A G20-as csoport most zárult csúcstalálkozóján az Egyesült Államok egyesítette erőit Indiával, Szaúd-Arábiával és az Európai Unióval, hogy elindítsa az „Indoeurópai Gazdasági Folyosót”. Sokan úgy gondolták, hogy ez a lépés a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezés ellen irányult, de Kína nem utasította el az ötletet. Erdoğan viszont nem repdesett az örömtől, hazafele röptében úgy nyilatkozott, hogy Törökország nélkül nem létezhet a folyosó. 

Szeptember 9-én az Egyesült Államok, India, Szaúd-Arábia és az Európai Unió egyetértési nyilatkozatot írt alá a G20-as csoport csúcstalálkozóján. Bejelentették az ambiciózus modern fűszerút, az India–Közel-Kelet–Európa Gazdasági Folyosó (IMEC) megépítését.   
A Fehér Ház jelentése szerint az IMEC két útvonalból áll majd keleten és északon. Az egyik az Arab-tengeren át vezet majd Indiából az Egyesült Arab Emírségekbe, a másik pedig Szaúd-Arábián, Jordánián és Izraelen keresztül, a közel-keleti országokat kötik össze Európával. 

Hazafelé a repülőgépen kérdezhették Erdoğant. Arra a kérdésre, hogy az „Indoeurópai Gazdasági Folyosó” tekinthető-e a kínai „Egy övezet, egy út” kezdeményezéssel szembeni tervnek, Erdoğan azt mondta, hogy Törökország geostratégiai elhelyezkedése miatt szorosan követik a világ összes folyosójának fejlődését. 

Erdoğan kifejtette, hogy Kína előrelépést tett és tesz az  Egy övezet, egy út kezdeményezés terén.

– mondta. (Marmaray annak az alagútnak neve, amely Isztambul európai és ázsiai oldalát köti össze a Márvány-tenger alatt.) A török elnök úgy véli, hogy a diplomáciát a win-win elv keretein belül folytatják, és kidolgozzák, hogy milyen mértékben tudnak hasznot húzni ezekből az alternatív útvonalakból, és mit nyerhetnek. 

„Mint tudják, mi is előrelépést tettünk a Kína felé. Más szóval Marmarayig mind benne vannak ebben a projektben és tervben”

Ám amikor az úgynevezett „Indoeurópai Gazdasági Folyosó” programról volt szó, a török elnök nem tudta leplezni elégedetlenségét. Úgy tűnik a gazdasági folyosókkal a hatalmasságok hasonlóan vannak, mint más a korrupcióval, akkor háborognak, ha kihagyják belőle őket.  

„Elmondhatjuk, hogy Törökország nélkül nem lesz folyosó”

– jelentette ki Erdoğan a gépen tartózkodó újságíróknak. Törökország megérti, hogy az országok kereskedelmi utakon és útvonalakon keresztül próbálják fejleszteni befolyási övezetüket, de „Törökország fontos termelési és kereskedelmi bázis, és a keletről nyugatra vezető legmegfelelőbb közlekedési útvonalaknak Törökországon kell áthaladniuk”. 

Erdoğan ezután utalt az Irak által idén javasolt „Út a fejlődéshez” infrastrukturális programra. Szudáni iraki miniszterelnök azt mondta, hogy ez a projekt „a gazdasági fejlődés fő ütőerévé válik, amely Irakot a gazdasági, történelmi és kulturális lehetőségek helyszínévé teszi”. 

A beszámolók szerint a projekt az Irak északi és déli részén áthaladó utak és vasútvonalak építését tervezi, amelyek a déli Bászra tartományban lévő Faw kikötőjétől indulnak és északon a török–iraki határnál végződnek, összesen 1200 kilométer hosszúságban. Irak azt is tervezi, hogy az útvonal mentén új logisztikai központokat és ipari városokat hoz létre, valamint olaj- és gázvezetékeket épít. A 17 milliárd dolláros tervezett beruházással megvalósuló projekt építése várhatóan 2024-ben kezdődik, és három-öt év alatt fejeződik be, továbbá 100 ezer munkahelyet teremt. Befejezés után várhatóan évi 4 milliárd dollár gazdasági eredményt hoz majd. 

Erdoğan beszámolt arról, hogy az „Út a fejlődéshez” projekt megkapta Abu Dhabi trónörökösének támogatását, ezen túl  a két fél a 10-ei találkozón megállapodott abban is, hogy „további késedelem nélkül arra törekszenek, hogy 60 napon belül lezárják a tárgyalásokat”, megteremtve az alapokat a projekt megvalósításához. Hozzátette, hogy ez egy nagyszabású projekt, amelyre az Egyesült Arab Emírségek, Katar és Törökország is teljes mértékben felkészültek. 

Irak „Út a fejlődéshez” infrastrukturális terve 

Kapcsolódó: