Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza 

A szálláshelyek forgalmának alakulása júliusban az elmúlt hónapok tendenciáját követte: a vendégéjszakák száma összességében kismértékben, egy százalékkal mérséklődött, míg a vendégek száma 4,3 százalékkal nőtt. Ez azt is jelenti, hogy az utazás időtartama csökkent, rövidebb időre mentek a családok nyaralni – akár a belföldiek, akár a külföldiek.  

A belföldi vendégéjszakák száma 8,4 százalékkal esett vissza, míg a külföldieké 13 százalékkal emelkedett. Az adatokon tehát továbbra is látszik a nemzetközi turizmus visszarendeződése, amelyet a szolgáltatás-külkereskedelmi adatok is visszaigazolnak:  

a második negyedévben a magyarok euróban számított költései 42,6 százalékkal, míg a külföldiek magyarországi költései 27,8 százalékkal növekedtek.  

A belföldi forgalom csökkenését tehát csak kisebb részben magyarázza a magas infláció miatti kedvezőtlen vásárlóerő – bár vélhetően sok családnál ez is döntő szerepet játszik. A belföldi vendégéjszakák számának mérséklődése és a külföldi vendégéjszakák számának emelkedése visszatükröződik a desztinációnkénti adatokban is: a Balatonnál a vendégéjszakák száma 3,8 százalékkal csökkent a belföldi vendégéjszakák számának 8,9 százalékos visszaesése és a külföldi vendégéjszakák számának 13,3 százalékos növekedése mellett.  

Mi történt a fővárosban? 

Budapesten, ahol jelentősebb a külföldi forgalom, a vendégéjszakák száma 12,3 százalékkal emelkedett. A szállásdíjak értéke júliusban összesen 15 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Ez azt jelenti, hogy  

a bevétel a 17,6 százalékos inflációnál kisebb mértékben, de attól nem jelentősen elmaradva nőtt, azaz bár a turizmusban összességében nem történt éves alapon bővülés, de kismértékű növekedésről beszélhetünk a szállásdíjak reálértékét nézve.  

Mi várható a közeljövőben? 

Augusztusban az Atlétikai Világbajnokság pozitív irányba befolyásolhatja a turisztikai adatokat, így remélhetőleg a vendégéjszakák száma is emelkedést mutat majd. A következő időszak turisztikai adatait nagymértékben befolyásolja majd a belföldi vásárlóerő alakulása: az infláció csökkenése segíthet abban, hogy a belföldi kereslet erősödjön – és remélhetőleg nem csak a külföldi utazások tekintetében. 

A KSH-adatai részletesen 
– 2023 júliusában a turisztikai szálláshelyeken (kereskedelmi, magán- és egyéb szálláshelyeken) 2,2 millió vendég 6,4 millió vendégéjszakát töltött el. 
– A vendégek száma 4,3 százalékkal magasabb, a vendégéjszakáké 1 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. 
– A belföldi vendégek által eltöltött éjszakák száma 8,4 százalékkal csökkent, a külföldivendég-éjszakáké 13 százalékkal emelkedett. 
– 2023. január–júliusban a belföldi vendégek 8,1 százalékkal kevesebb, a külföldiek 13 százalékkal több vendégéjszakát töltöttek el a turisztikai szálláshelyeken, mint az előző év azonos időszakában. 
– 2023. júliusban a vendégéjszakák 62 százalékát a kereskedelmi szálláshelyek adták, ahol a forgalom 2,3 százalékkal visszaesett. A magán- és egyéb szálláshelyeken 1,2 százalékkal több vendégéjszakát regisztráltak, mint egy évvel korábban. 
– A magán- és egyéb szálláshelyeken eltöltött belföldivendég-éjszakák száma 8,2 százalékkal csökkent 2022 júliusához viszonyítva. A két legnépszerűbb turisztikai térségben, a Balaton és a Mátra–Bükk turisztikai szálláshelyein a belföldivendég-éjszakák 42, illetve 8,2 százalékát regisztrálták, Budapest részesedése 4,8 százalék volt. 
– A külföldi vendégek száma 19, a vendégéjszakáké 13 százalékkal emelkedett az előző év azonos hónapjához képest. 
– Budapest turisztikai szálláshelyein a külföldivendég-éjszakák 45 százalékát regisztrálták, a legnépszerűbb turisztikai térség pedig a Balaton volt, 24 százalékos részesedéssel. 
– Összesen 33 803 turisztikai szálláshely, ezen belül 3034 kereskedelmi, illetve 30 769 magán- és egyéb szálláshely fogadott vendégeket. A kereskedelmi szálláshelyek közül 1005 szálloda és 1203 panzió volt nyitva július egy részében vagy egészében. 

Címlapfotó: shutterstock