Donald Trump, az Egyesült Államok volt elnöke dühében ezt posztolta: „El tudod hinni, hogy a gonosz Joe Biden 6 milliárd dollárt ad az iráni terrorista rezsimnek? Ezt a pénzt a terrorizmus támogatására használják fel az egész Közel-Keleten, sőt az egész világon. Ez a hozzá nem értő bolond teljesen elpusztítja Amerikát. Volt bátorsága bejelenteni ezt a szörnyű üzletet szeptember 11-én. A túszok kifizetése szerte a világon csak az amerikaiak ellen elkövetett újabb emberrabláshoz, váltságdíjhoz és zsaroláshoz vezet. Sok tucat emberünket szabadítottam ki ellenséges országokból, és soha nem fizettem egy fillért sem!” 

Biden elnök szeptember 11-ei jóváhagyása 

További részletek derültek ki az amerikai–iráni megállapodásról, amelynek célja öt fogva tartott amerikai kettős állampolgár szabadon bocsátása. Biden elnök ugyanis hivatalos jóváhagyást adott, amelyet hétfőn késő este megerősítettek, amikor tájékoztatta a kongresszust. „Már a jövő héten hatmilliárd dollárnyi be nem fagyasztott iráni pénzt utalnak át katari bankokba. Ez egy gondosan megkoreografált eseménysort indít el, amelynek során öt fogva tartott amerikai kettős állampolgár elhagyja Iránt, és hasonló számú, az Egyesült Államokban fogva tartott iráni fogoly repül haza” – részletezte a Reuters több diplomáciai forrásra hivatkozva. 

Még a múlt hónap közepén az amerikai állampolgárok közül négyet a hírhedt teheráni Evin börtönből házi őrizetbe helyeztek, jelenleg itt várják a szabadságukat. Nem világos, hogy ki az öt iráni. Eddig annyi ismert, hogy az 51 éves üzletembert, Siamak Namazit, valamint az 59 éves Emad Sharqit és Morad Tahbaz környezetvédőt (67 éves) szabadon engedik. A két utolsó túsz kiléte még nem ismert. 

Irán hétfőn bejelentette, hogy a fogolycsere a közeljövőben megtörténik. Cserébe az Egyesült Államok hozzáférést biztosít Teheránnak a hatmilliárd dollárhoz, amely az Iránt sújtó szankciókból származik, mely különösen az Iszlám Köztársaság olajbevételeit érinti. 

Az iráni államfő dacos nyilatkozata 

„Irán kezdetben közvetlen hozzáférést akart a pénzeszközökhöz, de végül beleegyezett, hogy Kataron keresztül bonyolíthassa le az üzletet – fejtette ki egy magas rangú amerikai diplomata a Reutersnek. – Irán élelmiszert és gyógyszert fog vásárolni, Katar pedig ezért közvetlenül fizet.” 

Az amerikai szankciók kikötik, hogy a pénzeszközöket csak humanitárius célokra lehet felhasználni. Ebrahim Raiszi iráni elnök azt mondta az NBC amerikai tévécsatornának, hogy országa szuverenitással rendelkezik ezen a területen, és így azt „ott költjük el, ahol szükségünk van rá”. „Ez a pénz az iráni népé, az iráni kormányé, így az Iráni Iszlám Köztársaság fogja eldönteni, hogy mit kezdjen vele” – szögezte le az iráni államfő. Az amerikai külügyminisztérium továbbra is arra törekszik, hogy ezeket a pénzeszközöket korlátozott számlákra helyezzék át Katarban, és az Egyesült Államok felügyeli, hogyan és mikor használják fel ezeket.  

Raiszi kissé dacos hangneme valószínűleg felzaklatja a kongresszus héjáit és a befolyásos izraeli lobbit. Például Michael McCaul texasi képviselő, a képviselőház külügyi bizottságának elnöke kijelentette, hogy  

az Irán által fogva tartott amerikaiak „ártatlan túszok, akiket azonnal és feltétel nélkül szabadon kell engedni”. 

Könnyű Washingtonban kemény álláspontot elfoglalni 

A képviselőt továbbra is mély aggodalommal tölti el, hogy az amerikai kormány megkönnyíti 6 milliárd dollár átutalását Irán számára. Ez közvetlen ösztönzést jelent Amerika ellenfeleinek, hogy a jövőben túszejtéseket hajtsanak végre. Megítélése szerint Joe Biden gyengeséget mutatott, ami csak tovább veszélyezteti szerte a világon az amerikaiakat és a szabadságszerető embereket. 

Tom Cotton arkansasi szenátor szintén egyetértett ezzel, és ezt írta az X-en:  

Biden  a 9/11-et ürügyként használta arra, hogy elmeneküljön Afganisztánból. Most megszentségteleníti ezt a napot azzal, hogy váltságdíjat fizet a terrorizmus állami pénzelőjének. Ez szégyen.” 

A 6 milliárd dollár azonban Irán saját pénze volt, amelyet főként dél-koreai bankokban tartottak. Washington lépéseket tett annak érdekében, hogy Szöul az egyoldalú szankciók végrehajtásának részeként fagyassza be a pénzeszközöket, ám ezt a bírálók a nemzetközi kalózkodás egyik formájának minősítették, mivel  

az Egyesült Államok szó szerint lefoglalta az iráni olajszállító tartályhajókat a nyílt tengeren. 

A héjákkal ellentétben egy volt külügyminisztériumi tisztviselő ezt fejtette ki: „Nincsenek jó üzletek Iránnal. Csak a rosszak különböző fokozatai. Ha ki akarsz szabadítani 5 amerikait, akik közül néhány évekre igazságtalanul be van börtönözve, mi az alternatíva? Washingtonban egyeseknek könnyű kemény álláspontot elfoglalni, különösen, ha nem az Evin börtönben rohadnak.” 
 

Címlapfotó: MTI/EPA/Michael Reynolds