Kerekes György, a Makronóm Intézet alapítójának írása 

A Nagy Etióp Reneszánsz Gát 

Abiy Ahmed etióp miniszterelnök az X-en (korábbi Twitter) jelentette be, hogy a Nagy Etióp Reneszánsz Gát (GERD = Great Ethiopian Renaissance Dam) mögött negyedszerre és véglegesen feltöltötték a víztározót. Abiy Ahmed elismerte, hogy voltak belső és külső problémák, de ezeken az etiópok felülkerekedtek. A gazdasági fellendülésben bízó Etiópia 127 millió lakosának fele eddig nem jutott elektromos áramhoz, most az elemzők úgy látják, hogy a csaknem 6000 MW kapacitású erőmű révén az ország áramexportőrré válhat, és érdemi iparosítást hajthat végre. A gát 1,8 kilométer hosszan és 145 méter magasan rekeszti el a Kék-Nílust. Nincs 100 százalékban készen, az etiópok szerint 4– 6 év múlva fog tudni teljes kapacitással üzemelni, de tavaly óta már áramot is termel.  

Egyiptom komolyan fél a kiszáradástól 

Egyiptom nagyon idegesen reagált az etióp bejelentésre, ahogy már a gátépítés 2011-es kezdete óta tiltakozott minden fórumon. Egyiptom ugyanis, a klímaváltozás és az asszuáni-gát miatt már így is gyakran küzd aszállyal, és az arab országnak 97 százalékban a Nílus adja az édesvíz-felhasználását. A Kék-Nílus éves átlagos vízhozama 49 milliárd köbméter, bár éppen tavaly rekordmennyiségű vizet szállított Etiópia felől, így úgy tűnt, az épülő gát nem tart vissza túl sokat az alsó folyamvölgytől.  

2015-ben a három érintett ország, Egyiptom és Etiópia mellett Szudán megegyezett a köztük lévő vízelosztás alapelveiről, de a részletes tárgyalások nem sokkal később megakadtak, és csak 2023 nyarán indultak újra, nyilván nem függetlenül attól, hogy az etiópok már látták a víztározó töltöttségét. Az egyiptomi külügyminisztérium így is illegálisnak nevezte az etióp bejelentést, és a nemzetközi jog megsértésének tartja a gát és az erőmű üzembe helyezését. Egyiptom garanciákat szeretne kapni egy meghatározott minimum vízmennyiségre. Etiópia ellenérve az egyiptomi aggodalmakra, hogy ők az asszuáni-gáton keresztül is tudják szabályozni a folyón lezúduló vízmennyiséget, míg az arab állam attól tart, hogy ha teljesen kész lesz a GERD, akkor ez az opció megszűnik, vagy könnyen megszüntethető lesz. (Egy átlagos vagy annál csapadékosabb évben nem lehet probléma az asszuáni-gátnál, de mi van, ha több évig tartó aszály sújtja a régiót, amire a klímaváltozás miatt megnőtt az esély?) 

Szudán mással van elfoglalva, de nekik sem tetszik a hatalmas gát 

Szudánban évek óta polgárháború dúl, ezért nem meglepő, hogy a vasárnapi etióp diadaljelentésre sem hivatalosan, sem a közösségi médiában nem reagáltak. Az elmúlt 12 hónapban Szudán hozzáállása a halványan pozitívtól a harcias és gyanakvó irányába mozdult el. Elméletileg a GERD segíthet szabályozni a Nílus vízjárását, és kevésbé fenyegetnék az áradások Szudánt, de a történelemből tudjuk, hogy a rendszeres áradások teszik termékennyé a folyó mentén a földeket, a Nílus éves árvizei nélkül nem jöhetett volna létre az ókori egyiptomi civilizáció. Szudán műholdképek alapján azt állítja, hogy a gát nem olyan magas, mint tervezték, így több víz juthat át rajta, de tavaly az etiópiai tesztüzemben a GERD négy átereszéből hármat is bezártak, ami csökkentette a Nílus vízszintjét, így a szudáni vízátemelő szivattyúk leálltak. Etiópia nyugati szomszédja attól tart, a gát így praktikus fegyverré válhat egy későbbi konfliktusban. 

A GERD 2024-re, a várható végső elindulásakor nagyjából 5000 megawatt kapacitású lesz a tervek szerint. Érdemes összevetni a paksi atomerőművel, melynek maximális kapacitása 2000 megawatt körül van. 

Címlapfotó: Africa Intelligence