Elemzők:  Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza és Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője. 

A beruházások volumene a második negyedévben kedvezőtlenül alakult: éves alapon 13,5, míg negyedéves alapon 4,1 százalékos visszaesést produkált, ami azt jelenti, hogy a beruházások alakulásának nagy szerepe volt a kedvezőtlen második negyedéves GDP-adatban. A költségvetési szervek beruházásai 18 százalékkal csökkentek – ez az állami és önkormányzati forráshiánnyal, illetve az uniós források visszatartásával magyarázható.  

A legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások esetén a mérséklődés ennél kisebb, 10 százalékos volt. Az mindenképpen kedvező, hogy a vállalkozások kevésbé fogták vissza a beruházásaikat, azonban meglepő, hogy a KSH külön is kiemelni, hogy a külföldi érdekeltségű vállalkozások beruházásai szintén csökkentek, hiszen őket kevésbé érinti a magas kamatkörnyezet (nem feltétlenül magyar banknál vesznek fel hitelt forintban) és az uniós források visszatartása (a külföldi cégek között arányaiban több a nagyvállalat, amelyek kevésbé részesülnek uniós forrásokból).  

Ugyanakkor a külföldi működő tőke beáramlásának a fennmaradását mutatja a feldolgozóipar beruházásainak a 7,7 százalékos bővülése – ezen belül különösen is dinamikus növekedést ért el a járműgyártás.

A legnagyobb visszaesést elszenvedő ágazatok között az államhoz és a vállalkozásokhoz kötődő ágazatok egyaránt megjelennek: leginkább a művészet, szabadidő, szórakoztatás (43,1 százalék), a szakmai, műszaki, tudományos tevékenység (41,0 százalék), az egészségügy (40,9 százalék) és a turizmus (35,4 százalék) ágazat beruházási aktivitása csökkent. 

A következő negyedévekben a beruházási adatok várhatóan még nem lesznek kedvezők, azonban a kamatkörnyezet fokozatos normalizálódása segítheti a vállalati beruházások beindulását.  

Az állami és önkormányzati beruházások esetén a hazánknak járó uniós források beérkezése szükséges a beruházási volumen ismételt növekedéséhez. 

Kissé nőttek ipari termelői árak 
Öt hónap folyamatos csökkenés után júliusban havi alapon nőttek az ipari termelői árak. A KSH friss adatai szerint 0,9 százalékkal, miközben az éves áremelkedési ütem 1,3 százalékra lassult. A havi áremelkedés egyaránt érintette a belföldi és az exportértékesítés árait, az előbbi 0,4, míg az utóbbi 1,1 százalékos növekedést mutatott, miközben az energiaipar belföldi termelői árai 0,5 százalékkal tovább mérséklődtek. (A korábbi hónapok mutatói szélsőségesebb ármozgásokat jeleztek, ehhez képest összességében kissé nyugodtabb képet mutatnak a friss adatok – a szerk.) 
A számok alapján elmondható, hogy tovább folytatódott az energiaárak normalizálódása, miközben a feldolgozóiparban megállt az árcsökkenés – húzta alá Molnár Dániel. A Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője szerint ez utóbbi elhozhatja a fordulatot az iparban. Az elmúlt időszakban tapasztalt visszaesés – elsősorban a gyenge belső kereslet miatt – visszafogta az áremelkedést, viszont a kereslet felfutása ismét felfelé hajthatja az árakat.  
Az éves áremelkedési ütem lassulása ellenben előrevetíti az infláció további mérséklődését, tekintve, hogy a termelői árak fokozatosan begyűrűznek a fogyasztói árakba is. A tavalyi magas energiaárak bázisba kerülésével a következő hónapokban éves alapon csökkenhetnek a termelői árak, azonban az ipar és a vállalatok helyzetére vonatkozóan a havi adatokból tudunk majd következtetést levonni.  

A KSH friss beruházási adatai részletesen 

– A beruházások volumene 2023. II. negyedévében – az előző év azonos időszakához viszonyítva – 13,5 százalékkal csökkent, az előző negyedévhez képest – szezonálisan kiigazítva – 4,1 százalékkal mérséklődött.  

– 2023. II. negyedévében szezonálisan kiigazítva az építési beruházások szezonálisan kiigazított volumene 7,2, míg a gép- és berendezésberuházásoké 3,9 százalékkal csökkent. 

– A tárgyidőszakban tizenkilenc nemzetgazdasági ágból tizenötben mérséklődött a beruházási teljesítmény értéke. A nemzetgazdasági beruházások mintegy harmadát jelentő, a legnagyobb súlyt képviselő feldolgozóipar fejlesztései a tárgynegyedévben 7,7 százalékkal nőttek.  

– A legnagyobb részarányú villamosberendezés-gyártás beruházási volumenét két számjegyű, azonban a korábbi időszakoknál visszafogottabb növekedés jellemezte, főként a hosszabb ideje folyamatban lévő nagyszabású projektek fokozatos kifutása miatt. A második legnagyobb súlyt képviselő járműgyártás beruházási volumene ugyanakkor rendkívül dinamikusan nőtt, amihez több hazai járműipari, illetve beszállítói gyár részben kapacitásbővítő fejlesztése is hozzájárult.  

– Növekedés jellemezte továbbá a gyógyszergyártás, az egyéb feldolgozóipar, valamint a kokszgyártás, kőolaj-feldolgozás alág fejlesztéseit is, ezzel szemben minden más alágban különböző mértékű csökkenés volt tapasztalható. 

– A második legnagyobb beruházónak számító, a nemzetgazdaság fejlesztéseinek a 19 százalékát megvalósító ingatlanügyletek beruházási teljesítménye 21 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest. A volumenváltozást két folyamat határozta meg: a bázisidőszakot jellemző élénk irodaház-építési projektek lezárulása és a tárgyidőszaki lakásépítések, illetve -felújítások csökkenése. 

– A szállítás, raktározás beruházási volumene a 2023. I. negyedévi növekedéssel ellentétben jelentősen, 29 százalékkal csökkent, elsősorban az állami infrastrukturális fejlesztések mérséklődése következtében. 

– A mezőgazdaság beruházási teljesítménye 14 százalékkal esett vissza, amiben szerepet játszott az is, hogy a gazdálkodók csökkentették az építéssel, valamint az importgéppel és -járművel kapcsolatos fejlesztési ráfordításaikat. 

– Az energiaipar nemzetgazdasági ág fejlesztései reálértéken mintegy 1,5 százalékkal csökkentek, ugyanakkor a folyó áras adatokban enyhe növekedés mutatkozott szinte minden nagyobb szolgáltatónál. 

Címlapfotó: shutterstock