Az orosz–török csúcstalálkozó középpontjában a fekete-tengeri gabonakereskedelem újraindítása állt. Putyin nem zárkózik el, de a feltételei változatlanok.
Szocsiban fogadta Recep Tayyip Erdoğant az orosz elnök. A két vezető találkozójának fókuszában a fekete-tengeri gabonaegyezmény ismételt elindítása állt.
Oroszország júliusban lépett ki az egyezményből, amelyet Erdoğan nem kevés munkával hozott tető alá még tavaly, biztosítva ezzel a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak használhatóságát és a globális élelmiszerpiac stabilitását. Putyin már akkor közölte:
a lépésre azért került sor, mert Moszkva szerint a Nyugat egyáltalán nem váltotta be az ígéretét, és bár nem szankcionálja az orosz élelmiszer- és műtrágya-kereskedelmet, a logisztikai, biztosítási és fizetési korlátozásokkal jelentősen megnehezíti azokat.
Az egyezményből kilépéssel egy időben Moszkva blokád alá vonta az ukrán kikötőket és folyamatos légitámadásokat hajtott/hajt végre ellenük. Egyben megüzente a Nyugatnak: minden Ukrajnát elhagyó vagy odatartó hajót potenciális hadihajónak tekint – és aszerint is járhat el vele szemben. A hírre a biztosítótársaságok leállították az ukrán projektjeiket, a kereskedelmi vállalatok visszarendelték a flottáikat, az ukrán fekete-tengeri gabonakereskedelem pedig gyakorlatilag megszűnt létezni.
Óvatosan lépkedni középen
Erdoğan június óta a fekete-tengeri kereskedelem újraindítása mellett érvel, ráadásul homályosan arra is célzott, hogy a most hatályát vesztett helyett sokkal szélesebb formában kell működtetni azt. Mint mondta, az egyezmény újbóli megkötése nemcsak élelmiszerpiaci, hanem diplomáciai szempontból is kiemelten fontos: a kereskedelem zavartalan biztosítása ugyanis olyan bizalmi tényezővé válhat, amelyre a későbbiekben akár egy tűzszünetet és béketárgyalást is lehet alapozni.
Ugyanakkor nem felejtett el a Nyugatnak is odaszúrni egyet, mondván: a fekete-tengeri kereskedelem megmenthető, de ahhoz az kell, hogy a nyugati országok konstruktívabban álljanak hozzá az orosz állásponthoz. „A megoldás azon múlik, hogy a Nyugat betartja-e a Moszkvának tett ígéreteit” – figyelmeztetett.
A szeptember 4-i találkozón Putyin tulajdonképpen megismételte azt, amit az egyezményből való kilépés óta mondogat: Moszkva hajlandó újra megkötni azt, amennyiben a Nyugat enyhít bizonyos szankciókon. Ebbe konkrétan beletartozna egy Ukrajnát is átszelő ammóniavezeték újraindítása, valamint az orosz agrárbank, a Rosselkhozbank visszakapcsolása a SWIFT-rendszerbe. A háromórás találkozó végén Erdoğan kijelentette: van remény, az irány jó, ám Ukrajnának is engednie kell bizonyos kérdésekben.
A két vezető megerősítette: Törökországon keresztül fognak csökkentett áron 1 millió tonna gabonát juttatni Afrikába, mégpedig katari pénzügyi források segítségével. Ez egy újabb kísérlet arra, hogy Oroszország a Nyugat ellenében növelje afrikai befolyását.
Mindenki megoldana mindent
António Guterres ENSZ-főtitkár már a múlt héten közölte: a szervezet, amely hozzájárult az eredeti megállapodás megkötésének sikeréhez is, a lehetőségekhez mérten igyekszik megnyugtató válaszokat adni az orosz aggályokra, így felvette a kapcsolatot magánbankokkal és biztosítótársaságokkal is. Azt azonban hozzátette: nem lehet sokáig játszani a „belépek-kilépek” politikát, ezért olyan megoldást kell találni, amely immár hosszú távon biztosítaná a fekete-tengeri kereskedelmi útvonalak nyitvatartását. Mint mondta, ez ügyben már eljuttatta a konkrét javaslatait Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek is.
Mindeközben Ukrajna jogi lépésekkel fenyegetőzik, ha Lengyelország és Magyarország betartja az ígéretét, és abban az esetben is egyoldalúan meghosszabbítja az ukrán gabonakereskedelmi tilalmat a saját területén, ha az Európai Bizottság azt nem teszi meg a szeptember 15-én lejáró határidő után. Kijev a Kereskedelmi Világszervezet elé akarja citálni a két országot, mondván, a tilalom az EU és Ukrajna között létrejött szabadkereskedelmi megállapodást sérti.
Atom és gáz
A találkozón szóba került az az atomipari megállapodás is, amelynek értelmében Törökország 20 milliárd dollár értékben építtet nukleáris erőművet. Ezzel kapcsolatban Putyin elmondta: minden a tervek szerint halad, az Akkuyu négy reaktora közül az elsőt már az idén üzembe helyezik. Erdoğan hozzátette: reményei szerint hamarosan elkezdhetik a tárgyalásokat egy második erőmű építéséről is.
Ennél valamivel előrébb jár elméleti szinten egy törökországi gigagázcsomópont létrehozása, amellyel az orosz fél óriási lépést tenne az energiaexportjának erősítése érdekében. Putyin szerint a tárgyalásokat ez ügyben hamarosan lezárják, és nekilátnak a megvalósításnak. A Gazprom már egyeztet a török állami importőrrel, hamarosan pedig a jogi kereteket is kialakítják.
Orbán Viktor miniszterelnök Törökországot kulcsszereplőnek nevezte a jövő energiaellátásának szempontjából. A kormányfő mai, a Kossuth rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott: „Minden gáz, amit be tudunk hozni, az Törökországon keresztül jön, ha elzárja, nincs gáz, ha nyitva van, van gáz.” A miniszterelnök hangsúlyozta: éppen ezért a törökökkel mindenképpen meg kell állapodni, jóban kell lenni, meg kell adni nekik a tiszteletet és együtt kell velük működni más területeken is, ha azt akarjuk, hogy nekünk kedvező energiaelbírálásban legyen részünk.
A Kreml célja a Törökország felé tartó gázvezetékek számának növelésével egyértelműen az Északi Áramlat kiváltása. Ez lenne onnantól Oroszország fő exportútvonala Európa felé, a kereskedelmi csomópont kiépítése pedig az értékesítést oldaná meg. (Putyin egy hónappal ezelőtt már konkrét részleteket is közölt: a csomópont elsősorban egy elektronikus kereskedelmi platform lenne, nem pedig fizikai létesítmény.) Az ötlet tavaly ősszel merült fel először, akkor a török fél egy kicsit meghökkent a hallatán, de azonnal jelezte: abszolút működőképesnek és kivitelezhetőnek tartja azt. Erdoğan ma már arról beszélt, hogy a projekt csak erősíti a kétoldalú kapcsolatokat.
Fotó: MTI/AP/Pool/Kreml/Szergej Gunyejev
