A magyarországi üzemanyagárak nyilvánvalóan nem főként a közeli időszak kormányzati döntéseitől, inkább a globális olajpiaci tendenciáktól függnek. Ha vetünk egy pillantást a 2023-as év olajárainak eddigi áralakulására, akkor azt tapasztalhatjuk, hogy a világpiaci trendek alapján hordónként az ár 70–80 dollár környékén mozgott a WTI nyersolaj esetén. Az elemzések alapján a 2023-as év egészében hozzávetőleg 75–85 dollár körüli átlagos árat várnak. A jelenlegi helyzetben az olaj iránti kereslet és kínálat kiegyensúlyozott, bár az év végéhez közeledve némi túlkereslet elképzelhető, ami árfelhajtó hatású lehet, ám komoly emelkedés csak valamilyen globális, váratlan esemény következtében jöhet létre. 

Mi határozza még meg a benzinárat? 

Az üzemanyag előállításának költségeit a dollár és a forint, illetve kisebb mértékben az euró és a forint árfolyama, valamint a termelési kapacitások kihasználtsága is befolyásolja. Ezenkívül az üzemanyagokra kivetett adók mértéke is hatással lehet az árakra, így például Nyugat-Európában vagy Skandináviában általában magasabb az üzemanyag ára. Magyarország ezen a téren a középmezőnyben helyezkedik el Európában. 

Jelen állás szerint sokan félnek a magasabb üzemanyagáraktól, viszont ezt több olyan tényező is befolyásolja, ami a hazai döntéshozóktól független. 

A világpiacon az olajár természetesen nőhet, de jelentős emelkedés, amennyiben nem lesz előre nem látható súlyos globális esemény, akkor nem igazán várható. Valóban, a háborús helyzet és az EU által bevezetett szankciók, az ezekből adódó energiahiány, valamint az infláció gyorsulása megnövelte Magyarország költségvetési kiadásait az elmúlt időszakban. Ennek következtében természetes lenne, ha olajársokk alakulna ki a közeljövőben,  

mivel az állami beavatkozás lehetőségei korlátozottabbak, mint az ukrán konfliktus kirobbanása előtt. 

Fontos megemlíteni, hogy középtávon a geopolitikai változások is befolyásolják az olajárakat. Nemrég a BRICS-országok kiterjesztése okozott izgalmakat, különösen, mivel az olajtermelésben élenjáró Szaúd-Arábia 2024-től csatlakozik a csoportokhoz. 

A BRICS-et eredetileg Brazília, Oroszország, India, Kína és Dél-Afrika alkotta (az elnevezés az országok angol kezdőbetűiből származik), de most további hat állam csatlakozik hozzájuk, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Irán. Ezen államok belépésével a kiterjedt, most már BRICS+ néven emlegetett csoport olajpiaci részesedése megnőtt. A BRICS+ jelenleg a globális nyersolajtermelés 42 százalékát adja. 

A BRICS-országokhoz 2024. január 1-jétől betagozódó államokat Cyril Ramaphosa, Dél-Afrika elnöke jelentette be a 15. BRICS-találkozó után. 

A bővítéssel a globális olajtermelés 42 százaléka került a BRICS-hez  

A BRICS országcsoport megerősödése pedig várhatóan jelentős befolyást gyakorolhat az olajpiacra, főként az Egyesült Államokkal szemben álló országoknak adott erő növekedése miatt, amely azután hatással lehet természetesen az üzemanyagpiacra is. 

Sok szakértő szerint Európa orosz energiával szembeni függősége csökkent, így a 2022-es energiahiányhoz hasonló helyzet nem valószínű, hogy kialakulhat. Szerencsére ugyanakkor – a szakértők többsége szerint – Európa orosz energiától való függősége jelentősen csökkent, így az idén télen nem kell a 2022-es energiaválsághoz hasonló áraktól, helyzetektől tartani. Az is igaz viszont, hogy a 2021-es, vagy a Covid előtti, a 2019-es, illetve az azt megelőző békeévek egy darabig feltehetőleg nem térnek vissza. 

Az eredeti cikk a Mandiner Makronóm rovatában olvasható.

Címlapfotó: 123rf.com