A világ egy kicsit elkezdett magával is foglalkozni Kijev helyett. Az érzelemalapú buborékdiplomácia nem működött egy valóban globális találkozón. Ukrajna mélységesen csalódott, az USA és Moszkva viszont rendkívül elégedett.
Az Indiai Delhiben tartották meg szeptember 10-11-én az aktuális G20-csúcsot, ahol a világ vezető gazdasági hatalmainak képviselői gyűltek össze, hogy tárgyaljanak, és megoldásokat találjanak legsürgetőbb problémáikra. A találkozó (mint az összes ilyen jellegű csúcs) egy közös nyilatkozat kiadásával ért véget, ami jelzi, hogy valamennyi tagállam egyetért a megvitatott kérdésekben.
A tavalyi G20-találkozót Ukrajna uralta. Egy ideig történtek kísérletek Oroszország kizárására is, ezek azonban meddőnek bizonyultak. A nyugati narratíva azonban így is utat tört magának, így Zelenszkij elnök videós felvezetésével indult el a csúcs, amelynek záródokumentumába bekerült az orosz agresszió elítélése, megjegyezve udvariasan, hogy az ukrajnai háború értékelésének lehetnek más nézőpontjai is.
Más szelek
A mostani csúcson már egyáltalán nem volt olyan túlfűtött a klíma. A soros házigazda, India kormányfője idejében tudatta a világgal: nincs szándékában meghívni az eseményre az ukrán elnököt, és
nem szeretné, ha a lényegi munka helyett ismét egy PR-eseménnyé változna a találkozó.
A találkozó eleje ennek megfelelően elég paprikás hangulatú lett, az államok ugyanis sokáig nem tudtak megegyezni, miképpen kerüljön bele a záródokumentumba az ukrajnai háború.
Oroszország (Putyint Szergej Lavrov külügyminiszter képviselte) szintén időben jelezte, hogy minden olyan elképzelést vétózni fog, amely hasonlít a tavalyi nyilatkozathoz. Kína csatlakozott hozzá, és maga Modi kormányfő is azt kérte mindenkitől, hogy találjanak egy konszenzusos megfogalmazást, amely lehetővé teszi, hogy a G20 – egységét megőrizve – továbbra is az egyik legműködőképesebb globális fórum maradjon.
A történet kimenetele kétesélyes volt. Ha nem sikerül megegyezni a záródokumentum szövegében, akkor a találkozó eredményei gyakorlatilag kimutathatatlanná válnak. Ezt immár nem csak India, de valamennyi részt vevő állam szem előtt tartotta, a globális déllel kiegészülve Modinak így bejött a számítása az ukrajnai háborúval kapcsolatban megfogalmazott konszenzusos és meglehetősen visszafogott szöveggel.
Oroszországot most senki nem vádolta
Vagy-vagy. Ha egy átpolitizált csúcsot tartanak, ahol ismét az a központi téma, hogyan lehet egy közös kommünikében Oroszországot elítélni, akkor mindaz, amit egyébként a fórumon elértek, értelmetlenné válik egységes akaratkinyilvánítás hiányában. A G20-ak ezúttal ennek ellenkezőjét választották, és a zárónyilatkozatban egyszerűen meg sem említették Oroszországot, megmentve ezzel a találkozót, azt igazolva, hogy a kompromisszumra való törekvés még mindig az egyik leghatásosabb diplomáciai technika.
Olaf Scholz kancellár finoman szólva is kiszínezte a történetet, amikor az X-en így fogalmazott: „A G20 ismét világosan fejezte ki magát: egy olyan állam területi integritását, mint Ukrajna, szomszédja nem kérdőjelezheti meg erőszakkal”.
Die #G20 haben erneut klare Worte gefunden: Die territoriale Integrität eines Staates wie die der Ukraine kann nicht mit Gewalt von seinem Nachbarn in Frage gestellt werden. Beim ersten Gipfeltag in Indien ist manches zustande gekommen, was viele nicht für möglich gehalten haben. pic.twitter.com/dlDe2RTzYz
— Bundeskanzler Olaf Scholz (@Bundeskanzler) September 9, 2023
A G20 ugyanis éppen ezt nem fejezte ki, és pontosan ebből lett a felzúdulás. A záródokumentum kihagyott minden utalást Oroszország agresszor szerepéről, helyette Moszkva említése nélkül szólította fel a világ valamennyi országát a nemzetközi jog tiszteletben tartására, és arra, hogy tartózkodjon más országok területi integritásának és szuverenitásának, politikai függetlenségének megsértésétől.
Ez a mondat volt az, aminek Szergej Lavrov a legjobban örült. Amióta ugyanis Ukrajna oroszországi területeket támad, a Kreml narratívája éppen ebbe az irányba tolódott, a megfogalmazást tehát Moszkva úgy fordította le, hogy az Ukrajnára is alkalmazható figyelmeztetéssé vált.
A dokumentumban megfogalmazták ugyan, hogy „üdvözölnek minden releváns és konstruktív kezdeményezést, amely átfogó, igazságos és tartós békét támogat Ukrajnában”, ezúttal azonban senki nem érzett kényszert, hogy bővebben kifejtse az igazságos béke fogalmát, ahogyan arra sem, hogy Oroszországot fél mondatonként háborús agresszornak nevezze.
Kijev kiakadt, nyugodt a Nyugat
A felháborodás természetesen azonnali volt a kijevi oldalról. Oleg Nyikolenko ukrán külügyi szóvivő felháborodását fejezte ki Oroszország kihagyása miatt a dokumentumból, ahogyan amiatt is, hogy a szöveg az „ukrajnai háború” kifejezést tartalmazza az „Oroszország háborúja Ukrajna ellen” helyett. Hogy megbüntesse a Kijev szerint kritikán aluli teljesítményt nyújtó G20-as nebulókat, még ki is javította dolgozatukat pirossal, jelezvén, mire kellett volna figyelniük.
G20 adopted a final declaration. We are grateful to the partners who tried to include strong wording in the text. However, in terms of Russia's aggression against Ukraine, G20 has nothing to be proud of. This is how the main elements of the text could look to be closer to reality pic.twitter.com/qZqYluVKKS
— Oleg Nikolenko (@OlegNikolenko_) September 9, 2023
A Nyugat ugyanakkor elutasítja az ukrán számonkérést, ebben viszont a lehető legszorosabb konszenzus és összezárás alakult ki az országok között. A szövegezés tekintetében majdnem mindenki – Janet Yellen amerikai pénzügyminisztertől Rishi Shunak brit kormányfőig – az „erős” kifejezést használta, arra mutatva rá, hogy Oroszország említésének hiánya ellenére mindenki tudja, mit jelentenek a mondatok.
Ahogyan egy EU-s diplomata fogalmazott: voltak kérdőjelek a G20 jövőjével kapcsolatban, ha pedig a találkozó közös kommüniké nélkül zárul, a kérdés már létezésének létjogosultságára vonatkozott volna.
Így azonban sikerült megőrizni a működőképességet, az oroszoknak tett gesztussal pedig India megőrizte a csoport hatékony és globális prosperálását.
Az USA hasonlóképpen magyarázta a történteket. Washington szerint a legfontosabb az volt, hogy megmutassák, a G20-ak továbbra is képesek megoldást találni a legsürgetőbb kérdésekre. Antony Blinken amerikai külügyminiszter külön kitért a zárónyilatkozat ukrajnai vonatkozásaira, mondván: „A G20-országok a nyilatkozatban mind kiálltak a területi integritás, a szuverenitás fontossága mellett, ez pedig elég világos üzenet”.
Lavrov széles mosollyal bólogathatott kollégáját hallgatva. Az orosz külügyminiszter rendkívül sikeresnek minősítette a csúcstalálkozót. Mint fogalmazott, sikerült elhárítanunk a Nyugat arra irányuló kísérleteit, hogy ukránosítsák a találkozó napirendjét. A szövegben egyáltalán nem említik Oroszországot, az indiai elnökségnek tehát valóban sikerült a globális délt képviselő résztvevőket egyesíteni.
Forog tovább
A találkozót beárnyékolta a kínai elnök hiánya. Abban, hogy Putyin nem volt jelen, semmi meglepő nincs, Hszi Csin-ping azonban éppen a számára rendkívül fontos BRICS-csúcs után mondta le személyes részvételét, amelyből nem alaptalanul sokan azt a következtetést vonták le, hogy Peking így jelzi a G20 számára egyre jobban jelentéktelenedő szerepét a geopolitikában.
Ha a kínai elnök célja valóban a G20 legitimitásának megkérdőjelezése volt, a zárónyilatkozattal sikerült választ adni a működőképesség megőrzésével kapcsolatban. Hogy ennek ára volt? Igen, Ukrajna szempontjából mindenképpen.
Kijev először veszítette el globális fórumon narratívateremtő szerepét a háborúval kapcsolatban: a Nyugat (igaz, nem kis rásegítéssel) ezúttal pragmatikusabban gondolkodott, mint azt megszokhattuk tőle az elmúlt tizenkilenc hónapban.
A lényeg a konszenzus és az egység megőrzése volt a G20 túlélése és a globális gazdaság érdekében. A moralizálásra épülő diplomáciát rövid időre sarokba küldték a résztvevők, és arra koncentráltak, amiért a G20 valójában létrejött.
Ahogyan Emmanuel Macron tömören összefoglalta a csúcstalálkozó tagjainak véleményét az ukrán kritikákkal kapcsolatban:
a nemzetközi gazdasági kérdések megoldására alapított G20-ak fóruma nem feltétlenül az a hely, ahol diplomáciai előrelépésre lehet számítani az ukrajnai háborúban.
Nem kizárt, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatos narratívaváltás egyik mérföldkövének lehettünk szemtanúi az elmúlt hétvégén. Az, hogy egy nemzetközi szervezet végre alaprendeltetésének megfelelő munkát kezdett el végezni az átpolitizálás helyett, mindenképpen üdvözlendő. Hogy e mögött rejtőzik-e valódi figyelmeztetés Ukrajnával kapcsolatban, arra talán már a közeljövőben választ kapunk.
Fotó: MTI/AP/Pool/AFP/Csiba Jaszujosi
