Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

Második becslésében a KSH megerősítette az első kedvezőtlen adatait: a második negyedévben a gazdaság teljesítménye éves alapon 2,4, míg negyedéves viszonylatban 0,3 százalékkal csökkent. A mai adatközlés kapcsán a fő kérdés az volt, hogy mi okozta a vártnál kedvezőtlenebb számokat, miért nem került ki a magyar gazdaság a technikai recesszióból.  

Mi van az adatok mögött? 

Termelési oldalról a mezőgazdaság kedvezően teljesített, hozzáadott értéke mintegy kétharmadával volt magasabb, mint egy évvel korábban. A havi adatokból az ipar és az építőipar gyengélkedésére számítottunk – mindkét esetben az alacsony belső kereslet okozza a problémát.

Ami meglepetés, az a szolgáltatások vártnál kedvezőtlenebb teljesítménye, itt 2,4 százalékos csökkenést mért éves alapon a KSH, holott az előző negyedévben még növekedés volt.  

A kereskedelem 10 százalék feletti visszaesése nem akkora meglepetés, bár ez az előző negyedévben még mérsékeltebb, 6,1 százalék volt. Ebben a kellemetlen hírben szerepe volt a szállítás, raktározás, a szakmai, tudományos, műszaki ágazat és az oktatás csökkenő teljesítményének. Összességében a gazdasági teljesítmény változásához a mezőgazdaság +1,7, az ipar –1,0, az építőipar –0,3, a szolgáltatások pedig –1,5 százalékponttal járultak hozzá. Ez utóbbi esetén negatív hozzájárulásra 2021 első negyedéve óta nem volt példa. 

A felhasználási oldal adatai 

Felhasználási oldalról a fogyasztás 3,2 százalékos visszaesése nem meglepő, és nem is kiemelkedően magas a kiskereskedelmi adatok, a magas bázis és a reálkeresetek csökkenése fényében. A beruházások esetében a kiemelkedően nagy, 15,6 százalékos visszaesés tekinthető meglepetésnek, bár ez a tegnapi beruházási adat alapján már sejthető volt. Itt az önkormányzati és állami forráshiány, a magas kamatkörnyezet és az uniós források visszatartása játszik szerepet.  

A havi, illetve negyedéves adatok alapján az exporttól többet vártunk: az áruexport mindössze 1,8 százalékkal emelkedett, miközben a szolgáltatásexport 6,2 százalékkal csökkent.

A szolgáltatásimport is mérséklődött, az exportnál nagyobb mértékben, 8,9 százalékkal, így a szolgáltatás-külkereskedelem növekedési hozzájárulása semleges lett, miközben az áruk külkereskedelme 5,3 százalékponttal járult hozzá a növekedéshez. A háztartások fogyasztási kiadása 1,5, a beruházások 4,8 százalékponttal húzták vissza a gazdasági teljesítményt. Jelentősen negatív (és nehezen magyarázható) volt a készletváltozás –2,3 százalékpontos eredménye. 

Mi várható a közeljövőben? 

A mai adatok alapján a szolgáltatások teljesítményének kedvezőtlen alakulása óvatosságra int a következő negyedévet tekintve. Éves alapon nagyon valószínűtlenné vált a recesszió elkerülése, azonban remélhetőleg a technikai recesszióból a következő negyedévben már sikerül kitörni. Ebben nagy szerepe lehet az infláció letörésének, illetve kell hozzá a stabil és viszonylag erős forintárfolyam is. Ez fokozni tudja a belső keresletet, azon keresztül pedig ismét növekedhet az ipar, az építőipar és például a kiskereskedelem teljesítménye is – bár az építőiparnál kérdés az is, hogy mikor érkeznek meg a hazánknak járó uniós források. 

Címlapfotó: shutterstock