Az egyik vezető szlovák gazdasági portál az ottani gazdasággal kapcsolatban borús képet alkotott. A magasabb költségvetési hiányért elsősorban a parlamentet okolják, ahol megfelelő jogalkotási folyamat nélkül fogadnak el olyan jogszabályokat, amelyek kiadásaival a költségvetés nem számolt.
A szlovák államháztartás az idei évet a bruttó hazai termék 6,85 százalékának megfelelő deficittel zárja. Ez a GDP 6,44 százalékos hiányával jóváhagyott idei költségvetéshez képest 0,41 százalékkal, 412 millió euróval több.
A múlt hónapban tette közzé a szlovák pénzügyminisztérium az államháztartás 2023-ra várható alakulásáról szóló jelentését, amely szerint a nagyobb hiány oka elsősorban az a jogszabály, amelyet megfelelő jogalkotási folyamat nélkül fogadtak el a parlament tagjai, miközben a költségvetés nem tartalmazott ilyen jellegű kiadásokat.
A GDP 1,03 százalékával dobják meg a kiadásokat azok a jogszabályok, amelyeket az előre hozott választásokra készülő parlament hirtelen elfogadott.
Ezek közül a GDP 0,43 százalékát teszi ki az, hogy a nyugdíjak jövő év elején esedékes átértékelését előre hozták. Az is jelzésértékű, hogy az adóbevételek a prognózisok szerint a GDP 0,36 százalékával lesznek kisebbek.
A pénzügyminisztérium az államháztartási kiadások oldalán nem számít megtakarításokra. Az elmúlt időszakban elfogadott rendelkezések 720 millió euró értékben terhelik meg a kincstárt.
A tárca szerint a parlamentben a törvénykezési aktivitás nagyon megterhelte az államháztartást, csaknem kétszer akkora kiadásokkal kell számolniuk, mint amennyi tartalékot erre képeztek. A költségvetés erre vonatkozó tartaléka kevesebb mint 860 millió euró volt, de az elfogadott intézkedésekhez az idén csaknem 1,6 milliárddal kell finanszírozni a büdzsét. Idetartozik a nyugdíjak rendkívüli valorizálása, ami 524 millió euró.
Az adó-előrejelzés aktualizálása után 434 millió euróval kevesebbre számítanak, kisebb lesz a bevétel a szociális biztosítókban, az egészségpénztáraknál, illetve a bevételt csökkenti a gyermekek után járó adókedvezmény emelése is.
A jelenlegi becslés szerint 2023-ban a bruttó államadósság eléri a GDP 57,1 százalékát, ami két százalékponttal kevesebb, mint amit az eredeti költségvetési feltételezett. Ez azonban továbbra is az adósságfék legszigorúbb szankciózónájában marad.
Az adósságféket a 2010-es válság után vezették be, amikor Szlovákia nem jutott külső finanszírozáshoz. Akkor megalakították a költségvetést felügyelő bizottságot, illetve olyan ötsávos rendszert vezettek be, amely az államadósság 50 százalék feletti szintjénél különböző, egyre komolyabb szankciókkal sújtaná a kormányt. Az adósságsávról szóló jogszabályt akkor a pénzügyminisztérium két fiatal szakértője, Ódor Lajos, illetve Horváth Mihály dolgozta ki, ám a Covid-járvány idején ezeket a szankciókat felfüggesztették. Most azonban mondhatjuk, hogy a fagyi visszanyalt, mivel azóta Ódorból megbízott kormányfő, Horváthból pedig pénzügyminiszter lett, és nekik kell elszenvedniük először a saját maguk által meghatározott intézkedéseket.
Mindenesetre az idei hiány mértéke a jövőben is megterheli az államot, a deficit pedig növeli az adósságot.
A Költségvetési Felelősségi Tanács szerint az adósság stabilizálása és a további csökkentés feltételeinek megteremtése kell, hogy legyen a kormányfő célja. A szervezet szerint ezeket a kiadási keretek következetes betartásával lehetne elérni. Az egyik tanácstag úgy vélte, hogy az optimális konszolidáció több évre oszlik el, de a legnagyobb erőfeszítéseket már 2024-ben és 2025-ben meg kell tenni. Becsléseik szerint ebben a két évben 2,4 milliárd eurónyi konszolidációra lesz szükség.
A jelenleg megbízott ügyvivő kormány, amely nem kapott bizalmat a parlamenti pártoktól, a programnyilatkozatában megjelölt olyan lehetséges intézkedéseket, amelyek részei lehetnek a konszolidációnak, de nem akarja csökkenteni a jövőbeli növekedést támogató kiadásokat például a K+F vagy az oktatás területén, nem szeretné emelni a munkát terhelő adókat sem, másrészt jelezte az ingatlan- vagy a fogyasztási adó növelését. A konkrét intézkedések kiválasztása és azok parlamenti jóváhagyása azonban már a szeptemberi szavazáson megválasztott képviselőkön és az új kormányon múlik. Várhatóan néhány közterhet emelni kell, elsősorban az ingatlan- és a fogyasztási adót. E tekintetben azonban a szeptemberi választásokon felálló kormány mondja ki majd a végső szót.
Szlovákiában valóban alacsony az ingatlanadó, azonban ennek az emelésével nehezen lehetne megoldani az adórendszer reformját. Alapvető gond, hogy a fizetések utáni adóék (járulékok és a személyi jövedelemadó) mintegy tíz százalékponttal magasabb, mint Magyarországon, ami miatt (bár hasonló az átlagbér mindkét helyen) jelentősen megdrágul a szlovákiai munkabérköltség a külföldi befektetők előtt. Az áfa csupán 20 százalékos, tehát ennek az emelésével volna lehetősége a leendő kormánynak a bevételek növelésére.
A mostani kabinet keze meg van kötve. Annyit tehet, hogy konzultál a politikai pártok képviselőivel, hogy milyen intézkedéseket terveznek az államháztartás helyreállítása érdekében. Ezt követően az ügyvivő kormány megalkotja azokat a lehetőségeket, amelyek közül a szeptember 30-án esedékes választások után az új kabinet választhat.
Kiegyensúlyozott költségvetés?
A hiánycsökkentés mellett sok szó esik egy esetleges kiegyensúlyozott költségvetésről is, ez azonban a közgazdászok szerint jelentős gazdasági károkat jelentene.
Úgy értékelik, hogy az a mostani helyzetben recesszióba sodorhatja a gazdaságot, és 20 ezer munkahely megszűnését jelentené.
Ha a kormányzat kiegyensúlyozott költségvetést készítene 2024-re, akkor a bevételi és kiadási oldalon ötmilliárd euró feletti konszolidációt kellene elérni. Óriási összegről van szó, hiszen tavaly 4,52 milliárd volt a hiány, az idén pedig 8,3 milliárdos deficit várható. Ez vélhetően az energiatámogatások eltörlésével és az egyéb költségtakarékossági intézkedések, például a közszféra bérnövekedésének az elhalasztásával vagy több adó beszedésével valósítható meg.
Ezek persze csak a költségvetés gondjai, egyelőre nagy a bizonytalanság a jövő évi energiaárak körül is. A Szabályozási Hivatal a közelmúltban úgy számolt, hogy rendkívüli állami intézkedések hiányában 2024-re átlagosan 81, a gáz esetén pedig akár 110 százalékkal is emelkedhet a lakossági áram ellenértéke.
A másik fenyegető gond a kamatok növekedése. Az elmúlt időszakban a jelzáloghitelekhez hozzá lehetett jutni akár egy százalék körüli kamatszinten, ami sok szlovák polgárt késztetett kölcsönfelvételre, viszont
az utóbbi időszakban jelentősen megemelkedtek a kamatok, így a törlesztőrészletek megduplázódhatnak.
Persze ez csak pénz, Ódor Lajos kormányfő az egyik legégetőbb gondnak azt tartja, hogy az ország nem tudja megtartani a tehetséges fiataljait. A helyi fiatalok több mint ötöde külföldön végzi az egyetemi tanulmányait (elsősorban Csehországban, míg a felvidéki magyarok hazánkban), és a diplomaszerzés után a nagy részük ott is marad. Ódor azt javasolja, hogy az EU-s megújulási programból továbbra is folyósítsanak 1550 érettségizettnek kilencezer eurós ösztöndíjat, amennyiben Szlovákiában folytatják a tanulmányaikat.