Köztudott, hogy Oroszország kijátssza a szankciókat, és a szankcionált árut párhuzamos csatornákon hozza be. A fa esetében viszont az európai üzletemberek keresik az alternatívákat. Cikkünkből kiderül: inkább nagyobb, mint kisebb sikerekkel. Hiába, Európa nem tud meglenni az orosz fa nélkül.  

Tavaly tavasszal az EU szankciókat vezetett be az Oroszországból az EU-ba irányuló fakivitelre, és a litván, lett és észt kormányhivatalok szigorú figyelmeztetéssel fordultak országaik üzletembereihez. Lettországban immár törvénysértést követnek el azok a lett vállalatok, amelyek megsértik a fa és fatermékek, köztük bútorok és papír Oroszországból és Fehéroroszországból származó importját. Kiszabhatnak akár pénzbírságot, illetve termékértékesítési tilalmat is a vállalatokra.  

A gyakorlatban viszont az orosz és fehérorosz fa tiltása számos nehézséget okoz. Kiderült, hogy ez az importcikk rendkívül fontos az EU számára, és megszűnése a legalapvetőbb termékeknél is gondot jelentett. 

A behozatali tilalom érinti például a nyírfát is. Ennek fapépje speciális rövid szálakból áll, ami nagyban hozzájárul a toalettpapír puhaságához. Az elmúlt hónapokban a tilalom miatt már drágultak a parketták, hiszen ezek 80 százaléka nyírfából készült. Most a WC-papíron a sor: az egész világon vékonyabb lett, és sajnos egyre drágább. 

A vállalkozások igyekeztek kreatív megoldásokat keresni. Az észt sajtó szerint Oroszországból és Fehéroroszországból továbbra is bejut a fa az Európai Unióba. A ravasz üzletemberek fiktív számlákkal, Közép-Ázsia államain áthaladó tranzitfolyosók segítségével kerülik ki a szankciókat. 

Egykor Oroszország és Fehéroroszország volt az Európai Unió egyik legnagyobb fa szállítója. 2021-ben például az EU-ba irányuló orosz és fehérorosz faexportot összesen közel 4,5 milliárd euróra (mai árfolyamon közel 1700 milliárd forintra) becsülték. 

A szankciók bevezetése után váratlanul olyan országok kerültek az élre, mint Kazahsztán és Kirgizisztán, amelyek területének kevesebb, mint 6 százalékát borítják erdők. 

Az Eurostat adatai szerint, a közép-ázsiai államokból származó faimport már egy hónappal a Fehéroroszország elleni szankciók tavaly júniusi bevezetése előtt növekedésnek indult, és tovább erősödött az orosz faanyag behozatalára vonatkozó tilalom júliusi életbe lépése után is. Míg az ukrajnai konfliktus előtti két évben félmillió eurónál kevesebb fát importáltak a közép-ázsiai köztársaságokból az EU-ba, addig 2022 júniusától októberig ez több mint 30 millió euró értékre ugrott. Az EU statisztikai szolgálata szerint a „kazah” és „kirgiz” fa zöme Litvániába, Lettországba, Lengyelországba, Németországba és Dániába került. 

Már tavaly ősszel észrevette a litván és lett vámhatóság, hogy jelentősen növekedtek a „gyanús” fuvarlevéllel ellátott szállítmányok. Vilnius még novemberben bejelentette, hogy korlátozza ennek az árucsoportnak a behozatalát, amelynek származási országa Kazahsztán és Kirgizisztán, ezzel megakadályozva a szankciók elkerülését. 

A balti vámosok végzik a munkájukat, többször találnak olyan jeleket a szállítmányokon, amelyek orosz vagy fehérorosz eredetre utalnak, de a csempészek is fejlődnek, új utakat keresnek, ráadásul egyre nehezebb beazonosítani egy adott farakomány valódi eredetét. 

Az EU is tehetetlen, és a korlátozó intézkedések betartásáért a felelősséget az uniós államokra hárították. Emellett az Európai Bizottság tavaly decemberben azt javasolta, hogy a szankciók megsértése minden EU-tagországban bűncselekmény legyen. Mintha ez megállítaná az európai vállalkozókat. 

A vámosok időről időre lebuktattak néhány vállalkozót, közöttük nagyokat is, megszigorították az ilyen termékek ellenőrzését. Elkezdték alaposabban ellenőrizni a benyújtott dokumentumokat, de általában csak akkor járnak sikerrel, ha a kereskedők felületesen készítik el a dokumentumokat. Volt olyan eset, hogy lakóházat jelöltek meg gyártási helyként, és volt olyan is, hogy több okmánycsomagot találtak a sofőröknél – az egyiket a fehérorosz, a másikat a litván vámnak. 

Az észt fakereskedők arra számítottak, hogy a szankciók miatt az orosz fát helyi nyersanyagra cserélhetik, amivel nagy pénzt kereshetnek. A valóság azonban más lett. Például az Észtországot sújtó energiaválság és a lakásépítések hanyatlása hatalmas leépítésekhez vezetett a fafeldolgozó ágazatban. Az Oroszországból és Fehéroroszországból érkező fa pedig betett az észt fakereskedőknek. 

Piaci zavarok a szankcionálóknál 

Hasonlóan mint amit az ukrán gabona okozott a kelet-európai országokban, az illegális import nemcsak plusz bevételt hoz Oroszországnak a háború alatt, hanem árt a balti faipari vállalkozásoknak is. Például az Oroszországból származó rétegelt lemez harmadik országokon keresztül történő értékesítésével el tudták kerülni az egységes piac védelmét szolgáló 15 százalékos uniós dömpingellenes vámot. Természetesen a helyi vállalkozások kénytelenek betartani minden előírást, ami persze megjelenik az áraikban is. 

Mindenesetre most nem fogunk találni olyan szakembert, aki meg tudná pontosan becsülni az EU-országokba tutajozott orosz faanyag mennyiségét – a kereskedelem szervezői érdekeltek a maximális titoktartásban. Az a tény viszont érdekes, hogy bár Oroszországban a fűrészáru már tavaly is jelentősen csökkent, az erdészetek nem csökkentették a kitermelés mennyiségét, hanem éppen ellenkezőleg, növelték. 

A szakértők ugyanakkor felhívták a figyelmet, hogy 

az Európai Uniónak valójában nincs alternatívája az orosz ellátással szemben. Ennek eredményeként létrehozták a saját „párhuzamos importjukat”  

– az európai fogyasztók és az orosz eladók örömére, de az uniós politikusok bánatára, akik sikertelenül próbálják a lyukat betömni a szankciógátba. 

Hiába, ez a fránya európai eltunyult lakosság az ukrajnai háború melletti szolidaritás miatt sem hajlandó lemondani a WC-papír megszokott puhaságáról. 

(Forrás: Vzgljad orosz hírportál) 

Az írás eredetileg megjelent a makronóm.mandiner.hu oldalon.