A szaúdi fociláznak járt utána az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. A legnagyobb (értékű) labdarúgócsillagok igazolnak Szaúd-Arábiába mesés összegekért az európai élcsapatok helyett. Sőt, már felmerült az az ötlet is, hogy Izrael példáját követve egy szaúdi csapat szabadkártyával indulhasson az európai csapatokat felsorakoztató Bajnokok Ligájában. Mindenesetre a Transfermarkt adatai alapján a szaúdi liga 2023-ra már a 10. legértékesebb a világon. 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány arra a kérdésre kereste a választ, hogy mi az oka a közel-keleti államok egyre erősödő jelenlétének a nemzetközi sportéletben. Magyarország az ottani országokat megelőzve indult el a sport minél szélesebb körű támogatása irányába, de a gazdag olajkitermelő államok gazdaságstratégiája új perspektívába helyezheti a hazai sporttámogatási rendszert is. Az Oeconomus szakemberei megállapítják, hogy hazánk hatékonyabb utat járt be a Perzsa-öböl menti államoknál, és előkelőbb helyet foglal el a nemzetközi sporteseményeket rendező helyszínek rangsorában. 

Az egyre drágább és eredményesebb szaúdi nemzeti bajnokság klubvezetőinek kérelme alapján az egyik arab csapat a jövőben akár az európai Bajnokok Ligájában is indulhat. Ezt megelőzően az európai labdarúgásban is megjelent a szaúdi tőke, legutóbb 2021-ben a Premier League-ben (az angol labdarúgás első osztályában) szereplő Newcastle is a tulajdonukba került. Az Öböl menti országok közül Katar is felkerült a nemzetközi sport térképére, különösen az után, hogy házigazdája volt a 2022-es labdarúgó-világbajnokságnak.  

Szaúd-Arábia 2016-ban foglalta stratégiába a gazdasága átalakítását. A Saudi Vision 2030 című dokumentum több más cél mellett hangsúlyozta azt a szándékot, hogy az ország a kőolaj- és a gáztermelés mellett további gazdasági ágazatokba is igyekszik befektetni.  

Az elmúlt három évtizedben csökkent az olajjövedelem aránya az arab állam GDP-jében: az 1991-es 65 százalékról 2019-re 42-re. A nem kőolajterméshez kapcsolódó export pedig 2030-ig a 2016-os 16 százalékról 50-re emelkedhet. Ennek a változásnak különösen a 2010-es évtized adott lendületet. Összességében a gazdaság diverzifikációja és az új szektorok felé történő nyitás következtében Szaúd-Arábia 2030-ra a világ 15. legnagyobb gazdasága lehet a világon. A közel-keleti állam nagy léptekben halad a célja felé, az elmúlt időszakban megelőzte Hollandiát, Törökországot és Svájcot, 2016-ban a 20. volt, míg 2022-ben már a 17.  

Az új szaúdi gazdaságstratégia elemei 

A Gazdaságkutató Alapítvány megállapítja, hogy becslések szerint az olajágazaton kívül nyolc szektor teremt majd munkahelyeket és generálja a növekedés több mint 60 százalékát. Ezek az ágazatok a következők: bányászat és fémipar, petrolkémia, feldolgozóipar – többek között elektromosjármű-gyártás –, kis- és nagykereskedelem, turizmus-vendéglátás, pénzügy, építőipar, egészségügy. A Világgazdasági Fórum utazás- és turizmusfejlesztési indexén is nagyot javult az ország helyezése. 2019-hez képest, amikor a 43. volt a világon, 2021-re Szaúd-Arábia a 33. helyet szerezte meg. A tervek szerint az idegenforgalom akkorát fejlődhet, hogy az ország 2030-ra évente 100 millió látogatót vonzhat. A szaúdi kormány már régóta elismeri a sport fontos szerepét a királyság turisztikai jövőképének megvalósításában, nem véletlen, hogy a sport és a szórakozás döntő szerepet játszik a Vision 2030 megvalósításában és a gazdasági diverzifikációs erőfeszítésekben.

Ennek oka, hogy a globális sporteseményipar az előrejelzések szerint a 2019-es 285 milliárd dollárról 2024-re több mint 300 milliárdra növekedhet. 

Az Oeconomus foglalkozik a megasportesemények megrendezésének hatásaival, amely messze túlmutat a megnövekedett turisztikai adatokon. A nemzetközi versenyek, mint a világbajnokság, az olimpia vagy a Forma–1, döntő szerepet játszhatnak a desztinációk márkaépítésében és egy nemzet turisztikai kínálatának a megerősítésében. Az ilyen események lehetővé teszik a fogadó városok vagy országok számára, hogy bemutassák a fejlődésüket a világ színpadán, és új látogatók ezreit fogadják. Az infrastruktúra-fejlesztés, a megnövekedett közvetlen külföldi befektetések és a társadalmi fejlődés csak néhány a sportturizmusból származó számos előny közül. 

Szaúd-Arábiában 2021 óta rendeznek Forma–1-es nagydíjat, otthont adott a Dakar-ralinak és 2022-ben nehézsúlyú ökölvívó-világbajnoki döntőt tartottak az országban. Az Oeconomus cikke kitér a Szaúd-kupára, a sportág történetének legnagyobb értékű lóversenyére, a birkózásra és a teniszre is. Az események közvetlen gazdasági hatásai mellett megemlítik a szponzorálást is, amely lehetővé teszi különböző nagy márkák számára, hogy a saját országaikon túl másokat is elérjenek.

A sportesemények inspirálhatják a nézőket, hogy új utazási célpontot fedezzenek fel, olyat, amely korábban nem szerepelt a radarjukon, és többet megtudjanak Szaúd-Arábia gazdag történelméről és örökségéről.  

Mi a helyzet Katarban? 

A sportturizmus a Katar Nemzeti Turisztikai Ágazati Stratégia 2017–2023 következő szakaszában azonosított négy fő terület egyike. Az Oeconomus úgy értékeli, hogy a Katari Turisztikai Hatóság (QTA) az elmúlt években meg tudta erősíteni az ország státuszát mint sportturisztikai célpontot, ami vonzza a sportszövetségek, a klubok, a sportolók és a szurkolók figyelmét. A négy tengely olyan hagyományos sporteseményeket foglal magában, amelyek egyedülálló élményt nyújtanak az ország kulturális és történeti örökségéből, ami szintén növeli Katar pozícióját a sportesemények globális célpontjaként, ráadásul még több látogatót vonz. A sportesemények támogatása erősíti az arab állam nemzetközi pozíciót azzal, hogy a világ minden tájáról vonzza a szurkolókat, a sportolókat, a sportipar vezető szakértőit, akár sportorvosokat, stadionépítő mérnököket vagy rendezvénytervezőket.

E területek tudásigényes, így magas hozzáadott értékű ágazatokat képviselnek. 

A sportturizmus fejlesztésére irányuló katari stratégia négy kategóriára összpontosít: klasszikus sportok, mint a futball és a tenisz, a nemzeti örökség részét képező játékok, mint a teveverseny és a solymászat, mentális játékok, mint a sakk, valamint az olyan állóképességi sportok, mint a triatlon és a kerékpározás.  

Évente mintegy 80 sporteseménynek és világszínvonalú bajnokságnak ad otthont, és Katar az első közel-keleti ország, amelyet az a megtiszteltetés ért, hogy házigazdája lehetett a 2019-es atlétikai, a 2022-es labdarúgó- és a 2023-as vizes világbajnokságnak. Ezek az események egyedülálló lehetőséget biztosítanak az ottani turisztikai szektor számára, mivel globális közönséget vonzanak, és egyedülálló, az ország adottságaira építő élményeket nyújtanak. 

Magyarország és a sportgazdaság 

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány az elemzésében leírja, hogy Magyarország már korábban, 2010-es évek legelején felismerte a sporttámogatás jelentőségét és a sportturizmus gazdaságra kifejtett hatását. Országunk azoknak a nagy nemzetközi versenyeknek már korábban is házigazdája volt, amelyeket az Öböl menti államok csak néhány éve rendeztek meg először. Ezek közé tartozik a 2017-es vizes világbajnokság, amelyet 2022-ben is hazánk rendezett és 2027-ben ismét otthont ad az eseménynek, emellett idén augusztusban az atlétikai vébét is nálunk rendezték.  

Magyarország a labdarúgó-események házigazdájaként is egyre több lehetőséget kap, a felhalmozott szervezési rutinnak köszönhetően.

2021-ben a labdarúgó-Európa-bajnokságot a kontinens 11 városában rendezték, köztük Budapesten is, majd az idén a Európa-liga döntőjét is itt tartották.  

A Közel-Keleten néhány éve megrendezendő Forma–1-es futamra hazánkban 1986 óta kerül sor, amelynek a szervezési jogát épp az idén hosszabbították meg 2032-ig. Magyarország egyre nagyobb rutint szerez a nagy nemzetközi események megrendezésében, ennek köszönhetően mind több sportág nemzetközi versenyeinek lehet házigazdája.  

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint Magyarország a közel-keleti államokhoz képest sokkal kisebb ráfordítással vált olyan helyszínné, amelyet nemzetközi szinten a sporttal kötnek össze. Budapest 2022-ben már a világ 13. legkiemelkedőbb városa volt e téren, többek között megelőzve Dohát, a 2022-es labdarúgó-világbajnokság házigazdáját. Az idén pedig a fővárosunk már a 10. legnépszerűbb célpontja lett a nemzetközi sporteseményeknek és a hozzá kapcsolódó turizmusnak. Emellett a Nemzetközi Úszószövetséggel történt megállapodás után Magyarország a harmadik olyan állam, amely egynél több sportvilágszervezetnek ad otthont. 

(Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány) 

Címlapfotó: shutterstock