A kkv-szektor jelene és jövője címmel tartott sokszínű konferenciát a KKVHÁZ Zrt. A rendezvényen felszólalt a Gazdaságfejlesztési Minisztérium technológiáért felelős helyettes államtitkára is, emellett számos ágazati és kkv-szereplő elemezte a jelenlegi helyzetet és a kkv-k előtt álló kihívásokat.
A kkv-szektor jelene és jövője címmel, „országos csúcstalálkozó a Pénzügyminisztériumban” alcímmel nagyszabású konferenciát tartott a KKVHÁZ Zrt. Budapest szívében. A Pénzügyminisztérium elegáns nagytermében tartott rendezvényre mintegy kétszáz vendég volt kíváncsi szeptember 11-én délután. Látványosan valósult meg az esemény fő célja, vagyis hogy
egy asztalhoz ültesse az állami, az önkormányzati, az oktatási, az érdekképviseleti, valamint a nagy- és kisvállalati szereplőket.
Közösen vitatták meg a jelen kis- és középvállalkozókat, a hazai döntési központú nagyobb vállalatokat, illetve az egyes ágazatokat érintő friss trendeket, fontos kérdéseket, állami stratégiákat. Szó esett többek közt a finanszírozási, pályázati lehetőségekről, adózási szabályozási kérdésekről, továbbá a képzésekről és a munkaerőt érintő kihívásokról.
A délután egyik kiemelt vendége a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) technológiáért felelős helyettes államtitkára, Szolnoki Szabolcs volt. A szakpolitikus ismertette a kkv-k fejlesztésének legfontosabb stratégiai irányait, terveit. Kiemelte a hazai versenyképesség technológiai-digitalizációs aspektusait. E tekintetben kiemelt egy német mintára megvalósult pilot-projektet, egy olyan mobilgyárat, amely szerte az országban a termelő kkv-k rendelkezésére tud állni. Ez a kezdeményezés képes az ország bármely szegletébe elvinni, és ott bemutatni az ipari digitalizáció legújabb fejlesztéseit, az ipar 4.0 friss trendjeit. E mellett a GFM felismerte a mesterséges intelligencia (MI) fontosságát is, és olyan programot is kidolgoztak, amellyel a magyarországi vállalkozások mesterséges intelligenciával kapcsolatos gyakorlati ismereteit, képességeit jelentősen erősíteni lehet.
Az egyes ágazatok részéről is több felszólaló beszélt a jelen kihívásairól. A Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke, Kovács László felszólalásában a 2023-as nyári turistaszezon főbb mutatóiról is beszélt, legalábbis ami a szállásadókat és vendéglátókat érinti. Mint elmondta, a Covid előtti 51 ezerről 47 ezerre csökkent a szektor által üzemeltetett szállások és vendéglátó egységek száma, a foglalkoztatottak létszáma pedig 11 ezer fővel csökkent a 2022 végi adatok szerint.
Ugyanakkor a forgalom volumene csak mintegy 4 százalékkal volt kevesebb, kiszűrve az inflációs hatásokat. A 2023-as szezonban, pontosabban az első félévben Kovács László ágazati becslései szerint a kereskedelmi- és vendéglátó szektor forgalmának volumene 5-6 százalékkal csökkent.
Ez az adat az érdekképviseleti vezető szerint meglehetősen jónak mondható, hiszen nőtt a Magyarország helyett a külföldi desztinciókat választók aránya a múlt évhez képest, továbbá a döntően hazai kkv-k uralta éttermi és szállásadó szektornak óriási kihívásokkal kellett szembenéznie a Covidot követően a háború, illetve annak gazdasági hatásai miatt az elmúlt másfél évben. Ezek közül Kovács László a kereslet a korábbiaknál hektikusabb ingadozását és a költségek drasztikus növekedését emelte ki. Mondván: mind a munkaerő, mind az energia, mind pedig az alapanyagok költsége jelentősen megemelkedett.
Ebben a helyzetben a vendéglátóegységek közül – ahogy utalt rá – négyezer bezárt, a talpon maradottak közül pedig sokan hétfő – keddi zárvatarással, a munkaerő csökkentésével próbálnak talpon maradni. A szakember kitért a Kkvház eseményen kiemelten képviselt Somogy vármegyei szereplőkre, hiszen a balatoni szezon kapcsán is érvényes az, hogy a kihívások egyes, professzionálisan üzemeltetett és bejáratott helyeket megerősítenek, míg más egységeket rég nem látott kihívások elé állítanak.
Somogy Vármegye egyik legfontosabb hazai nagyvállalata, a kaposvári húsipar meghatározó képviselője, a Kométa 99 Zrt. ügyvezető igazgatóhelyettese, Prohászka Balázs is felszólalt, aki a hazai versenyképességre fűzte fel gondolatait. Kiemelte, hogy a kormányzati programok, stratégiák tervezése során a nemzeti nagyvállalatok megerősítése is hangsúlyos. Ugyanakkor a nagyvállalatok, mint például a Kométa is, készek a hazai kkv-szektor megerősítése során aktív partnerként fellépni. Saját, több évtizedes tapasztalataikat szívesen megosztják, főként olyan téren, ami segíti a kisebb cégek, vállalkozások növekedését. Így például a hatékonyság, a vezetés, a vállalatirányítás, a vállalati fenntarthatósági törekvések vagy éppen a generációváltás kérdései terén.
Érdemes még kiemelni Zónai Roland előadását, aki az Európai Unió Szellemi Tulajdon Hivatala (EUIPO) projektmenedzsereként hívta fel a figyelmet az innovációk jogi védelmének fontosságára. A Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának (SZTNH) azon kezdeményezésére, mely szerint a hazai kkv-k itthon ingyenes digitális felmérés keretében azonosíthatják azokat a szellemi termékeiket, újításaikat, amelyek védjegyként, szabadalomként, dizájnként (mintaoltalomként) vagy szerzői jogi oltalomként jogi védelmet kaphatnak, és ezzel fontos értéket teremthetnek.
Egy kutatást is idézett, amely szerint a hazai kkv-knak mindössze 3,4 százaléka védi jogi eszközökkel az innovációit, igaz az EU-s arány is mindössze 8 százalékos, azaz ezen a téren bőven van hováfejlődni.
Klímaváltozás: az utolsó pillanatokban vagyunk?
Dittrich Ernő, a műszaki tudományok doktora, a Pécsi Tudományegyetem Környezetmérnök Tanszékének oktatója, A jövő neve élet című könyv szerzője inspiráló előadást tartott a Kkvház rendezvényén. A szakértő évtizedek óta foglalkozik a klímakutatással. Kiemelte, hogy nagyon kritikus a helyzet, hiszen a klímakutatók által azonosított 19, a földi időjárási ökoszisztémára kiemelten ható tényezőből 9 már kritikus értéken, részint afféle átbillent helyzetben van, illetve át is lépte a határértékeket.
Ez azt jelenti, hogy lényegében az emberiség az utolsó évtizedben van ahhoz, hogy érdemben cselekedjen. E téren pedig elsősorban nem az EU klímapolitikája és ajánlásai, hanem gyakorlatilag az emberiség kihalása elkerülése miatt szükséges munkálkodni. Az egyetemi oktató szerint a vállalatok szintjén is nagyon nagy felelősség és lehetőség van, hiszen az üvegházhatású gázok kétharmadának légkörbe juttatásáért a világ cégei felelnek. Ráadásul – állítja a kutató – a technológiai lehetőségeink rendelkezésre állnak a cselekvésre, mi több, a vállalatok érdekeivel össze is egyeztethető az előttünk álló óriási kihívás kezelése.
Kapcsolódó:
Címlapfotó: KKVHÁZ Klub a Pénzügyminisztériumban
