesztették egy repülőgép-balesetben. A Kreml minden egyes Wagner-zsoldosnak előírta, hogy írásos esküt tegyen az orosz államra. Az első hírek még arról szóltak, hogy a Fehéroroszországban lévő wagneresek megindultak Moszkvába, hogy megbosszulják a vezetőik halálát. Ezt azóta sem erősítették meg, mint ahogy azt sem, hogy hány zsoldos esküdött fel a Kremlnek, ugyanis ez azt is jelentené, hogy hűek lesznek az orosz katonai vezetéshez. Elsősorban velük volt gondja a magánhadsereg parancsnokainak.

„A határzár egyike azoknak a megelőző intézkedéseknek, amelyek célja a felmerülő nemzetbiztonsági fenyegetések és a határon történő esetleges provokációk kezelése – jelentette ki a Deutsche Welle német televíziós csatornának nyilatkozva Agne Bilotaite litván belügyminiszter. – Ez lehetővé teszi a határőrök számára, hogy a fehérorosz határon újraszervezzék az őrizetet, és még nagyobb figyelmet fordítsanak az államhatár védelmére.”

Megpróbálják kémkedésre rábírni a litvánokat

Minszk szoros kapcsolatai Moszkvával és a Wagner-főnök Jevgenyij Prigozsin fogadására tett idén nyári lépése tovább súlyosbította a három ország és Belarusz közötti viszonyt. Fehéroroszország már régóta egy kényelmetlen földrajz középpontjában áll: Nyugaton az EU és az észak-atlanti katonai szövetség, a NATO, keleten és délen Oroszország, Ukrajna és a háború. „A helyzet a közvetlen szomszédságban bonyolult” – mondta a Deutsche Wellének Rasa Jukneviciene litván törvényhozó.

A fehérorosz vezetés barátságtalannak minősítette a litván határzárakat. 

Azzal vádolta Vilniust, hogy „politikai ambíciói érdekében mesterséges akadályokat állít a határon, és bármilyen ürügyet felhasznál arra, hogy megakadályozza a litván állampolgárok fehéroroszországi utazását”.

Jukneviciene – a kormánykoalíciós Haza Unió párt parlamenti képviselője – elismerte, hogy a Litvániából Belaruszba történő átkelés aggodalomra ad okot. Minszk tavaly engedélyezte a vízummentes utazást a litvánok, a lettek és a lengyelek számára. A politikus szerint most attól tartanak, hogy Fehéroroszország, amely Oroszország jelentős támogatója az Ukrajna elleni háborúban, megpróbálhatja kémkedésre beszervezni az utazókat. 

A határellenőrzéseken belarusz KGB-tisztek vannak jelen. Kikérdezik a litvánokat, és megpróbálják kémkedésre beszervezni őket” 

– ez a parlamenti képviselő álláspontja.

A lefelé tartó spirál

Giselle Bosse, a maastrichti egyetem EU–Fehéroroszország kapcsolatokkal foglalkozó kutatója szerint a legutóbbi feszültségek a kapcsolatok „lefelé tartó spiráljába” illeszkednek. A kétoldalú viszony 2020-ban érte el a mélypontját, amikor Brüsszel azzal vádolta Minszket, hogy elcsalta az elnökválasztásokat és erőszakkal lépett fel a demokráciapárti tüntetések ellen. Az EU szankciók egész sorát vetette ki fehérorosz tisztviselőkre és szervezetekre.

2021-ben újabb válság kezdődött, miután Belaruszból megugrott a Lengyelországba és Litvániába irányuló illegális határátlépések száma. 

Az EU azzal a váddal illette a fehérorosz hatóságokat, hogy közel-keleti migránsokat csábítottak az országba, és segítettek nekik illegálisan bejutni a szomszédos államokba. 

Brüsszel a lépést a migránsok cinikus felbujtásának bélyegezte, amelynek célja, hogy politikai nyomást gyakoroljon az egész unióra.

A lengyelek és a litvánok is emberjogi visszaéléseket követtek el

Az emberi jogi aktivisták részéről a lengyel és litván határőröket heves bírálatok érték a Fehéroroszországból átkelni próbáló migránsokkal szembeni bánásmód miatt. 

Aggasztó jelentések érkeztek az ellenük elkövetett erőszakos cselekményekről és egyéb emberi jogi jogsértésekről, többek között a visszatoloncolások kapcsán.

Sok képviselőtársához hasonlóan Rasa Jukneviciene is támogatja a szigorú határellenőrzést, és figyelmeztet arra, hogy a Wagner zsoldosai ugyanolyan taktikákat alkalmazhatnak a határokon, mint amilyeneket a fehéroroszok korábban is követtek. Ám a Deutsche Welle (DW) a tények ellenőrzése során nem talált bizonyítékot a korábbi internetes állításokra, miszerint a Wagner-zsoldosok migránsoknak adják ki magukat, hogy Lengyelországba jussanak. 

A fehérorosz ellenzéket is sújtja a korlátozás
A fokozódó feszültségek miatt a fehéroroszok számára egyre nehezebb az ország elhagyása. A szűkülő uniós kijáratok mellett az Ukrajnába vezető határátkelőket is lezárták a folyamatos orosz harci cselekmények miatt. Egyesek attól tartanak, hogy a korlátozásoknak jelentős hatása lesz az egyszerű állampolgárokra. Emellett 
a határzár kedvezőtlen gazdasági hatással jár, és nehézségeket okoz az ottani demokratikus ellenzék, valamint a másként gondolkodók számára, akiknek most Litvánia az otthona.
A demokráciapárti aktivisták emellett újabb kihívásokkal néznek szembe. Mivel attól tartanak, hogy a fehérorosz titkosszolgálat beszivároghat a diaszpórába, Lettország tavaly elkezdte korlátozni a belarusz állampolgárok azon lehetőségét, hogy befolyásos szerepet töltsenek be a nemzetbiztonság szempontjából fontosnak ítélt vállalatoknál. Az év elején Litvánia is korlátozta a fehéroroszok és az oroszok vízum- és állampolgársági kérelmeit.
Juckneviciene parlamenti képviselő szerint azonban a humanitárius vízumlehetőségek továbbra is nyitva állnak. A 2020-as tüntetések leverése óta az EU több tíz ezer fehérorosz száműzöttnek adott otthont, akik közül sokan Litvániába és Lengyelországba menekültek. 
Az Európai Bizottság szóvivője a DW-nek elmondta, hogy az uniós intézkedések, többek között a vízumtilalom, a minszki rezsimhez kötődő tisztviselők meghatározott kategóriáját célozza meg, azaz nem érintik a fehérorosz állampolgárokat. Brüsszel azt állítja, hogy továbbra is támogatja a belarusz politikai foglyokat és családtagjaikat, az emberi jogok védelmezőit, a független médiát és a száműzetésben lévő vállalkozásokat.
Giselle Bosse kutató nem érzékeli az EU és Fehéroroszország közötti feszültségek enyhülését. A közelgő lengyel választások és az ukrajnai háború miatt úgy véli, hogy a határok körüli vita valószínűleg tovább éleződik:
„Ami engem aggaszt, az az eszkaláció. A Moszkva által Fehéroroszországon keresztül elkövetett provokációk egyre valószínűbbek. Ezekre rendkívül felfokozott körülmények között kerülne sor.”

Címlapfotó: MTI, Radek Pietruszka/ Lengyelország és a balti államok a Fehéroroszországgal közös határaik lezárásának lehetőségéről egyeztettek.