Szaúd-Arábia mérlegeli a kínai ajánlatot, hogy atomerőművet építsen – mondták az ügyben jártas szaúdi tisztviselők. A királyság ezzel próbál nyomást gyakorolni a Biden-adminisztrációra – írta a The Wall Street Journal.

Szaúd-Arábia elkezdené fejleszteni saját polgári nukleáris kapacitását. Az Oil Price portál szerint a potenciális partnerek közül az Egyesült Államok lenne az első, nyilvánvaló választás, de Washington óvatosan közelít a kérdéshez. Az USA világossá tette, hogy csak akkor segíti Rijádot a nukleáris termelési képességek fejlesztésében, amennyiben a szaúdiak lemondanak az urándúsításról vagy a reaktorokból származó plutónium újrafeldolgozásáról. Azaz

nem szeretnék, ha elmozdulnának az atomenergia katonai célú hasznosítása felé.  

A The Wall Street Journal szerint (WSJ) Szaúd-Arábia jelenleg a China National Nuclear Corporation (CNNC) ajánlatát vizsgálja egy atomerőmű építésére az ország egyik keleti tartományában, közel Katar és az Egyesült Arab Emírségek határához.  

Mivel Kína nem szab atomsorompó-feltételeket, nem gátolná a szaúdiakat, hogy bányásszák a saját uránjukat és esetleg még dúsítsák is azt. A WSJ felveti, hogy a kínaiakkal való tárgyalást vehetjük egy kísérletnek is arra, hogy sarokba szorítsák, vagy legalább kompromisszumra kényszerítsék az USA-t, de a királyság 2030-ra mega bányászati ipart akar kifejleszteni. Elég jelentős uránlelőhelyei vannak, hogy kiléphessen a világpiacra.  

A Közel-Kelet eddig nem nagyon igyekezett az atomenergia-termelés fejlesztésében. A régió olajvagyonát kihasználva, hagyományosan a fosszilis tüzelőanyagokra támaszkodott a villamosenergia-szükségletének kielégítésére. 2020-ban kezdte meg a működését az arab világ első atomerőműve az Egyesült Arab Emírségekben. A tervek szerint a létesítményt még bővítik, ami így fedezné az ország villamosenergia-szükségletének egynegyedét. 

Megfigyelők azonban figyelmeztetnek arra, hogy 

az érzékeny közel-keleti térségben a nukleáris képességek bővítése nukleáris fegyverkezési versenyhez is vezethet, amely katasztrófával végződhet.  

A tárgyalásokat bonyolítja, hogy Izraelben is vita folyik arról, hogy elfogadják-e azt a szaúdi követelést, miszerint engedélyezzék az urándúsítást a királyságon belül.  

Mindenki számára világos, hogy ha urándúsításba kezdenek a Közel-Keleten, akkor mindenki ezt akarja majd  

– vélik az izraeliek. 

A kínai ajánlat elfogadása további geopolitikai elmozdulást jelentene az ázsiai nagyhatalom felé, mivel az drága, hosszú távú szerződésekbe zárja az országokat. Százéves házassághoz hasonlítják az ilyen ügyleteket, tekintettel arra az időre, amely a kezdeti megbeszélésektől a megállapodás aláírásáig, majd az erőmű felépítéséig, karbantartásáig és leszereléséig tart. 

Kína Szaúd-Arábia legnagyobb olajvásárlója és kereskedelmi partnere, Peking pedig az idén megállapodást kötött a Szaúd-Arábia és Irán között a kapcsolatok normalizálására. A másik oldalon viszont Rijád az amerikai fegyverek legnagyobb vásárlója, és a szaúdi tisztviselők nyilatkozatai szerint szeretnének az amerikai biztonsági ernyőben maradni. Mindenesetre az amerikai–szaúdi–izraeli kapcsolatokról szóló széles körű megállapodás megkötése a szaúdi koronaherceg geopolitikai erejét is bebetonozná. 

Szaúd-Arábia Franciaországgal és Oroszországgal is tárgyalt az atomenergiáról. Az arab állam tisztviselői azonban kétségbe vonják Franciaország teljesítőképességét, az Oroszországgal való együttműködésnél viszont a szankciókkal kapcsolatban vannak aggályaik. Persze érdeklődést mutattak Dél-Korea javaslata iránt, hiszen az Egyesült Arab Emírségekben üzembe helyezett atomerőmű szintén koreai, de az amerikai technológiát használó dél-koreai cégeknek be kell tartaniuk Washington exportkorlátozásait is. 

A Biden-kormányzat persze meg van győződve arról, hogy az Egyesült Államok működési és szabályozási szakértelme jobb, mint amit Kína kínál. Az ajánlattevőkkel folytatott szaúdi megbeszéléseket többször meghosszabbították, a tárgyalások várhatóan legalább az idei év végéig tartanak. 

A kínai ajánlat legalább 20 százalékkal olcsóbb a két versenytárstól – a Kepcótól és a francia EDF-től – érkezettnél, és ez vonzó lehet a szaúdiak számára. Rijádban mindenesetre arra törekednek, hogy 2023 végére nyélbe üssék a szerződést a Duwaiheen néven ismert kétreaktoros, 2,8 gigawattos erőműre, amelyet később 16 reaktorra bővítenének. A teljes összköltség végül elérné a 80-100 milliárd dollárt. 

A párizsi székhelyű Nemzetközi Energiaügynökség szerint a 31 reaktorból, amelyet 2017 eleje óta kezdtek építeni világszerte, 17 orosz, 10 pedig kínai tervezésű.