Orbán Viktor Tucker Carlsonnal beszélgetett az augusztus 30-án közzétett friss interjúban. Ebben az amerikai–magyar kettős adóztatási egyezményről is szó esett. A kormany.hu portálon is megtalálható leirat szerint akkor került szóba az egyezmény, amikor a riporter az amerikai–magyar kapcsolatok alakulásáról kérdezte a miniszterelnököt, aki – egy hosszabb gondolat egy részletét idézzük – így válaszolt:

és remélhetőleg Trump vagy a republikánusok vissza fognak térni, és akkor a kapcsolat újra nagyon jó lesz. De jelenleg a kapcsolatunk abszurd. El tudja azt képzelni, hogy az Egyesült Államok kormánya felmondja a Magyarország és az Egyesült Államok között meglévő, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást, ugyanakkor az Oroszország és az Egyesült Államok közötti egyezmény továbbra is életben van?”  

Ennek apropóján utánajártunk annak, hogy mit is jelent pontosan ez a konkrét egyezmény, és annak felmondása milyen következménnyel járhat a hazai és az amerikai cégekre, illetve magánszemélyekre nézve jövő év januárjától.  

Miről is van szó pontosan?  

Mint az a pénzügyekkel, a gazdasággal foglalkozók körében ismert, 2022 nyarán az Amerikai Egyesült Államok diplomáciai úton értesítőt küldött Magyarország részére, amelyben arról tájékoztatta hazánkat, hogy a két ország között érvényben lévő kettős adóztatást elkerülő egyezményt egyoldalúan felmondja. Az azóta eltelt időben nem történt hivatalos fejlemény az ügyben – hacsak a friss Tucker-interjút nem tekintjük annak. Így ha a következő hónapokban nem lesz előrelépés, akkor a 2022. évi felmondás következtében 2024. január elsejétől megszűnik az egyezmény hatálya.  

A részletek kapcsán az alábbiakban a könnyvizsgálattal foglalkozó PKF International egy nyilvános, online elérhető, néhány hete közzétett bejegyzéséből idézünk. A PKF egy angolszász vállalat, amelynek a nemzetközi hálózata 1969-ben alakult Pannell Kerr Forster néven, négy ország – Ausztrália, Kanada, az Egyesült Királyság és az USA – irodáiból. A magyar egység 1996-ban csatlakozott a PKF International nemzetközi könyvvizsgáló hálózathoz. Az anyagot Vadkerti Krisztián ügyvezető igazgató, adópartner és Székely Gábor adómenedzser jegyzi.  

A fenti szakértők az alábbiakban összefoglalják, milyen adójogi következményekkel jár az érintett társaságok, illetve magánszemélyek számára a kettős adóztatási egyezmény megszűnése.  

E szerint azon magyar társaságok, amelyek amerikai befektetéseik révén jövedelemben részesülnek hazánkban – különös tekintettel a passzív jövedelmekre, mint osztalék, kamat és jogdíj –, 2024. január 1-jét követően jelentősen növekvő forrásadóteherrel kell számoljanak. Az ilyen típusú kifizetésekre ugyanis az USA akár 30 százalékos forrásadót is kivethet a jövő évtől, miközben a hatályos egyezmény alapján ennek a mértéke jelenleg az osztalék esetén 5–15 százalék, míg a kamatból és jogdíjból származó jövedelmeket forrásadó-mentesen fizetik ki.   

Mi a helyzet magánszemélyek esetén?  

A hazai magánszemélyek amerikai befektetésein elért azon típusú jövedelmein, amelyek a magyar személyi jövedelemadó szempontjából az összevont adóalapba tartoznak, az USA a jövő évtől akár 30 százalékos forrásadót is kivethet (ez a fent említett módon és mértékben beszámítható az idehaza fizetett személyi jövedelemadó összegébe).  

A magyar adóilletőségű magánszemély USA-ból érkező tőkejövedelme szintén növekvő adóterhet keletkeztet a jövő évtől, mivel a jelenlegi 0–15 százalékos közteher helyett az Egyesült Államok akár 30 százalékos forrásadót is kivethet, amelyre további 5 százalékos itthoni személyi jövedelemadó is hozzáadódik.  

További részletek ebben a cikkben olvashatók: 

Címlapfotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher