Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza  

A szolgáltatás-külkereskedelmi folyamatok a második negyedévben kedvezően alakultak, az euróban számított többlet 2,7 milliárdot, azaz rekordszintet ért el – hasonlóan a júniusi termék-külkereskedelmi adathoz. Éven belül ráadásul jellemzően  

a harmadik negyedévben a legnagyobb az egyenleg a turizmus miatt, így ekkor nem kizárt az újabb csúcsdöntés.  

Ez alapján tehát a gyenge második negyedéves GDP-adatot biztosan nem a külkereskedelmi egyenleg alakulása idézte elő – a KSH pénteki adatközléséből kiderül, hogy mi indokolta, hiszen szeptember elsején teszik közzé a statisztikai hivatalnak a GDP 2023. II. negyedéves adatára vonatkozó második becslését. 

A nemzetközi turizmus újjáéledését a mai adat is alátámasztja: az export euróban számított értéke 27,8, míg az importé 42,6 százalékkal emelkedett – továbbra sem igaz tehát az az állítás, hogy a magyaroknak ne lenne pénzük utazni, csupán külföldön teszik ezt, miközben a külföldiek itthoni költései nem nőnek ilyen ütemben. Az egyenleg ugyanakkor ennek ellenére is javulni tudott, 137 millió euróval.  

A szállítási szolgáltatásoknál az export értéke 5,9, míg az importé 13,1 százalékkal csökkent – nem egyértelmű, hogy emögött mennyiben áll ár- és mennyire volumenhatás. Itt az egyenleg 57 millió euróval lett jobb. Ehhez hasonló mértékű a javulás az üzleti szolgáltatásoknál, ahol az export euróban számított értéke 3,5, míg az importé 1,9 százalékkal emelkedett. 

A szolgáltatás-külkereskedelem esetében nehézség, hogy csak folyó áras adatok ismertek, ez pedig a mostani volatilis árkörnyezetben nehezebben értelmezhető. Az ugyanakkor látszik a mai adatokból, hogy a nemzetközi turizmus volumene növekszik, ami azért is fontos, mert hazánknak e területen a koronavírus előtt jelentős többlete volt, ezt pedig kívánatos lenne visszaszerezni.  

Itt a harmadik negyedév egy erős nyári szezonnal és az atlétikai világbajnoksággal még erősebb egyenleget hozhat. 

Ez tehát azt is jelenti, hogy a korábbi várakozásoknak megfelelően a nettó export az idén pozitívan járulhat hozzá a gazdasági teljesítmény változásához úgy a termékek, mint a szolgáltatások oldaláról. Ez a folyó fizetési mérleg egyenlegének a javulását is jelenti, amely a várakozásoknál is nagyobb lehet, a tavalyi jelentős hiány után az egyenleg az idén megközelítheti az egyensúlyi szintet – itt a kérdés a profitkiáramlás nagysága lesz. 

A KSH friss külkereskedelmi adatai részletesen 
– A szolgáltatás-külkereskedelmi többlet a II. negyedévben 2,7 milliárd euró volt. 
– 2023. II. negyedévében a szolgáltatások euróban számított exportja 6,7, az importja 0,8 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. 
– Az aktívum 2,7 milliárd euró volt, 451 millióval több a 2022. II. negyedévinél, és az eddigi rekordot is kissé meghaladta. 
– Az előző negyedévhez képest az export értéke 8,4, az importé 5,2 százalékkal emelkedett, a többlet pedig 354 millió euróval magasabb volt. 
– A szolgáltatáscsoportok közül a szállítási szolgáltatások 918, a turizmus 907 millió euróval járult hozzá az aktívumhoz. 
– Szolgáltatásexportunk 62, -importunk 71 százalékát az Európai Unió tagországaival bonyolítottuk le, ebben a viszonylatban 1,3 milliárd eurós többlet keletkezett. 
– Legfontosabb partnerünk továbbra is Németország, amely 20 százalékkal részesedett az összforgalomból. A második helyen az Amerikai Egyesült Államok, míg a harmadikon Ausztria áll, hozzájuk a szolgáltatáskereskedelem 9,0, illetve 7,5 százaléka kapcsolódik. 
– A teljes szolgáltatásexportból az üzleti szolgáltatások aránya 41 (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatásoké 21 százalék) volt, továbbá jelentős a szállítási szolgáltatások 28 és a turizmus 21 százalékos részesedése. 
– Az importban is az üzleti szolgáltatások domináltak, 54 százalékkal (az idetartozó egyéb üzleti szolgáltatások részaránya 30 százalék volt), miközben a szállítási szolgáltatások 25, a turizmus 15 százalékkal részesedett a teljes importforgalomból. 

Címlapfotó: shutterstock