A Moody’s péntek esti döntésében változatlanul hagyta a magyar adósbesorolást az eddigi Baa2 szinten, stabil kilátás mellett, ami azt is jelenti, hogy hazánk továbbra is két fokozattal a befektetésre ajánlott kategória felett helyezkedik el. A Makronóm Intézet szakértője részletesen elemzi a döntést és kitér a jövőbeli várakozásokra is.
Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza
A Moody’s döntése a várakozásoknak megfelelően alakult: hazánk hitelminősítése nem változott, és a kilátás is stabil maradt. Ez azt jelenti, hogy a magyar államadósság minősítése továbbra is a Baa2 kategóriában van, két szinttel feljebb a bóvli kategóriánál. A hitelminősítő pozitívumként értékelte hazánk középtávú növekedési potenciálját, a szakképzett munkaerőt, a jó infrastruktúrát, a magas munkatermelékenységet, illetve az alacsony társaságiadó-kulcsot. Legnagyobb problémaként az uniós vitákat, illetve az ezekhez vezető intézményi hiányosságokat jelölték meg, ami az EU-s források visszatartását eredményezi. Ugyanakkor a hitelminősítő arra számít, hogy végül megkapjuk a nekünk járó forrásokat. Szintén pozitívumként értékelik a csökkenő adósságpályát, a magas beruházási szintet, illetve az orosz energiakitettségből fakadó kockázatok csökkenését.
Egy jövőbeni felminősítéshez három dolog vezethetne a Moody’s szerint: az uniós feltételek maradéktalan teljesítése és így a források folyósítása, a vártnál erőteljesebb gazdasági növekedés, illetve szigorúbb fiskális politika, azaz alacsonyabb hiány. Leminősítéshez vezethet a fenti három tényező negatív irányú változása, az Oroszországból érkező energiaimport zavara, ha hazánk a külföldi működő tőke szempontjából kedvezőtlenebb helyszínné válna, valamint amennyiben az orosz–ukrán háború a NATO részvételével eszkalálódna.
Összességében bár nem történt változás a hitelminősítésben, mindenképpen pozitívumként könyvelhető el a közlemény vártnál optimistább hangvétele. Ez természetesen nem jelenti a negatív tényezők, illetve kockázatok elhallgatását, de messze nem ezek vannak túlsúlyban az értékelésben. Ez azért is kedvező hír, mert bár a várakozás a változatlan kilátás volt, egy kis esélyt adtunk arra is, hogy az adósságunkat negatív kilátással látják el. Ennek a veszélye azonban vélhetően a jövőben jóval alacsonyabb lesz, hiszen az infláció mérséklődése a költségvetési folyamatokra is kedvező hatást gyakorolhat, illetve segíthet beindítani a növekedést is. A felminősítés eléréshez azonban még sok a tennivaló: a költségvetési helyzet javítása mellett fontos az érdemi növekedési pályára való visszatérés, továbbá az uniós források tényleges megszerzése.
A Moody’s döntése
A hitelminősítői döntést feszült várakozás előzte meg, de végül a Moody’s változatlanul hagyta a magyar adósbesorolást. A döntés erősségként említi meg a középtávú potenciális gazdasági növekedést, valamint azt, hogy Európában Magyarországon az egyik legalacsonyabb társaságiadó-kulcs, de említik még a feldolgozóipar erős beágyazottságát is. Mindezek miatt továbbra is vonzó befektetési célpont vagyunk.
Viszont hazánk legnagyobb gyengeségei között említik meg az intézményi környezetet. Ezt azért fontos kiemelni, mert ez a fajta gyengeség rontja Magyarországnak az Európai Unióval való kapcsolatát, ami pedig bizonytalanná teszi a nekünk járó források lehívását.
Önmagában biztató, hogy a cég stabil kilátás mellett hagyta változatlanul az adósbesorolást, ami arra utal, hogy kiegyensúlyozottak a kockázatok, a beruházásoknak köszönhetően a gazdasági növekedés erős maradhat, miközben az adósságráta is tovább csökkenhet. A cég egyúttal optimista az uniós források megszerzését illetően is. A jelentésben azt írják, hogy várakozásaik szerint viták közepette, de fokozatosan sikerül majd lehívni az uniós forrásokat. Ezek viszont a gazdasági növekedésre csak mérsékelt hatást gyakorolnak.
Az EU-s forrásokat mindemellett nem szabad félvállról venni, mivel a jelentősebb csúszás azok kifizetésében – rosszabb esetben ezen összegek jelentős részének az elvesztése – már veszélyezteti a középtávú növekedési kilátásokat, arról nem is beszélve, hogy a költségvetésben milyen finanszírozási lyuk keletkezne.
A hitelminősítői döntés szerint a forintban és devizában kibocsátott adósság változatlanul A1.
A hitelminősítő az előrejelzésében 2023-ban a magyar GDP stagnálását várja, majd a következő évtől már azzal számolnak, hogy visszatér a 3 százalék körüli növekedési pályára a gazdaság.
Viszont nem lehet elmenni szó nélkül amellett, hogy a közép- és hosszú távú növekedési kilátásokra Magyarországin is hatással van a katasztrofális demográfiai helyzet. Érdemes megemlíteni az Eurostat számításait, amely szerint a 2023 és 2030 között akár 8 százalékkal is csökkenhet a munkaképes népesség, ami jóval magasabb az unió 6,5 százalékos átlagánál.
A Moody’s az idei évre 4,2 százalékos költségvetési deficitet vár, ami egyfelől örvendetes, mert egy csökkenésként könyvelhető el, másfelől kedvezőtlen, mert meghaladja a kormány 3,9 százalékos hiánycélját. Ami pedig a jövőt illeti, a hitelminősítő a kabinet által 2024-re 2,9 százalékban meghatározott hiánycélt 3,5 százalékra teszi. De hozzáteszik azt is, hogy a kivetett különadók ellensúlyozhatják az egyre növekvő kiadásokat.
Az inflációra is kitért a cég: szinkronban a kormányzati várakozásokkal, szerintük is teljesülhet év végére az egy számjegyű infláció, sőt várakozásaik szerint az 2024 végére 3,4 százalékra redukálódhat.
A Moody’s nem vár fennakadásokat a jövőben az orosz–magyar gázellátásokban. Ennek az oka, hogy a tavalyi évhez képest nagymértékben csökkent az orosz energiahordozókra való támaszkodás, és ennek a következménye a külkereskedelmi és a folyó fizetési mérleg javulása. Igaz, az előrejelzésükben megemlítik, hogy az orosz függőség a jövőben is fennmarad viszont a közeli kapcsolatok és a Török Áramlat vezeték miatt fennakadásokra nem kell számítani.
Érdemes megemlíteni a Moody’s által felvázolt lehetséges optimista és pesszimista forgatókönyveket is.
A hitelminősítő szerint a magyar besorolásban négy esetben várható pozitív irányú lépés. Megemlítik a kormány és az EU közötti viszony érdemi javulását, amely mélyreható reformok végrehajtásával érhető el. A második lehet, ha a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem területén jelentősebb előrelépés történik. A Moody’s itt még megemlíti a vártnál gyorsabb növekedést, valamint a költségvetési pozíció vártnál gyorsabb javulását.
Negatív irányú lépés a cég szerint egyfelől akkor reális, ha a kormány és az EU közötti viszony tovább romlik, és így reálissá válik az uniós források végleges elvesztése, másfelől, ha tartósan problémába ütköznek az orosz gázszállítások, végül pedig, amennyiben tovább eszkalálódik a szomszédunkban dúló háború.
A Moody’stól több felülvizsgálat az idén már nem érkezik, legközelebb 2024 első negyedévében olvashatunk tőlük jelentést, amelyben értékelik hazánkat.
Varga Mihály pénzügyminiszter is ragált a hitelminősítői döntésre a Facebook-oldalán:
Kiemelte, hogy „a nemzetközi hitelminősítő legfrissebb jelentésében megerősítette hazánk Baa2 adósbesorolását stabil kilátással”, majd részletezte, hogy „a Moody’s kedvezően értékeli, hogy a magyar gazdaság jövőre visszatér a magas ütemű növekedési pályára, miközben a kormány jelentősen csökkenti a költségvetési hiányt és az államadósságot”.
Varga Mihály szerint „Magyarországot a baloldali kormányzás kudarcának eredményeként 2006-tól kezdődően sorozatosan leminősítették. A nemzeti kormány sikeres gazdaságpolitikájával 2016/2017-től kezdődően több felminősítést is kapott Magyarország”.
Végül a magyar pénzügyminiszter összegezte hazánk pozícióját:
Jelenleg mindhárom nagy hitelminősítő két osztályzattal magasabbra sorolja hazánkat, mint az elmúlt évtized elején
Borítókép: 123rf
