Elemző: Regős Gábor, a Makronóm Intézet vezető közgazdásza.

Augusztusban az infláció a várakozásainknak megfelelően alakult: a dezinfláció folytatódott, ugyanakkor a havi index a korábbiaknál magasabb, 0,7 százalékos értéket vett fel. Ezen belül nagy szerepet játszik az üzemanyagok drágulása, amely 1 hónap alatt 8,2 százalékot ért el, ami egymagában megmagyarázza a havi alapú 0,7 százalékos árnövekedést. Az üzemanyagok áremelkedése a gyengülő forintárfolyammal és a növekvő olajárakkal magyarázható. 

A mostani adatokból részben kiderül az árstop módosításának hatása is: egy hónap alatt drasztikusan, 54,6 százalékkal drágult a cukor, miközben a sertés- és baromfihúsnál kisebb mértékű, 7,3, illetve 2,5 százalék volt az áremelkedés – itt azonban nem csak árstopos termékek jelennek meg. A tojás ára ugyanakkor 9,5, a liszté pedig 11,5 százalékkal csökkent, azaz az árstop átalakítása összességében így csak kismértékben, mintegy 1-2 tized százalékponttal vitte felfelé az inflációt. 

Nincsen széleskörű drágulási-nyomás 

Az adatokból látható, hogy nincs széleskörű inflációs nyomás a gazdaságban: a 7 fő termékcsoportból háromnál mérséklődtek átlagosan havi alapon az árak (legjobban a ruháknál, 1,6 százalékkal). Legnagyobb mértékben az egyéb cikkek, üzemanyagok ára emelkedett, 3,4 százalékkal, míg az élelmiszerárak átlagosan 0,3 százalékkal növekedtek, így az éves alapú árindex 23,1 százalékról 19,5 százalékra csökkent, azaz lassan megközelíti az átlagos inflációt. 

A nyugdíjasok inflációja ebben a hónapban 17,2 százalékon alakult, ami azt jelenti, hogy továbbra is a teljes infláció felett van. A teljes infláció az idei évben becslésünk szerint 17,8 százalékon alakulhat, míg a nyugdíjas infláció ennél mintegy 1 százalékponttal magasabban, így az évközi nyugdíjkorrekció elengedhetetlen lesz. 

Mi határozza meg az infláció és a kamatszint alakulását? 

A dezinflációs folyamatokat több tényező segíti: a magas árak bázisba kerülése mellett fontos szerepe van a földgáz normalizálódó világpiaci energiaárának, az erősebb versenynek, amelyet az árfigyelő is segít, továbbá az alacsonyabb keresletnek.  

A magas árak fokozatos bázisba kerülése miatt az infláció szeptemberben érdemben csökkenni fog, októberben vagy novemberben pedig egy számjegyű lesz.  

A pontos időpont még kérdéses, ezt érdemben befolyásolja a forint árfolyamának változásának – az elmúlt hetek gyengülése nem tesz jót az infláció mérséklődésének, és a monetáris politikát is óvatosságra inti.  

Szeptemberben a 100 bázispontos kamatcsökkentés nagy valószínűséggel még megtörténik, ám utána már várakozásaink szerint nem folytatódik ilyen ütemben a lazítás – ha egyáltalán folytatódik. 

Szeptember 8-án megérkeztek a KSH felől a külkereskedelmi termékforgalom 2023. júliusi első becslésének adatai is. Ezek szerint júliusban a külkereskedelem felemás képet mutatott: az export euróban számított értéke 4,3 százalékkal nőtt, míg az importé 12,9 százalékkal csökkent. Ennek nyomán az egyenleg az egy évvel korábbihoz képest jelentősen, 2 milliárd euróval javult, ám az előző havi 1568 millió eurótól érdemben elmaradt és csak 697 millió eurót tett ki.  
A jelentős éves változás magyarázata vélhetően a cserearány javulásában rejlik: tavaly júliusban és augusztusban szabadultak el leginkább az energiaárak a betárolási időszak alatti pánik és a spekuláció miatt, így most ekkor a leglátványosabb a cserearány javulása is – volumenét tekintve az import ilyen mértékben biztosan nem esett vissza. 
Az előző hónaphoz képesti egyenlegcsökkenést magyarázhatják a szezonális tényezők is – a gyárak nyári leállása. Ennek megfelelően fontos lesz a második becslés, amelyből megtudjuk az export és az import volumenindexének alakulását. Éves alapon a cserearány javulása jelentősen javítja a folyó fizetési mérleg egyenlegét is. 

A KSH friss inflációs adatai részletesen 

– 2023  augusztusában a fogyasztói árak átlagosan 16,4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. 

– Az elmúlt egy évben a háztartási energia és a járműüzemanyagok ára jelentős mértékben emelkedett. 

– A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7 százalékkal nőttek, ezen belül a ruházkodási cikkek 1,6 százalékkal kevesebbe kerültek. 

– Az élelmiszerek ára átlagosan 19,5 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (67,9 százalék), a büféáruké (29,6 százalék), a csokoládé és kakaóé (25,8 százalék), a péksüteményeké (20,1 százalék), a párizsi és kolbászé (19,7 százalék). A liszt ára 10,4 százalékkal csökkent. 

– A háztartási energia 34,7 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 47,1, az elektromos energia 25,3, a palackos gáz 25,2 százalékkal. A járműüzemanyagok ára 31,1 százalékkal emelkedett. 

– A szolgáltatások 13,2 százalékkal drágultak, ezen belül az autópálya-használat, gépkocsikölcsönzés, parkolás 24,6, a sport- és múzeumi belépők 20,4, a járműjavítás és -karbantartás 19,4, az üdülési szolgáltatás 18,1, a lakásjavítás és -karbantartás 16,2, a taxi 16,1 százalékkal került többe. 

– A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 12,7, ezen belül a szeszes italoké 16,4 százalékkal nőtt. 

– A tartós fogyasztási cikkekért 2,3, ezen belül a konyha- és egyéb bútorokért 11,2 a fűtő- és főzőberendezésekért 9,5, az új személygépkocsikért 6,9, a szobabútorokért 6,1 százalékkal kellett többet fizetni, míg a használt személygépkocsikért 8 százalékkal kevesebbet. 

– Az állateledelek ára 34,8, a mosó- és tisztítószereké 30,2, a testápolási cikkeké 18,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 8,4 százalékkal lett magasabb. 

 

Címlapfotó: 123rf.com